Szervác, Imola
12 °C
18 °C

NB I.-ből az NBA-be: de nem a magyar kosarasok ugranak ekkorát

DMOHA20160827018
2017.06.24. 23:04
Az NB I.-es kosárlabdacsapatokban rengeteg a légiós, a bajnokság színvonalasabb is miattuk, de a hazai utánpótlásnak ez nem feltétlenül előnyös. A fiatal játékosoknak nincs kifutási lehetőségük, így a válogatottba is nehéz beleerősödniük. Jó, hogy ennyi külföldi kap nálunk lehetőséget?

A Körmend októberben 100-85-re győzött a holland Limburg ellen az Európa Kupában. Az MTI fel is sorolta a magyar csapat legjobb dobóit: Saddler 19, Allen 18, Smith 17, Loveridge 16, Petty 15. Még mindig a Körmend. Május 19-én a magyar bajnokság rájátszásában 103-89-re győzte le a PSVK-t. A pontokon most sem sokan osztozkodtak: Smith 12, Kromah 29, Gibbs 15, Petty 16, Allen 27.

A megmaradó négyet legalább a magyar Ferencz Csaba szerezte.

Senki ne higgye, hogy csak a Körmendnél megy a légiósok favorizálása, még ha az a klub is a legjobb példa arra, hogy milyen fázisban is van a magyar kosárlabda. Elég csak megnézni, hogy az említett meccsen a PSVK pontjai hogyan oszlottak el játékosai között: Smith 19-et, Nelson 13-at, Sejfic 13-at, Budimir 18-at dobott, de emellett még mindig kevés a magyar kosarasok által szerzett pontok száma: Supola 18, Antóni 3, Halász 5.

A kiragadott példák után folytathatnák a sort (a hazai szövetség honlapján minden csapat és játékos statisztikája megtalálható), de a lényeg számok nélkül is megragadható:

Az NB I./A-ban szereplő csapatok többségében külföldi játékosok az alapemberek, ők szerzik a legtöbb pontot, és ők töltik a legtöbb időt a pályán, kevés lehetőséget hagyva a magyaroknak.

Persze leginkább azért, mert egyszerűen jobbak. Az itthon képzett játékosok közül egyelőre kevesek versenyképesek az amerikai egyetemi bajnokságból érkezőkkel, mert azok más körülmények között készültek, és eleve nagyon jó fizikai adottságaik vannak. „Amerikai játékost a legkönnyebb hozni, sok újonc kerül ki az egyetemekről. Viszonylag kis pénzért lehet szerződtetni őket, van kockázat, de nagy is lehet a megtérülés. A magyar bajnokság nem gyenge, itt felépíthetik magukat, és jó ugródeszka lehet más ligákba is. Az amerikai kosarasok minősége változó, nem véletlenül van néhány csapatnál légióskeringő szezon közben is, de olyanok is jönnek, akik bárhol, az Euroligában is megállnák a helyüket. De lehet említeni a korábban az Atomerőműben játszó Rodney McGrudert, aki most a Miami Heatben kap 26-27 perceket, vagy Justin Holidayt, akit a Szolnoki Olajtól vitt el a Golden State Warriors"  – mondta Gedei Tibor, az ICT Europe játékosügynökség fiatalokat menedzselő munkatársa. 

A tao-rendszer miatt a hangsúly most az utánpótlás-nevelésen van, javultak a körülmények, a merítési lehetőség is bővebb, de egyelőre nem látni, hogy a fiatalokat tudatosan vezetnék a profi lét felé. A rendszer kimenete túlságosan szűk keresztmetszetű. Hogy ez mennyire nagy probléma, azt a Vasas meghökkentő közleménye mutatta meg. Az egyesület visszalépett az NB I./A-tól, mert szerinte a jelenlegi légiósokra és hazai játékosokra vonatkozó szabályozás nem támogatja eléggé az utánpótlás-nevelő klubok munkáját. Úgy látják, hogy a fiatal magyar játékosoknak legfőképpen az NB I./B bajnokságban van reális esélyük tartósan pályán lenni.

A klubok pillanatnyi érdeke az, hogy minél jobban szerepeljenek itthon és valamelyik európai sorozatban.

Igaz, hogy a Szolnoki Olaj két Eurochallenge Final Fourja óta nem ért el egyik csapat sem értelmezhető sikert, de a harmadik, negyedik számú sorozatban, az Eurokupában és Eurochallenge-ben is megéri elindulni. Pénzzel is motiválják a csapatokat, néhány győzelem után pedig van visszaosztás. 

