2024. június 20. 15:00
Szlovénia
Szerbia
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Dánia egyszer már keresztülment azon, amin most Magyarország

DEBRE202211100040
2022.11.12. 11:04
A magyar női kézilabda-válogatott csütörtökön végig kiélezett mérkőzésen kétgólos vereséget szenvedett Dániától az Európa-bajnokság középdöntőjének első fordulójában. Sok kérdést vet fel, hogy teher nélkül miért képesek sokkal jobban játszani a magyar játékosok, emellett érdemes tanulni Dániától, ahol a kézilabda női szakága sokáig nagyon hasonló cipőben járt, mint most nálunk, azonban az elmúlt egy-két évben ismét visszatért a világelitbe.

A Norvégia elleni összecsapáshoz hasonlóan ezúttal sem volt nyomás a magyar válogatotton, hiszen a tavalyi világbajnokság bronzérmese, a világelitbe a közelmúltban visszatérő Dánia volt az ellenfél. Az előző mérkőzésekből kiindulva bizakodhattunk, hiszen nyomás nélkül a magyar együttes felszabadultabban tudott eddig is játszani, a nagy kérdés viszont az erőnléti állapot volt, ami a mérkőzés utolsó perceiben ezúttal is visszaütött.

A beállóban és kapuban történő váltógazdálkodás ezúttal is két változást eredményezett a meccskeretben, Pásztor Noémi helyére Bordás Réka érkezett, Szemerey Zsófit pedig Janurik Kinga váltotta.

Nem használtuk ki a sokszor szellős dán védekezés hibáit

A mérkőzés elején dinamikus játékot láthattunk, azonban a tempó így is elmaradt a Norvégia elleni összecsapástól. A magyar csapat tudatosan nem rohant, hanem próbálta lassítani a játék iramát, hiszen a skandinávok sebességét nem lehetett volna bírni nemhogy 60, de valószínűleg 45-50 percig sem.

A már megszokott Szikora – Győri-Lukács, Klujber, Vámos, Füzi-Tóvizi, Kuczora, Márton összeállításban kezdett a válogatott, amely a torna során először tudott kiemelkedő plusz-mínusz mutatót, egészen pontosan +6-ot produkálni a dánok ellen.

Ebben benne van az is, hogy ez a sor van a legjobb erőnléti állapotban, és ezáltal messze a legtöbb percet töltötték a pályán. Ugyanakkor egyértelművé vált az is, hogy

Klujber Katrin játéktudásban, erőnlétben és játékintelligenciában is magasan kiemelkedik belső embereink közül.

A mérkőzés első perceiben szinte mindent ő csinált támadásban: gólokat lőtt, hetest harcolt ki és gólpasszokat adott mind a szélre, mind a lendületből érkező csapattársainak. Rajta kívül még mindenképp érdemes kiemelni a szélsőket, akik a világ jelenlegi egyik, ha nem a legjobb kapusa ellen lőttek 13 lövésből 10 gólt – Márton Gréta 6 góllal és 100 százalékos mutatóval zárt –, valamint Vámos Petra is bátran próbálkozott betörésekkel és átlövésekkel.

A norvégok után a dán hármas védők is bennmaradtak a hatoson, és inkább Füzi-Tóvizi Petrára figyeltek, ezt pedig Vámos használta ki többször, ugyanakkor előjött az is, hogy óriási bajban vagyunk balátlövő poszton. Kuczora Csenge mezőnyből 0/7-et lőtt, ennek ellenére rendkívül sokáig pályán tartotta Golovin Vlagyimir, a helyette érkező Kácsor Gréta pedig kapu felé sem nézett.

Ami még nem működött annyira jól, az a betörések értékesítése. A hivatalos statisztika szerint ugyanis hét ilyen kísérletünk volt, amiből csak hármat váltottunk gólra. Ez azért is bizonyult döntőnek a mérkőzés kimenetele szempontjából, mert a dánok nyolc ilyen kísérletük mindegyikét értékesítették, emellett

a jól szereplő szélsőink még nagyobb területet nyitottak az egyesek és a kettesek között a lövőinknek, amit mi nem használtunk ki.

