Zsidó sportfesztiváltól elvett milliárdokkal drágul triplájára a kajak-kenu vb

A 2019-es szegedi kajak-kenu világbajnokság rendezésének címén megvalósított fejlesztések megdrágulása még úgy is felér egy márciusi Dunába borulás sokkjával, hogy a hasonló híreket tekintve a magyar közvélemény edzettebb, mint Kozák Danuta az olimpiai felkészülés végén.

A hétfői Magyar Közlönyben meghirdetett kormányhatározat értelmében az idei költségvetés terhére további 3,15 milliárd forintot különítettek el a Gyorsasági Kajak-Kenu Világbajnokság lebonyolításához kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztésekre, a korábban ugyanerre a feladatra már megítélt 1,85 milliárd forinton felül.

A döntés értelmében a pénzt az 50. Maccabi Játékok sportinfrastruktúra-fejlesztési költségvetéséből faragják le.

Ami a dolog előzményeit illeti, a kormány még 2016-ban, a 2024-es budapesti olimpia lázában határozott a Szegedi Olimpiai Központ (SZOK) fejlesztéséről. A beruházás bekerült a Kemény Ferencről elnevezett sportlétesítmény-fejlesztési programba, amelybe mindazon projekteket gyűjtötték, amelyek egy olimpia megrendezéséhez elengedhetetlenek, ám – úgymond – a pályázattól függetlenül is megvalósítanák őket, azaz hivatalosan nem növelik egy mindenkori pályázat költségeit.

A híres Maty-éri pálya felújításának szükségességét emellett azzal is indokolta a kormány, hogy Szeged elnyerte a 2019-es gyorsasági kajak-kenu-világbajnokság rendezési jogát.

Ennek megfelelően a 2017-es és 2018-as költségvetésben összesen mintegy 1,85 milliárd forintot különítettek el a beruházásra, amely többek közt magába foglalja a pálya kiszélesítését, a lelátó megnövelését és részben befedését, mederkotrást, új VIP-épület és céltorony építését, gyalogoshidakat és még számos egyéb fejlesztést.

A beruházás volumene különösen annak fényében tűnt nagynak már eredetileg is, hogy a szegedi pálya enélkül is a világ egyik legjobbjának számított a Nemzeti Sportközpontok honlapján található leírás szerint.

– írja a SZOK fejlesztés előtti állapotáról az állami üzemeltető szerv ismertetője.

Ráadásul mivel ezen a pályán legutóbb 2011-ben rendeztek világbajnokságot, a síkvízi kajak-kenu sportág pedig nem esett át olyan robbanásszerű fejlődésen a népszerűségét vagy a szükséges technikai feltételeket tekintve, ami indokolta volna a fejlesztések méretét, így nyilvánvalónak tűnik, hogy a beruházásról döntve egy majdani újabb olimpiai pályázat érdekeit is szem előtt tartották.

A beruházás tehát már az eredeti költségvetését tekintve is meglehetősen nagyvonalúnak volt tekinthető, ám a hétfői Magyar Közlönyben kihirdetett kormányhatározat ehhez képest is nagyságrendekkel, mintegy

Borítókép: Szabó Tünde sportért felelős államtitkár beszédet mond az NKM olimpiai kvalifikációs gyorsasági kajak-kenu világbajnokság kampányindító sajtótájékoztatóján a budapesti A38-as hajón 2019. február 27-én. Az augusztus 21-től 25-ig Szegeden megrendezésre kerülő világbajnokságon a várakozások szerint 100 ország legjobbjai vesznek majd részt, hozzávetőlegesen 1200 versenyző, benne 50 magyar induló küzd majd meg az olimpiai kvótákért. MTI/Szigetváry Zsolt