A kézi-Eb főpróbáján kiderült: nem koncertre tervezték az új budapesti sportcsarnokot

2022. január 13-án elkezdődik a magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnokság, aznap este Magyarország Hollandiával játszik a népligeti Multifunkcionális Sportcsarnokban. Az alkalom miatt 20 022 fő befogadására kialakított csarnok villámsebességgel nőtt ki a földből a buszpályaudvar mögött, 2019 őszén kezdték meg a munkálatokat, 2021. december 16-án pedig meg is tartották az Eb hivatalos főpróbáját. 

Az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarka már eddig sem elhanyagolható mennyiségű fényt árasztott magából, az új létesítmény pedig erre jó néhány lapáttal rádobott, már száz méterekről felismerhető a 40,5 méteres magasságával.

A kapacitása több mint másfélszerese a Papp László Budapest Sportarénáénak, itt ugyanis a nézőtér teljesen körbeér, nem úgy, mint a zuglói kis testvérnél. A legfelső karéj igencsak meredek, de ezzel semmiképp sem trendbontó az épület. A folyosókon, a lépcsőházakban még lehet érezni itt-ott a festékszagot, és a felvonók is meglehetősen sterilek – még. 

A kiszolgálóhelyiségek számát megnövelték, és bár a főpróbán a januárban várható forgalom maximum 20%-ával kellett megküzdeniük, ezt zökkenőmentesen tették. A gyerekeknek (akikből akadt bőven az eseményen) külön élményparkot rendeztek be, és akad még egy fontos különbség a Sportarénához képest: mozgólépcsőn is lehet közlekedni. 

A jumbotron mérete ugyan elmarad az amerikai átlagtól, de kicsinek azért nem lehet csúfolni, a tengerentúlon pedig indokolatlan kivetítőversenybe kezdtek néhány éve az arénák.

Bár a kapunyitás és a műsor eleje között eltelt másfél óra, a nézők nagy része így sem foglalt helyet kezdésre. Sokan lemaradtak az ország történetének legkiválóbb kézilabdázóinak elismeréséről, amely ráadásul történelmi pillanat volt, hiszen első ízben iktattak be korábbi játékosokat és edzőket az újonnan megalapított Hírességek Csarnokába.

A ceremóniát a kabalák csatája követte, amin a kicsik lehet, hogy jól szórakoztak, de egy-két mascot gesztusából azt lehetett leszűrni, hogy még ők sem rajonganak a Vastag Csaba által konferált táncversenyért. 

Még fel sem ocsúdtunk a sas, a liba, a szarvas, a jegesmedve és a bika riszálásából, de már következett a 40 perces Punnany Massif-koncert. A színpad roppant tájidegennek tűnt a pálya egyik térfelén, de azt tudjuk, hogy ezt a csarnokot nem zenei performanszokra építették. És ez akkor is megmutatkozott, amikor a frontember szerette volna megugrasztani a közönséget, ami automatikusan összecsukódó székekkel túl nagy kihívásnak bizonyult.

Viszont az is tény, hogy jóval többen voltak kíváncsiak a bandára, mint a kézis legendákra, vagy éppen a koncertet követő ügyességi versenyre, ameben az elmúlt 25 év legjobb női kézisei vettek részt.

A hetesdobó párbaj után már a férfiaké volt a pálya, jöhetett a 2×15 perces Magyarország–Hungary-gálamérkőzés a közelmúlt legnagyobb alakjainak közreműködésével. A meccs első gólját stílszerűen Nagy László lőtte, majd láthattunk néhány múltidéző megmozdulást is a legendáktól.

Félidőben megjelentek a januári főszereplők, azaz a magyar férfi kézilabda-válogatott, amely várhatóan 20 000 néző előtt próbálhatja meg elérni a lehető legjobb eredményt. Legalábbis ebben bízik Bánhidi Bence, aki ezt el is mondta, de egyébként a jegyeladások is azt mutatják, hogy biztatásban nem fog hiányt szenvedni a nemzeti csapat.

A szünet után folytatódott a színtévesztőknek nem éppen kedvező piros- és zöldmezes csapatok barátságos meccse. Láthattunk bravúrokat Fazekas Nándortól, kínai figurákat, amelyeket a publikum is díjazott, de egyébként inkább színházi hangulat uralkodott, mintsem sporteseményre hasonlító. Aztán a szpíkernek sikerült egy kis hangzavart kicsikarnia, a végén a nézők együtt számoltak össze, Iváncsik Tamás pedig már egész nagy zajban állította be a 18–18-as végeredményt.

A főpróba tehát korrekt módon zajlott le, viszont 20 000 ember befogadása már jóval komolyabb feladat lesz. 

(Borítókép: A Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok. Fotó: Papajcsik Péter / Index.)