Fábián, Sebestyén
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Eddig a kispadról segítség jött, most egy gyomros

K EPA20191206146
2019.12.06. 19:15
Egyre több a pénz a női kézilabdában, a felnőtt válogatottnál viszont az eredmények váratnak magukra. A helyosztókról döntő Elnöki Kupa megnyerése a torna előtt rossz viccnek tűnt, most viszont ez a valóság női kézilabda-világbajnokságon a magyar válogatott számára. Miért nem jutott középdöntőbe a magyar válogatott?

A magyar női kézilabda-válogatott hiába volt kedvező ágon a Japánban zajló világbajnokságon, egyik európai ellenfelét sem tudta legyőzni: Spanyolországtól, Montenegrótól és pénteken Romániától is kikapott. A Kazahsztán és a Szenegál elleni siker pedig nem volt elég ahhoz, hogy bejusson a legjobb 12 közé a középdöntőbe. Fájó a románok elleni vereség, egyrészt azért, mert csak egyszer vezettek, a legfontosabb pillanatban, nyolc másodperccel a vége előtt. Másrészt azért, mert finoman szólva is tartalékos összeállításban léptek pályára a brassói doppingbotrány után.

Azért is fájó mindez, mert a férfiak egy szintén kiváló sorsolással nem jutottak el az olimpiai selejtezőig. A nőknél ez az esély még így is megvan, hiszen ha a holland, az orosz, a román, a norvég és svéd ötösből mindegyik ott lesz az első hétben a vb végén, akkor garantált számunkra az olimpiai selejtező. A tavalyi Európa-bajnokságon szerzett hetedik hely oda katapultál bennünket. 

Ha a jelenlegi állás marad az első négy helyen, akkor Magyarország kapja az európai kvótát a selejtezőre. 

  • Egyik csoport: 1. Hollandia 2. Németország 3. Norvégia 4. Dél-Korea, 5. Dánia 6. Szerbia
  • Másik csoport: 1. Oroszország 2. Spanyolország 3. Svédország 4. Montenegró, 5. Románia 6. Japán.

Ha kajánok akarunk lenni, akkor a jelenlegi formánkat látva mondhatjuk azt, hogy talán nem is baj, ha nem a saját magunk kezében van a sorsunk, hanem jobb, ha a többiekében. 

Az érem még nagyon távoli 

Pálinger Katalin, a kézilabda szövetség alelnöke 2018-ra várta a kiugrást a női válogatottól, és az idei évre reálisnak gondolta az első hét közé kerülést. Így gondolta maga a szövetségi kapitány, Kim Rasmussen is, aki a lengyel válogatottal két negyedik helyig jutott, idén viszont nem tudta tovább fejleszteni a magyar válogatottat.

Aki nagyon merészen gondolkodott, az már esetleg a világbajnoki érmet látta maga előtt, de Japánban cáfolhatatlanul kiderült, ez még távoli.

A Fradiból érkező Háfra Noémi tavaly az Európa-bajnokság All Star-csapatába is bekerült, benne volt a pakliban, hogy megtörik fejlődésének üteme. Tizenkét gólnál tart eddig a tornán, ami öt meccsre szétszórva kevés. Tavaly kevéssé ismerték az ellenfelek, így könnyebb dolga volt a pályán, úgyhogy a jövő nagy feladata lesz, hogy a már meglévő lövései mellé újak jöjjenek, kiszámíthatatlanná kell tenni a játékát.

Kovacsics Anikó a románok ellen a hátára vette a csapatot, hatalmas tűz volt benne. A mérkőzésen szerzett hat gólja azért szép, mert előtte összesen négyet szerzett az egész tornán. Klujber Katrint kétszer választották a Bajnokok Ligájában a hónap játékosának, de most keveset mutatott tudásából. A románok ellen egy hetest belőtt, egyet kihagyott, epizódszereplő volt.

És ha már hetesek: ezek sem mentek úgy, ahogy kellett volna. Elgondolkodtató adat, hogy huszonkettőből csak tizennégy büntető ment be az egész tornán. Ha a románok ellen csak eggyel több bemegy, már más az eredmény, ugyanis a döntetlen is középdöntőt ért volna. 

De mi volt még a probléma? 

