Megalapoznám a hangulatot a Hungaroringre

2018.04.04. 18:15

Már hétfőn kiutazhattam volna Marokkóba, ugyanis a napokban tartják a WTCR Drivers Campet, ami egyfajta csapatépítő a szezonkezdet előtt a pilótáknak. Harmadszorra rendezik meg, jópofa dolog, az elsőn ott is voltam, tavaly a másodikat viszont Mira születése miatt kihagytam. Most is hasonlóképpen döntöttem, mert már közeledik a második gyermekünk érkezése, és szeretnék a lehető legtovább a családom mellett maradni. Az előző szezonban már megtapasztaltam, hogy a pályán is mérhető pluszt jelent számomra az a lelki feltöltődés, amit Johanna és Mira közelsége ad nekem, úgyhogy csütörtökön nemcsak szakmailag, hanem érzelmileg is teljesen felkészülten repülhetek Marokkóba, a 2018-as szezonrajtra.

Az újdonságok segítettek túllépni a vb-2. helyen

Hihetetlenül jó érzés megírni ezt a bejegyzést, hiszen végre elkezdődik az a része az évnek, amiért annyit készülünk, jönnek a versenyek.

Ilyenkor mindenki felfokozott izgalmi állapotban van, de én most a szokásosnál is nagyobb pezsgést érzek magamban. Ahogyan közeledett a szezonkezdet időpontja, úgy tudtam egyre inkább magam mögött hagyni a tavalyi vb-második hely miatti csalódottságomat. Ahogyan egyre élesebben láttam magam előtt az új kihívást, úgy tudtam egyre inkább lezárni magamban a 2017-es évet és a balul sikerült katari idényzárót. Mostanra kijelenthetem, hogy teljes mértékben túl vagyok rajta, és minden idegszálammal csak előre nézek.

Olyan ez az év nekem, mint egy új kezdet, ami rendkívül kíváncsivá tesz. Szinte minden új körülöttem: új a bajnokság, új a lebonyolítás, új az autóm és új a csapatom is. Utóbbi kettővel már megismerkedtem a téli tesztidőszakban, de az például új tapasztalat lesz Marokkóban, hogy egy versenyhétvége nyomása alatt hogyan tudunk majd együtt dolgozni a BRC Racing Team tagjaival. Egy teszten nem lehet lemodellezni az éles szituációkat, így hiába vannak eddig pozitív tapasztalataim, csak most derül ki igazán, hogy mennyire találtuk meg az összhangot. Ismerve a csapatomat alkotó embereket, nem félek ettől sem, mert láttam, hogy egy a célunk és hozzám hasonlóan ők is képesek áldozatokat hozni a siker érdekében.

1800 kilométert teszteltem a télen – készen állok!

A Hyundai i30 N TCR-rel pedig igencsak szoros barátságot kötöttem az elmúlt hónapokban. Négy tesztnap alatt összesen 1800 kilométert mentem vele. Ezt a mennyiséget úgy kell értékelni, hogy az idén használt autókon kevesebb beállítási lehetőség van, mint a korábbi években használt TC1-eseken volt, ráadásul alkatrészek fejlesztésére sincs annyi lehetőség, tehát az első pillanattól kezdve egy szinte teljesen kész technikával dolgozhattam, az elsődleges cél pedig az volt, hogy minél jobban összeszokjak vele. Annyira kezes autóról van szó, hogy egyetlen nap teszt után azt érezhetné az ember, hogy készen áll a szezon kihívásaira, nekem viszont sokkal több lehetőségem volt a felkészülésre.

Nézői szemmel a lebonyolítás hozza a leglátványosabb újítást, hiszen eggyel több időmérő és futam lesz egy versenyhétvégén az eddig megszokottakhoz képest. Szombaton lesz egy időmérő, majd még aznap, annak a rajtsorrendje alapján egy futam. Aztán vasárnap jön a WTCC-ben megszokott forgatókönyv: egy újabb időmérő, fordított rajtrácsos futam, végül a főfutam. 2009-ben a spanyol SEAT León Kupában vettem már részt háromfutamos versenyhétvégéken, de akkor sem töltöttem ennyi időt a pályán, hiszen a távok rövidebbek voltak, és csak egy időmérő volt.

Nehéz lesz előzni, így az időmérők dönthetnek

Örülök annak, hogy ilyen pörgősek lesznek a hétvégék, tavalyig ugyanis néha volt olyan érzésem, hogy túl sok szabadidőm maradt. Szeretem, ha gyorsabban, egymás után jönnek az események, élvezem, ha időhiányos állapotban, nyomás alatt kell döntéseket meghozni, mert több benne a spontaneitás. Ugyanakkor okosnak is kell lenni, hiszen mivel több a futam, nemcsak több pontot lehet gyűjteni, hanem többet is lehet veszíteni egy-egy komolyabb következményekkel járó baleset miatt.

