István, Vajk
19 °C
33 °C

Többször pacsiztak, mint ahányszor arcba verték egymást

2018.05.28. 10:37

Végre magyar nézőszemmel is értelmes időpontban, vasárnap este rendeztek egy UFC-gálát, a nevéből kitalálható módon a nagy-britanniai Liverpoolban rendezett Fight Night Liverpoolt, amit egyértelműen a váltósúlyú helyi tehetség, Darren Till köré építették. A 25 éves bunyós annak ellenére óriási városi hősnek számít, hogy az elmúlt hat évéből négyet Brazíliában élt le, miután 2012-ben durván megkéselték egy kocsmázás utáni tömegverekedésben.

Till eleve képzett kick-bokszosként érkezett az MMA mekkájának számító Brazíliába, ahol brutális, 11-0-ás mérleget bunyózott össze, mielőtt leigazolta volna a Ultimate Fighting Championship. A szervezet régóta vadászott egy tehetséges és jól eladható brit bunyósra, aki a fontos piacon felválthatja a „brit kedvenc” szerepét jó évtizede játszó, de karrierje végéhez közeledő Michael Bispinget.

Till nem is teljesített rosszul, de első nagy dobása csak tavalyra datálható, amikor októberben magabiztos bunyóval kiütötte az MMA-legenda Donald „Cowboy” Cerrone-t. Ez már a mélyvíz volt, de a UFC úgy gondolta, hogy Tillnek ereszti a kategória egyik cápáját, a ranglista első helyén (azaz a bajnok mögött) álló Stephen Thompsont. Az amerikai karatés az elmúlt években kétszer is kapott esélyt a bajnoki övre, de mindkétszer megállította (elsőre az ebben a sportban igen ritka döntetlennel) őt az MMA catenaccióját játszó Tyron Woodley.

A két, hasonló stílusú, hasonló alkatú bunyós összecsapása igazi különlegességet ígért – vagy, mivel mindketten kiváló kontrabunyósok, unalmas távolságméregetést. A meccset nem előzte meg a UFC-ben egyre gyakoribb mcgregorista anyázás, de azért volt meccs előtti izgalom:

A mérlegen.

Till ugyanis valamit nagyon elrontott a fogyasztásnál, így szombaton másfél kilóval a 77 kilós súlyhatár fölé tudott csak bemérlegelni. Ezért a UFC azon kívül, hogy elvette a meccspénzének 30 százalékát, egy olyan kitétellel is megbüntette őt, miszerint a meccs előtti délután újra kell mérlegelnie, és ott legfeljebb 85 kiló lehet. Ez a záradék azért is volt óriási szívatás, mivel Till normális esetben 90 kilóra szokott visszatöltekezni, és ez az öt kilós különbség konkrétan azt jelentette, hogy

4-5 órával a meccse előtt az angol konkrétan a kiszáradás orvosilag jegyzett esetétől szenvedhetett,

amit önmagában pár liter vízzel már nehéz kompenzálni.

De az izzó liverpooli aréna által hajtott Till ehhez képest tisztességesen végigbunyózta az ötször öt percet, más kérdés, hogy a meccs a borúsabb prognózisokat igazolta. Az ellentétes felállású állóharcosok rengeteget mozgatták, méregettek, csalogattak, de MMA-meccshez képest alig csináltak valamit. Ha mégis talált valaki, az főleg Thompson volt. Szokása szerint szép és tiszta kontrákat ütött, de ugyancsak szokása szerint bunyójából hiányzott az erő. Till ezért relatíve jó állapotban ment ki az ötödik menetre, és egy jól eltalált (és okosan előkészített) balhoroggal padlóra is küldte Thompsont:

És annak ellenére, hogy nem tudott végezni az amerikaival, a leütés mégis döntőnek bizonyult. Legalábbis a pontozóknál. Ugyanis a hazai pályán bunyózó Tillt mind a hárman győztesnek hozták ki. Egyiküknél pont ez az ötödik menet számíthatott (48-47), de a többi kettő valahogy 4 menetben is jobbnak látta az angolt.

Több elemző és MMA-harcos (akik a küzdelmeket Twitteren szokták végigkommentálni) kiemelte, hogy a nagyon sportszerű és nagyon technikás küzdelem iszonyú alacsony intenzitással párosult, és bár szinte mindenkit Thompsont látta győztesnek (méghozzá magabiztos győztesnek), sokan fanyalogtak, hogy az amerikai karatés nem először bukja be azt, hogy nem megverni, hanem csak kipontozni akarja aktuális ellenfelét. A váltósúly egyik ásza, a brazil Rafael dos Anjos epésen meg is jegyezte:

Ezek az arcok többet pacsiznak és ölelgetik egymást, mint ahányszor arcba ütnék a másikat.

Till a győzelemmel nagy lépést tett egy címmeccs felé, de azért reálisan még legalább egy nagy, Top5-ös győzelem kell ahhoz, hogy próbát tehessen Woodleyval. Az angol a meccs utáni sajtótájékoztatóján megosztotta vízióját, miszerint meggyőzi Dana White UFC-főnököt arról, hogy következő meccséhez bérelje ki az Anfieldet, ahol a pályára sorakoztatott ülőhelyekkel együtt 65 ezren fogják őt biztatni. Hasonló húzásra egyébként már volt példa, 2015-ben a svéd Alexander Gustafsson Anthony Johnson elleni meccsére 30 ezer ember volt kíváncsi élőben a stockholmi Tele2 Arénában (európai rekordnak számító 3,1 millió dolláros jegybevételt hozva).