Megmutatni, hogy nincs magyar betegség

A magyar férfi kézilabda-válogatott a legutóbbi világbajnokságot a kilencedik helyen zárta, ezért elsődleges és minimális célja, hogy a legjobb nyolc közé jusson.

“Álmodhatunk nagyot, de a négyről nem beszélünk, a nyolcról mindenképpen. Benne lehet a nagy bravúr is a csapatban, de először jussunk túl a csoportmeccseken, mert kellemetlen ellenfeleink vannak” - jelentette ki Gál Gyula, a csapat elsőszámú beállója.

Erősebbnek tartja a csapatot, mint két éve, mert a fiatalabbak egyre erőteljesebb játékra képesek. Úgy véli, fájó, hogy kimaradt az olimpia, neki különösen rossz érzése volt, amikor látta a csapatokat, de már oly régen volt, hogy nem meríthetnek erőt belőle, csak motivációt.

“A sors nem akarta, hogy ott legyünk, most fontos egy jó rajt, mert az egész ciklusban szeretnénk a legjobbak közt lenni. A szerencse remélhetőleg visszafogad bennünket kegyeibe. Nekem fontos, hogy jó játékot nyújtsak, mert a norvégiai Eb-re éppencsak felgyógyulva mentem ki, de nem úgy játszottam, ahogy szerettem volna, és ahogy tudok. Ez értelemszerűen megviselt, most szeretném feledtetni” - magyarázta a 33 éves játékos, akinek vasárnap született a kislánya.

“Nagy áldozatot vállalt a feleségem, csak köszönettel, és hálával tartozom neki, hogy elviselte a hiányomat, amíg én tornákon valamint edzőtáborban voltam.”

A Gummersbach kapusa, Fazekas Nándor megerősítette: erősebbnek, egyben összeszokottabbnak érzi csapatát, mint két vagy akár egy éve is.

“Tapasztaltabbak lettünk, és ez a tapasztalat segíthet, hogy a korábban elkövetett hibákat kijavíthassuk. Az oroszok ellen öt másodperccel a vége előtt kikaptunk, Izland ellen meg úgy mentünk ki az Eb-n, valahogy majd csak meglesz. Ilyen még egyszer nem fordulhat elő. Hiányzik az életünkből egy kiugró vb-eredmény, most sokat tehetünk érte, és a száz százalék nem elég. Annál több kell.”

Személy szerinti elvárásai nincsenek, mert hiába fog meg húsz labdát egy meccsen, ha veszítenek. “Fogjak csak nyolcat, de mindig nyerjünk” - jegyezte meg. Már érzi a versenylázat, és már úgy menne, bár még a hátralévő jó néhány napban igyekeznek felgyorsulni.

A nyártól a Lemgóba szerződő Ilyés Ferencnek van egyéni elvárása. A tavalyi norvégiai Eb-n már a húzóemberek közé emelkedett, és legalább szeretné megismételni ezt a teljesítményét.

“Gólokban nem gondolkodom, a legfontosabb, hogy veszélyes legyek. Illetve, az összes posztról veszélyesek legyünk, mert akkor az ellenfél védelmére nagy nyomást lehet helyezni. Megnyugvást ad nekem, hogy Putics Barna itt van, mert ha holtpontra is kerülnék, őt be lehet vetni, és ő mindig képes váratlant húzni” - fejtette ki.

Ilyés szerint, ha képesek pihentetni a játékosokat, akkor végig bírják erővel. Erre készülnek is, legalábbis a kapitány elképzeléseiben szerepel.

“Vagyunk annyira erősek, hogy csak magunkkal foglalkozzunk, az ellenféltől nem kell megijednünk. Ha végig koncentrálunk, mind meccsen belül, mind a tornán, meg fogjuk mutatni, mit tudunk. Itt is van az ideje” - foglalta össze a 28 éves átlövő.

A viborgi Császár Gábortól azt kérdeztük elsőként, mit akarnak megmutatni Horvátországban? “Elsősorban azt, hogy jó csapat vagyunk. De azt is, hogy érdemes ránk figyelni, minket nézni, értünk szurkolni. Két éve, amikor mínusz négyről megvertük a dánokat, azt az üzenetet kaptam az egyik barátomtól: felállva szurkoltunk nektek az utolsó öt percben, az egész kocsma állt, és nagyon örültünk, hogy nyertetek.

Ha csak most egy ilyet kapnék, boldog lennék. Bár itt a visszajelzés közelebbi lesz, hiszen ha jól tudjuk, pár százan készülnek Eszékre és Zágrábba. Azt is meg akarjuk mutatni, nincs magyar betegség, a mai kézilabda a hullámzásról szól, és mivel nagyon kiegyenlített a mezőny, minden apróságon múlik, nemcsak nálunk, valamennyi csapatnál.”

Császárnak van egy összképe, hogyan alakul majd a verseny, és kiemelte: nem lesz könnyű majd megemésztenie, ha valami nem úgy lesz. De épp azt tanulta Dániában, hogy akkor sem szabad görcsössé válnia, ha rossz napja van, akkor is mosolyogva, a másikat biztatva, felszabadultan kell a pályára lépni.

“Mivel össze leszünk zárva, ahogy haladunk előre, biztosan lesznek kisebb-nagyobb feszültségek. Nyűgösek leszünk párszor, ezt tolerálnunk kell. A regenerációra is fokozott hangsúly esik. Megértünk egy nagy eredményre, és meg is dolgoztunk érte, ezt a gárdát alkotó mindkét generáció nevében mondhatom talán” - nyomatékosította a 25 éves irányító.

A védelem oszlopa, Herbert Gábor arról közelített, hogy az águnkon van két a végső győzelemre is esélyes csapat - a francia és a dán -, szerinte a magyarok is a nyolcas elitben vannak, és ezt igazolhatják.

“Izland nem jutott ki, pedig második volt az olimpián. Irtózatos a konkurencia, erre példa a szlovénok, csehek távolléte is. A szerbek és a macedónok is nagyon erősek, pedig őket nem is emlegetjük a legjobbak közt.”