Harminc éve földrengés forgatta fel fenekestül a magyar sportot

1993 nyarán javában dúlt a délszláv háború, amikor Pécsre érkezett egy 26 éves újvidéki fiatalember, bizonyos Rátgéber László. A szinte tejfelesszájú kosárlabdaedző, akinek az édesapja korábban a jugoszláv női válogatottat dirigálta, átvette a PVSK-Dália vezetőedzői posztját, és első nekifutásra bajnoki bronzéremre vezette a csapatot, majd a második idényében is ott menetelt a rájátszásban.

A négy közé jutásért az MTK, amelyet 3–0-val takarítottak el az útból a baranyaiak a három győzelemig tartó lebonyolítási rendszerben.

A döntőbe jutásért a Tungsram sem tudott meccset nyerni, újabb 3–0. Majd a fináléban a világklasszisokkal teletűzdelt BSE következett, soraiban olyan akkori vagy későbbi legendákkal, mint Németh Ágnes, Balogh Judit, Nagy Dóra vagy a hamarosan Pécsre szerződő Károlyi Andrea. De ők sem bírtak a Péccsel, amely 2–0-ra elhúzott, egy meccsre volt a végső győzelemtől.

A sorozat harmadik összecsapását azonban a Városmajorban rendezték. Addigra sikk lett a PVSK-nak drukkolni Pécsen, a baranyai szurkolók három autóbusszal érkeztek Budára, hazai pályát varázsoltak a csarnokból.

Rátgéber azonban ezúttal is szenzációsan meccselt. Forradalmasította az edzői stratégiát, többek között kitalálta a mesterséges hullámvölgy fogalmát.

Ez azt jelentette, hogy mivel minden meccsen előbb-utóbb törvényszerűen leül az adott csapat, ő maga döntötte el, hogy mikor legyen ez a periódus. Amikor az a legalkalmasabb a csapatának. Ez az első félidő derekán jött el, így jutott tízpontos vezetéshez a házigazda.

No de utána következett a haddelhadd! Nemsokára már 36–36 volt az állás!

Jolanta Vilutyte, a litván center-bedobó megállíthatatlan volt, ahogy a csereként pályára lépő, alig 19 esztendős Iványi Dalma is. A 32. percben egy másik pécsi kulcsember, a délvidéki Anitics Lívia kipontozódott, ám két perccel a lefújás előtt így is 74–72-re vezetett a vendég. És végül 80–76-ra megnyerte a meccset, 3–0-ra a döntőt, bajnok lett a PVSK-Dália.

És Rátgéber a meccset a tévében közvetítő idősebb Knézy Jenőn keresztül megüzente a Városmajorban és odahaza Pécsen a képernyők előtt tomboló szurkolóknak, hogy éjfél után ünnep lesz a Széchenyi téren.

Lett is, egyes források szerint három-, mások szerint ötezer ember gyűlt össze Pécs főterén, és hajnalig tartott a karnevál, amiből aztán hagyomány lett. Rátgéber összesen kilencszer vezette bajnoki aranyéremre leányait, továbbá ugyanannyiszor a Magyar Kupa elnyerésére. Kultikus figura lett a trénerből, a szurkolók elnevezték a baranyai csodacsapatot Rátgéber-egyetemnek, amely háromszor bejutott az Euroliga négyes döntőjébe, a Final Fourba is (a trófeát elnyerni végül 2009-ben, a Szpartak Moszkvával sikerült a szakembernek).

Közben Rátgéber dirigálta a magyar női, majd a férfiválogatottat, ami egyetlen magyar kosárlabdaedzőnek sem sikerült rajta kívül. Majd 2018-ban létrehozta Pécsen a Nemzeti Kosárlabda Akadémiát, amely a sportág, sőt, az egész magyar sport legszínvonalasabb szakmai fellegvára a 2021-ben elindított Kosárlabda Specifikus Módszertani Központtal együtt.

Szegény néhai Horváth Judit, Balázs Hajnalka (akinek a lánya, Juhász Dorka világsztár lett), Sztojkovics Éva, Csák Magdolna (akit később Rátgéber elvett feleségül), Donkó Orsolya, Újvári Eszter, Zsolnay Gyöngyi, Iványi, Szlobodanka Tuvics és a többiek mind-mind bekerültek a pécsi kosárlabda képzeletbeli panteonjába.

A 2013-ban tragikus buszbalesetben elhunyt Fűzy Ákossal, Rátgéber hűséges segítőjével, majd később a csapat vezetőedzőjével együtt.

Ma már mindez csak emlék. Bár manapság újból izmosodik az immár NKA Universitas Pécs néven szereplő csapat, és napjainkban éppen a bronzcsatát vívja a Győrrel, a Lauber Dezső Sportcsarnokot húsz-harminc éve rendre megtöltő három-négyezer szurkolóból már csak pár száz maradt.

A kosárlabdaláz valószínűleg sohasem tér vissza Pécsre. Visszavonhatatlanul megváltozott a világ.

Csak az emlékek maradnak megváltoztathatatlanok.