A skandináv iskolában egyébként is inkább a kettes külsőn engedik be a játékosokat lőni, mint szélen, a jól teljesítő Márton Gréta és Győri-Lukács Viktória pedig még nagyobb figyelmet igényelt a dán szélső védőktől. Igaz, itt érdemes megemlíteni, hogy a kettesek sokszor a kelleténél jobban akadályozták a betörő játékosainkat, és ezt a portugál játékvezetők nagyon sokszor elengedték.

Védekezésben a beálló körül ismét nagyon nagy helyek maradtak, és a szélső védőink is sokszor a kelleténél jobban felléptek, így pedig nagy helyek maradtak az ellenfél játékosainak ezen a poszton, bár Trine Östergaard lövéseit jó hatékonysággal fogta Szikora Melinda.

Ennek oka ismét az volt, hogy

gyengék a kettes védőink, és emiatt jöttek ismét hármasból és egyesből a túlsegítések.

Amikor viszont ez nem volt meg, akkor jöttek a betörések mind a jobb, mind a bal oldalon, bár elsősorban ismét utóbbin.

Betörésből nyolc, beállóból hat gólt kaptunk, mi pedig jellemzően hosszabb támadások után szereztünk gólokat, mint a dánok. Itt ismét érdemes megemlíteni a portugál játékvezetők érdekes felfogását, akik már 25-30 másodperc után passzívot jeleztek több támadásunknál. Az utolsó öt percre ismét elfáradt a magyar válogatott és többször belehibázott tiszta ziccerekben is, és így az eddigi talán legjobb teljesítményével az Európa-bajnokságon, de mégis 29–27-re alulmaradt Dániával szemben.

Dánia már keresztülment egyszer azon, amin most a magyar kézilabda

Az M4 Sport stúdiójában is előkerült, hogy mi annak az oka, hogy a magyar együttes eredménykényszer alatt nem tud jól teljesíteni, míg teher nélkül szinte megtáltosodik az addigiakhoz képest. Ennek okairól a Horvátország elleni mérkőzés utáni elemzésben írtunk az Indexen, viszont azt is

érdemes megvizsgálni, hogy a magyarhoz pár évvel ezelőtt sok szempontból hasonló cipőben járó dán női kézilabda hogyan tért vissza a világelitbe.

A dán válogatott a női szakágban zsinórban három olimpiai aranyérmet nyert, 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben. A második és a harmadik győzelem között a sikerek hatására elkezdtek megnyílni a pénzcsapok a dán kluboknál, és rengeteg külföldi sztárjátékos érkezett a dán bajnokságba, amely egyértelműen kiemelkedett a többi közül világszinten.

2004 és 2010 között két dán szupercsapat, a Viborg és a Slagelse uralta Európát, leszámítva a 2007–2008-as szezont, amikor az orosz Zvezda Zvenyigorod nyerte meg a Bajnokok Ligáját. Ezzel egy időben viszont a válogatott hanyatlásnak indult, és a 2004-es olimpia után az azonos évben rendezett, magyarországi Európa-bajnokságon még ezüstérmet szerzett, majd egy évvel később negyedik lett az oroszországi világbajnokságon. Ezt követően viszont a 2008-as olimpiára Dánia már ki sem jutott címvédőként, és majdnem két évtizeden belül az egyetlen érmüket a 2013-as szerbiai világbajnoki bronzzal szerezték meg.

Mindezt úgy, hogy az ezalatt eltelt időszakban korosztályos szinten a dán női kézilabda hat Európa-bajnoki és három világbajnoki aranyat szerzett.

Az előbb felvázolt folyamatok pedig kísértetiesen hasonlítanak arra, ami jelenleg a magyar női kézilabdázásban zajlik.

A válogatott visszaesésének oka elsősorban a hazai bajnokság anyagi lehetőségeinek rossz hasznosításán múlt. A sok külföldi játékos mellett ugyanis bár többet tanulhatnak a fiatal tehetségek, azonban

játékperceket nem nagyon kapnak, és a pénzügyi feltételek jellemzően meggátolják az ő külföldre igazolásukat.

Ezzel óriási hátrányba kerülnek azokhoz a fiatalokhoz képest, akik már ekkor is több játéklehetőséget kapnak felnőtt szinten, és bár ez az utánpótlásban még nem látszik meg, hosszú távon visszaüt.