„Van pozitív hozadéka, hogy itt vannak a légiósok, lehet tőlük kosárkultúrát, technikai, taktikai elemeket tanulni, de a játékpercek nagyon hiányoznak a fiataloknak. Az eredménykényszer miatt a klubok egy-két évben gondolkodnak, nem négy-ötben, pedig lehet, hogy egy 19 éves ennyi idő alatt olyan szintre jutna, mint a külföldiek. A premizálási rendszerbe nehezen építhető be egy játékos felépítése. De azért azt is látni kell, hogy akik nagyon tehetségesek, azok megkapják a lehetőséget. Benke Szilárd Zalaegerszegen vagy Váradi Benedek Szombathelyen vezér a csapatában. A pozitívumok mellett negatívum, hogy az Eb-t kiharcoló játékosok között volt olyan, aki a rájátszásban egy percet sem kapott" – mondta Gedei, aki szerint az NB I./B-ből is többet meríthetnék a topcsapatok, ha már úgyis olyan szűk a magyar belső piac.

A jelenlegi szabályok szerint öt nem hazai nevelésű kosaras játszhat egy csapatban, de ha valaki ennél is több benevezett külföldivel találkozik egy-egy meccsen, akkor sem kell egyből csalásra gondolni. Létezik ugyanis a kosárlabdamagyar státusz is. Ez azokra a légiósokra vonatkozik, akik 21 éves koruk előtt legalább két és fél évet nálunk készültek. Így technikailag őket nem sorolják a külföldiek közé, és több kettős állampolgár is játszott, játszik az NB I./A-ban. Az kétségtelen, hogy a bajnokság színvonala javult a légiósokkal, de az nem írhat felül minden célt.

Nemzetközi viszonylatban még mindig mi vagyunk a legszigorúbbak, más bajnokságokban több a nem hazai nevelésű játékosok száma.

A csapatokkal is egyeztettünk, amikor meghoztuk ezt a szabályt évekkel ezelőtt, akkor még kevés volt a minőséget képviselő, használható játékosok száma. Azt is látni kell, hogy a nemzetközi kupákban indulók versenyhátrányba kerülnének, hiszen a belga, francia vagy német csapatoknál lazább a szabályozás. Most úgy látjuk, jó döntés volt, éles bajnokság, talán húsz éve nem volt ilyen színvonalas, mint most. Telt házzal ment a bajnoki döntő is" – mondta Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) főtitkára.

Az európai szabályozás szerint a nemzetközi meccseken egy csapatban annyi nem hazai nevelésű játékos léphet pályára, amennyit a hazai bajnoksága is megenged. Amíg ez nálunk öt fő, addig más országokban ez hét-nyolc játékos is lehet.

A magyar játékosok szerepeltetése már csak a válogatott miatt is fontos volna, Magyarország hosszú idő után szerepel újra idén Európa-bajnokságon, de már most rotációban kéne tartani a klubokban azokat a fiatalokat, akikre pár év múlva épülhet fel a csapat. A meccsrutin megszerzése mindennél fontosabb lenne. 

A futballban már vezettek be néhány ösztönzőt, az NB I.-ben az MLSZ fizet azért, ha egy-egy klub betartja a fiatalszabályt, és nem szerepeltet háromnál több külföldit a meccsein. A kosárlabdában ilyen látványosan meghirdetett program nincs, de Bodnár Péter elmondta, azok a klubok, amelyek nem használják ki a maximális ötös nem hazai nevelésű keretet, azoknak a szezon végén különtámogatást adnak. 

„Az nem lehet valós indok, hogy valakit a külföldiek miatt nem szerepeltetnek, a sportvezetők elég bölcsek ahhoz, hogy kit tegyenek a csapatba, és az igazi tehetség úgyis utat tör magának, ahogy azt például Vojvoda Dávidnál is láttuk. A szabályon az MKOSZ is kész lesz változtatni, a mostani 1999-2000-es évjáratú taós generáció három-négy év múlva érhet az NB I. kapujába. Ha szakmailag indokolt, csökkenthetjük a nem hazai játékosok számát" – mondta az MKOSZ-főtitkár.

A szándék tehát megvan a változtatásra, de a kérdés marad, nem lesz-e későn, ha csak évek múlva akarják a leendő válogatottak útját egyengetni.