A marokkói bevallottan nem tartozik a kedvenc pályáim közé, aminek egyszerű oka van. A 2016-os átépítés előtt egy nagyon egyszerű, kihívásokat nem jelentő kör volt, azóta pedig ugyan versenyzői szemmel vannak rajta szép feladatok – mint a legtöbb városi pályán, itt is ki kell centizni a helyet a fal mellett –, ám közben kis túlzással lehetetlenné vált rajta az előzés. A két időmérőnek így még nagyobb jelentősége lesz Marokkóban, mert egy jó rajthely fél sikert jelent ezen a pályán.

Tavaly én nyertem a legtöbbször a WTCC-időmérőkön, és talán lehet mondani, hogy az egykörös tempó az erősségeim közé tartozik, ezért igyekszem tartani ezt a formámat.

25 autó harcol majd az ideális körülményekért

A vasárnapi időmérő ugyanolyan lesz, mint amit korábban megszoktunk, három részre lesz osztva továbbjutásos alapon (Q1, Q2, Q3). A szombati időmérő viszont egyben lesz 40 perces, ami alatt mindenki annyi kört tesz meg, amennyit csak akar. Ettől függetlenül szerintem a legtöbb csapat úgy kalkulál, hogy autónként ugyanúgy csak két-három igazán gyors körre lesz lehetőség, mivel ehhez új gumikra is szükség van. Az is sokat számít majd, hogy a pálya állapota vélhetően az utolsó tíz percben lesz a legideálisabb, viszont miközben a Q3-ban már nincsen forgalom, itt akár 25 autó is gyors kört akarhat futni ezekben a percekben a szezon legrövidebb vonalvezetésű pályáján – ez okozhat gondokat. Kis szerencse sem árt majd a nagy forgalom elkerüléséhez.

Nagyon nehéz az esélyekről úgy írni, hogy még néhány nappal a szezonkezdet előtt sem tudunk semmit a BoP-ről. Tavaly a WTCC-ben egyféle büntetősúlyrendszer volt, amely az előző versenyek köridejei alapján, objektív számítással határozta meg az egyes márkákra kiszabott pluszsúlyokat az erőviszonyok kiegyenlítése érdekében. Ez a rendszer idén a WTCR-ben is megmarad, és a tervek szerint ugyanúgy a harmadik fordulótól lép életbe, mint korábban a vb-n. Emellett viszont lesz egy másik rendszer is, az úgynevezett BoP, amivel a márkák alapsúlyát, motorteljesítményét és hasmagasságát úgy állítják be, hogy a lehető legközelebb legyenek egymáshoz.

Nagy ellenszélben jó autóval is nehéz lehet

A BoP tartalmaz szubjektív elemeket is, és tavaly a TCR International Seriesben is láthattuk, hogy sok volt benne a sportpolitika. A mesterségesen keltett nagy ellenszélben pedig egy jó autóval is nehéz érvényesülni. Nagy kérdés, hogy mi lesz a BoP célja: ha egy márka vagy annak versenyzője elszakad a mezőnytől, azt túlbüntetik, nehogy meglépjen, vagy inkább engedik a szabadabb versenyt. Ha engem kérdeztek, én utóbbit választanám, mert igazságosabbnak érzem, pláne úgy, hogy egyébként is ott van a köridők alapján kiszabott büntetés. Ugyanezt mondanám akkor is, ha az derülne ki a szezon során, hogy nem a Hyundai a legerősebb technika a mezőnyben.

Mindettől függetlenül továbbra is úgy érzem, hogy erős csomaggal rendelkezem, a tesztek során ráadásul mindenféle forgatókönyvre felkészültünk a pluszsúlyokat illetően. Marokkóban az átlagosnál is nagyobb előnyt jelent majd a könnyebb autó, hiszen rengeteg fékezés és kigyorsítás van egy körön, aminél minden plusz kiló nagy terhet jelent. Az elmúlt két évben azonban mindkétszer második lettem a főfutamon és volt esélyem a pole pozícióért harcolni az időmérőn, így csalódott lennék, ha nem tudnék hasonlóan szerepelni idén is Marokkóban. A rendes rajtrácsos első és harmadik futamon, valamint a két időmérőn top 3-as helyezés a célom.

Igyekszem megalapozni a jó hangulatot, hiszen három héttel később a Hungaroringen találkozunk!

A marokkói versenyhétvége programja

április 7., szombat

  • 10.00-10.30 Első szabadedzés
  • 12.00-12.30 Második szabadedzés
  • 14.00-14.40 Első időmérő
  • 18.00-18.30 Első futam (18 kör)

április 8., vasárnap

  • 11.30-12.50 Második időmérő
  • 17.45-18.15 Második futam, fordított rajtrács (18 kör)
  • 19.10-19.45 Harmadik futam (21 kör)