Amellett, hogy a dán női kézilabda-bajnokság struktúrája átalakult a 2010-es években, egyre többen igazoltak közülük külföldre az elmúlt években. Ez viszont csak az egyik összetevője annak, hogy a játékosok egyéni fejlődése ismét fellendült, és ez pozitív hatással volt a válogatott teljesítményére.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni itt azt is, hogy lehetnek jó irányba mutató folyamatok a magyar női bajnokságban is. Ez mindenképpen az, hogy a középszerű légiósok nagy része eligazolt a magyar liga középcsapataiból, és így itt több lehetőség adódik a magyar kézilabdázók számára.

Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a Ferencvárosnál modellváltás történt és több légióst alkalmaz a csapat, akkor egyértelmű, hogy

a legtöbb magyar játékosnak a Bajnokok Ligája-szerepléshez már külföldre kell igazolnia.

A Ferencváros modellváltása tehát megindíthatja a magyar női kézilabdázók külföldre igazolását, ahogy azt Szikora Melinda, Háfra Noémi, vagy korábban Tomori Zsuzsanna esetében láthattuk.

Nagy hangsúlyt kapnak a technológiai újítások

A rendszerszintű, sportszakmai tényezőkön túl azonban nagy szerepet játszik a dán válogatott fejlődésében az is, hogy a technológiai újításokat rendkívül gyorsan építik be a felkészítésbe.

A Dániasport nevű oldalon azt írták még a 2020-as Európa-bajnokság előtt, hogy a Klavs Bruun Jörgensent váltó Jesper Jensen azzal kezdte a munkát a válogatottnál, hogy megvizsgálta, mi az, amire nincs és nem is lehet ráhatása.

Többek között olyan játékosokat hívott a válogatottba, akik emberileg is harmonizálnak egymással. Elkészítették a játékosok profilját, majd rájuk szabott egy játékstratégiát. Hogy ez megfelelően meg is valósulhasson és előrelépést hozzon, segítségül hívta a dán egyéni sportolókkal már régóta együttműködő Team Denmark szervezetet.

Azzal a céllal dolgoznak, hogy adatokat és elemzéseket szolgáltassanak a dán együttes számára. A rendszer alkalmas arra, hogy a mérkőzésfelvételeket időben összeszinkronizálják a meccs során nyújtott fizikális és élettani paraméterekkel. Így

minden játékos kap saját magáról és bizonyos szituációkról videóanyagot, ezáltal közvetlenebbül részt tud venni saját teljesítménye értékelésében.

A játékosok számára készült egyedi videók mellett a teljesítményelemzők feladata az Európa-bajnokság alatt magában foglalja a meccsjelentések, valamint elemzések elkészítését az edzői stáb számára.

Az Európa-bajnokságon az egyes mérkőzések másnapján volt egy úgynevezett nyitott óra. Egy óra, amikor az elemzők, Christian Kejser és Benjamin Jensen az edzői stábbal együtt elérhetőek voltak a játékosok számára, és átbeszélték a videóklipek segítségével a mérkőzés kritikus szituációit, amelyeket a játékosok szeretnének áttekinteni és megvitatni, javítani.

Egy másik cikkükben arról írnak, a női válogatott folyamatosan azon dolgozik, hogy minél több területet optimalizáljon a jobb teljesítmény elérése érdekében, ennek pedig egyik lényeges területe az alvás. Ezért a Smarteyes optikai lánccal való együttműködés részeként kék fényt szűrő szemüveget kapnak mind a játékosok, mind a szakvezetők.

A szemüveg a kék fény kizárásával támogatja a szervezetet a pihenésre való felkészülésben.

Ily módon segíti az agyat, hogy aktiválja a természetes alváshormon, a melatonin termelődését, amely révén a játékosok remélhetőleg könnyebben elalszanak.

Az pedig, hogy a kék fényt szűrő szemüveg használatával is lehet valamit nyerni, a Team Denmark szerint nagyon is valós érv, különösen a mérkőzésből a pihenésbe való átmenet során, ahol a szervezetnek alkalmazkodnia kell a magas szintű aktivitáshoz és stresszhez, illetve ennek pont az ellenkezőjéhez.

A magyar női kézilabda-válogatott legközelebb november 14-én, hétfőn 20.30-kor játszik az Európa-bajnokságon Svédország ellen.

(Borítókép: A dán Mette Tranborg (b) és Márton Gréta a női kézilabda Európa-bajnokság Magyarország Dánia-mérkőzésén a ljubljanai Stozice Arénában 2022. november 10-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)