  • Már az első meccsen látni lehetett, hogy valami nem állt össze, mert túlságosan sematikus volt a mieink játéka. Egyetlen más csapat sem húzta le annyiszor a szélre a labdát, mint a miénk: hatvanhétszer próbálkoztunk a szélről, mögöttünk a második helyen holtverseny van, Spanyolország és Japán osztozik rajta.
  • Rasmussen nagyon bátran nyúlt a 7-6-os játékhoz a két évvel ezelőtti vb-n, most egyszer, akkor is egy percre talán. Nem tudni, hogyan készült fel a csapat, de Tóth Gabriella kimaradt hetesénél ijesztő volt látni, hogy a büntető elvégzésére milyen későn reagált a teljes kispad. Tóth kvázi kényszerből állt oda, elhibázta. Szabó Laura viszont mindhármat bevágta.
  • Hiába volt három balkezes átlövő a csapatban, egyik sem játszott meghatározó szerepet. Régi mondás, hogy mindig az a legjobb, aki nem játszik, és otthon marad, de nem lehet túl következetesnek nevezni, hogy a kapitány Lakatos Ritát tavaly elvitte tanulni az Európa-bajnokságra, akkor idén miért nem. 

Hosszan lehet majd még az okokat elemezgetni, de az biztos, hogy ha tét van, akkor megjelenik a görcs is a játékosokban. Tét pedig mindig lesz, miután itthon a sportág kiemelt ágazat, és a magyar női kézilabda bajnokságnál nincs erősebb Európában. De hogy ez a bajnokság felkészíti-e a legjobbjainkat, az már nem biztos. 

Pénz van, az eredmény viszont felnőtt szinten várat magára. A tét meg már csak ezért is lesz mindig, mert nincs más olyan társadalmi réteg itthon, amelyiknél olyan szinten emelkedtek volna a bérek, mint a sportban.

5-10 ezer eurós havi pénzek nem számítanak kiugrónak a női kézilabdában.

Lehet Kocsis Mátéról rosszat mondani, de rázúdítani a sikertelenséget, nem sportszerű. Az általa vezetett szövetség szakmai programokat készített, szakkönyvek készültek (nagy hiánya ez az egész magyar sportnak) felülvizsgálta az edzői licenceket, és bizonyos játékvezetők ellen büntetőügy van folyamatban.

A kirakatban azonban kiégnek az izzók.

És hát Orbán Viktort is elsősorban az érdekelte Rióban, hogy miért nincsenek ott a magyar válogatottak. Jó esély van arra, hogy a tokiói olimpia is kimarad a kéziseknek, ami azért visszatetsző, mert a sportágnak ilyen lehetőségei sohasem voltak. A befektetett pénz azonban egyelőre nagyon nincs arányban az eredményekkel, ha finoman akarunk foglalkozni (igaz, a futballban láttuk már számtalanszor, a pénz nem rúg gólt). Eközben a szerb válogatottból hatan Magyarországon játszanak, és ott vannak a tizenkettő között.

A futballnál azért lényegesen jobb a női szakág helyzete, mert jöttek tehetséges játékosok, igaz, nem minden esetben értik a szövetségi kapitány Rasmussen utasításait. Sokan mondják, hogy már meg kellett volna tanulnia magyarul, illetve a másik oldal azt mantrázza, hogy alapvető elvárás, hogy valaki értsen angolul, és ne kelljen tolmács egy időkérésnél. Az igazság nyilván valahol a kettő között van. Egy tény, a Győr magyar edzővel, Danyi Gáborral lett Bajnokok Ligája-győztes. Volt már olyan konstrukció is, hogy a két hazai élcsapat edzője vezette a válogatottat.

Rasmussen szakmai munkájának megítélése mindenesetre nem könnyű feladat, de ha nincs a 2016-os Európa-bajnokságon a Montenegró elleni győzelem (21-14), nem biztos, hogy Magyarországon lenne. És az sem biztos, hogy marad, mert a cikk elején említett három európai csapatból egyet le kellett volna győzni. Az pedig kifejezetten irritáló, hogy a végjátékban az edző miatt kell emberhátrányban játszani. Fontos fordulópont volt, ő is érezte, ezért is kért elnézést a csapatától.

Nyilván ő is kíváncsi lett volna erre a fiatal csapatra a középdöntőben, ahol még nagyobb rutint szerezhetett volna. Három kőkemény meccs viszont a kiesés miatt elmarad. Ehelyett Argentína jön vasárnap magyar idő szerint fél ötkor, utána pedig a Franciaország-Angola találkozó győztese.