Amikor a ketrecharcos menti meg ellenfele életét

Azért bizonyos szempontból Szerbia messzebb van, mint az Egyesült Államok: csak most jutott el hozzánk a Deadspin révén a december elején tartott Battle Championship 4 gála felvétele, melyen a hazai Dusan Dzakics egy lerohanást követően egy úgyenevezett guillotine-fojtással feladásra kényszerítette ellenfelét, a horvát Sebastijan Eminit. Azonban Emini hiába kopogott, a mélyen a nyakon ülő fojtás miatt elvesztette az eszméletét - a fojtások nevükkel ellentétben általában nem a légcsövet zárják el, hanem a nyaki verőeret szorítják el, ezért az ájulás. 

Ellenfele úgy érezte, hogy mivel ő van hozzá a legközelebb, neki kell segítségére sietnie: gyorsan kivette a fogvédőjét, és kihúzta a nyelvét, nehogy valemelyiket lenyelve Emini megfulladjon. Ezután már győztesként nagyon sportszerűen elismerését fejezte ki, hogy Sebastijan Emini beugróként, az MMA-ban rendkívül rövid határidőnek számító öt napra is vállalta a bunyót, és hogy egyáltalán nem érezte presztízsnek, hogy azért verje meg Eminit, mert horvát, mert Dzakicsot nem érdeklik az évtizedes nemzeti ellentétek. 

Bár remélem, a Kedves Olvasók között már csak elvétve található olyan, aki barbár csihi-puhinak tartja az MMA-t, de ha igen, akkor neki is elmondanám, hogy a sufnigáláktól a világbajnoki övmeccsekig a legtöbb mérkőzés nagyon sportszerű körülmények között zajlik le, pár éve a UFC mostani középsúlyú világbajnoka, Chris Weidman is saját maga élesztgette az ostoba bíró hibájából elájult Tom Lawlort (figyeljék, ahogy szól a mérkőzésvezetőnek, hogy "Hé, szerintem már elájult!")