Ennyiből csodát lehet tenni a kézilabdával

Mocsai akadémiai rendszere jön

Orbán Viktor miniszterelnök a férfiválogatott és az MKB Veszprém kapitányát, Mocsai Lajost kérte fel, hogy tervezzen meg egy, a futballéhoz hasonló akadémiai rendszert. Mocsai a tanulmányt még nem írta meg, de a sémáról Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) főtitkára, Nemcsik Balázs már be tudott számolni. Az akadémiai rendszer a kézilabdában szintén újdonságnak számító regionális rendszerre fog épülni. A tervek szerint az országot nyolc, két-három megyéből álló régióra osztják fel, így a régióközpontokon keresztül a megyék is több célzott támogatáshoz juthatnak.

A szakemberek 14 éves kor alatt a kiválasztással foglalkoznak majd, a 14-18 éves tehetségeket a regionális központok egy-egy kiemelt klubjához rányítják. A legjobbak 18 éves koruk után is a rendszerben maradnak, bentlakásos elitakadémiákba kerülhetnek. Arról is szó van, hogy az akadémiai csapat az NB I.-ben indul. Az akadémiában eltöltött két-három év után a játékosok újra klubcsapatokban kaphatnak szerepet.

Rehabilitációra megy a tao

2011-re négymilliárd forint a kézilabdások kerete, az már az egyesületeken is múlik, mennyit is sikerült ebből érvényesíteni. Nemcsik elismerte, hogy ugyan a pályázatok elbírálásakor vissza kellett vágni az igényeket, de az elfogadottak így is soha nem látott fejlődést hozhatnak: “Az az összeg, amit sikerülhet lehívni, nagy mértékben segíteni fogja a munkát. Évtizedek óta forráshiányos területeket lehet becsatornázni.”

Az MKSZ már elbírálta a tagszervezetei által benyújtott társaságiadó-kedvezmény igényléseket, e szerint 262 egyesület mehet adóigazolással a szponzorokhoz. A nyilvánosságra hozott támogatási listán az 500 ezres alsó és a 251 milliós felső határ között nagy a szórás. Az összegek általában azt is jelzik, hol erős a kézilabda. A legnagyobbat kaszáló győri utánpótlásnevelés sikere elvitathatatlan, de látszik, egy-egy város több csatornán is tízmilliókhoz juthat.

Veszprémben midenkinek szívügye a kézilabda, nem is meglepő, hogy az MKB 23 milliós támogatást kapott. A férficsapat miatt reflektorfényben lévő klubnál azonban az Éles Kézisuli is többet hívhat le. A Veszprém Barabás 63 millióval gazdagodhat, de a Diákok Egészségéért egyesület egyedül többet kap, mint a másik három klub, 155,5 milliós igénylését hagyták jóvá.

Orosháza négy egyesülettel 125 millió forintnyi tao-lehívására jogosult. A 30 ezres békési városban ennyi pénzből talán a település minden gyerekéből kézilabdást lehetne faragni. Az utánpótlás itt azért lehet nagy, mert a Vajdaságból is sok gyerek érkezik az orosházi klubokhoz.

Békés megye hagyományosan erős a kézilabdában, Orosháza mellett  Békéscsaba, Csorvás és Újkígyós is nagyobb összegekre számíthat. Az Orosháza-közeli Hódmezővásárhely is 16 millióból gazdálkodhat jövőre.

Jelentős támogatást kaphat a Gyöngyösi Kézilabda Klub is, több szakember szerint is indokolt az egyesület 90 milliós támogatása. Észak-Magyarország többi nagyobb városában a kézilabdaélet elsorvadt, és Gyöngyös regionális központként gyűjti be már most is a tehetségeket. Ma már több fiatal kézizik ott, mint a nagy kézilabdás hagyományokkal bíró, ötször akkora Szegeden.

Forrásaink szerint a pénzek megszavazásánál erős háttérlobbik is segítették egy-egy pályázat sikerességét, de ugyanakkor állítják, a lehívható összegek 10 százalékából is már csodát lehet tenni a kézilabdával. Így nem akkora a jelentősége, hogy ki mennyi pénzt tudott lehívni.

Eddig egyetlen utánpótlásegyesület sem működött még 40-60 millió forintból, ennyiből már egy gyengébb NB I.-es felnőttcsapat költségvetése is kijön, de a pályázatírók állítják, lesz helye a pénznek. Nemcsik szerint a klubok eddig jó, ha 5-10 százalékot fordítottak költségvetésükből a korosztályos csapataikra. „Ez is többnyire csak arra volt elég, hogy megfeleljenek a versenykiírás szabályainak. Eszközfejlesztésre már semmi nem maradt, és az edzésidők is szűkre szabottak voltak a pénzhiány miatt.”

A pályázók közül többen is úgy vélik, most a sportág rehabilitációja miatt kértek többen is tíz- és százmilliókat, ebből a pénzből végre lehet rendezni a terembéreket, edzői juttatásokat „kifizethetik a szent emberként dolgozó testnevelőket”, a szülőkről is levehetik a terheket, és sok gyerek életében először akár edzőtáborba is elutazhat, amit nem saját zsebből kell fizetni.

A felnőttek is jól járhatnak az utánpótláspénzekből

A szponzori szerződéseket még csak most fogják aláírni, de már megvannak a technikák, hogy az elméletileg csak utánpótlásra fordítható támogatást hogyan lehet a felnőtt, profi sportolókra elkölteni. „Nagyon sokan át fogják vinni a felnőttsportra a taós kedvezményeket" - állította egybehangzóan több sportvezető is.

Elméletileg nincs lehetőség a trükközésre, az egyesületek szigorú könyvvizsgálatra és szakmai ellenőrzésre számíthatnak, valószínűleg az Európai Unió részéről is erős lesz a kontroll. A taós jogszabályt nem kevés vita után tudta elfogadtatni a magyar kormány. A sporttámogatásra elköltött forintok a költségvetésből fognak hiányozni, ezért is számíthatunk fokozott uniós figyelemre.

A pénz máshová terelésének egyszerű módjai vannak, a rendszer bizonyos határokig legálisan is lehetőséget nyújt erre. A bérjellegű kiadások könnyen átcsoportosíthatók. Az eddig csak a felnőttcsapatoknál dolgozó edzőket elég papíron utánpótlásedzőnek kinevezni, és máris kaphatnak a támogatásból. Ugyanerre lehet számítani még aktív játékosoknál is, ha csak a dokumentumokat vizsgálják nehéz lesz bizonyítani, hogy egy-egy éljátékos tartott-e edzést - vagy nem - a serdülőcsapatnak.

A dologi kiadásoknál is van lehetőség az utánpótlástól átcsoportosítani a pénzt. A terembérleti díjakat minden további nélkül hozzájuk könyvelhetik majd, nem lesz könnyű ellenőrizni, hogy valóban csak a fiatalok játszottak egy hétfőtől-vasárnapig bérelt létesítményben.

Az utazásoknál is jól jöhet majd a taós pénz, az nem is életszerűtlen, ha együtt buszozik a junior- és a felnőttcsapat, csak most legfeljebb az előbbiek nevére számlázzák ki a költségeket.

Forrásaink szerint az átjátszott pénzek ellenére is az eddigi támogatások többszöröse jelenhet meg az utánpótláscsapatoknál. „Akkor lenne nagy probléma, ha semmi sem jutna az utánpótlásra. Ha csak a 10 százalék maradna náluk, az is hatványozott elköltést jelentene az eddigiekhez képest.”