Hungaroring, a végletek birodalma

2018.04.25. 15:58

Álltam a dobogó legfelső fokán és füstölt el az autóm a felvezető körön. Nyertem több mint hét másodperces előnnyel és mondtam le összetörve a világbajnoki címről. Megjártam a mennyet és a poklot, kóstoltam az édeset és a keserűt. Voltam az ország legbüszkébb és legcsalódottabb embere.

Nyolcadik éve készülök a hazai versenyekre, és megtapasztaltam már szinte mindent magyar földön. Egyvalamit megtanultam:

történjék bármi a Hungaroringen, az csak fehér lehet vagy fekete, szürke soha. Ez a végletek birodalma. Ha örülünk, akkor nagyon örülünk, ha bánkódunk, akkor nagyon bánkódunk. Így vagyunk azokkal a dolgokkal, amelyek igazán fontosak. Én így vagyok a Hungaroringgel minden évben.

Remélem, nem kell meglépnem Pécs felé

Most kicsit mégis máshogy telik a versenyt felvezető hetem, mint korábban. Sokan tudjátok már, hogy Johannával várjuk a második kislányunk születését, aki már tényleg bármelyik pillanatban megérkezhet. Hihetetlenül izgatottak vagyunk, és próbáltam úgy szervezni a programomat, hogy minél több időt Pécsen tudjak tölteni, és helyt tudjak állni az otthoni feladatokban is. Ha őszinte akarok lenni, a gondolataim ezúttal nem a versenypályán járnak 0-24 órában, hanem főként a babavárás körül. Ez egyébként segít abban, hogy ne gondolkodjam túl a dolgokat, ne feszüljek be túlságosan az előttem álló hétvége bizonyítási vágya miatt.

Azért remélem, nem kell majd verseny közben a Hungaroring valamelyik kijáratán meglépnem Pécs felé a Hyundai i30 N TCR-rel, és leszek olyan szerencsés, hogy nem a hétvégén születik a baba, mert természetesen nagyon szeretnék jelen lenni. Ugyanakkor az értem szorító szurkolókat sem akarom cserben hagyni. Az elmúlt két év sajnos nem úgy sikerült hazai pályán, ahogyan terveztem, de egyáltalán nincsen bennem emiatt rossz érzés. Minden versenyre új lehetőségként tekintek, és szerencsére álltam már annyiszor dobogón, győztem is kétszer a Hungaroringen, hogy magabiztosnak érezzem magam.

Szeretnék visszatérni a dobogó tetejére

Mondom ezt annak tudatában, hogy bár Marokkóban kiderült, valóban erős a Hyundai, hiszen mindkét időmérőt és a három futamból kettőt ez a kocsi nyert meg, de ennek sok jelentősége nincs a Hungaroringre nézve. A marokkói pálya annyira speciális volt, hogy az ottani jó szereplés nem garancia a sikerre a magyarországi fordulóban, és ugyanez igaz fordítva is: az az autó, amelyik a szezonnyitón gyengébb volt, simán lehet versenyképesebb a Hungaroringen. Az erőviszonyok így szinte megjósolhatatlanok, továbbra is az a helyzet, hogy van több mint tíz futamgyőzelemre esélyes pilóta a mezőnyben.

Szeretnék 2015 után újra felállni a dobogó tetejére a Hungaroringen, de pontosan az óriási konkurencia miatt kicsit naivnak érezném ezt egyértelmű elvárásként megfogalmazni. Abban bízom, hogy a marokkói hétvége után lezárult a sorozatom a műszaki meghibásodásokkal, és így visszatérhetek a mezőny legerősebb pontszerzői közé kiegyensúlyozott dobogós helyezésekkel, illetve azzal az eséllyel, hogy ha lehetőség kínálkozik a győzelemre, lecsapjak rá.

Külön teszt a marokkói hibák kijavításáért

Már Marokkóban szóba került a magyarországi felfokozott hangulat a BRC Racing Teamen belül is, többen kérdezgettek róla, láttak felvételeket a korábbi évekről, úgyhogy a csapat tagjai is nagyon várják a fogadtatást. Tudom, hogy mindent megtesznek azért, hogy rendben legyen az autóm, és semmi se hátráltasson hazai pályán. Erre a legjobb példa, hogy a marokkói problémák miatt múlt héten sor került egy eredetileg nem tervezett shake downra Olaszországban. Külön újra le lett ellenőrizve az autóm pályán való működés közben is, számomra pedig a csapat jól látható igyekezete megnyugtató a hétvége előtt.

Milyen lesz a M1RA ellen versenyezni?

Bár hivatalosan csak egy csapattársam van Gabriele Tarquini személyében, ezen a hétvégén érzelmi síkon lesz még egy: a M1RA-ban Nagy Dani, aki ugyanúgy Hyundaijal megy majd, mint én. Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen lesz a saját csapatom ellen versenyezni, de aztán rájöttem, hogy én a M1RA-ra nem tudok ellenfélként tekinteni, mert legalább annyira szeretném a sikerét a pályán, mint a sajátomat. Ráadásul Danival sokat készültünk együtt a Hungaroringre, próbáltam személyesen és telefonon is segíteni neki a telemetria-elemzésben.

A M1RA kapcsán szerintem most nem szabad elvárásokat megfogalmazni, mert a legfontosabb, hogy a csapat és Dani felkészüljön a jövő hétvégén rajtoló TCR Európa-kupás szezonra. Tudom, hogy az eredményeket milyen sok összetevő befolyásolja, ezért szeretném, ha ez a szabadkártyás WTCR-szereplés egyfajta örömautózás lenne nekik nyomás nélkül. 

Láttam üzeneteket, amik rossz érzést keltettek

Azzal kezdtem, hogy a Hungaroring a végletek birodalma, ezért is szeretem annyira. Van azonban egy határ, amit kérek, hogy ne lepjetek át. Sajnos a marokkói incidensünk óta Yvan Muller mutatott nekem néhány olyan neki címzett üzenetet, ami miatt bennem is rossz érzések ébredtek. Nem fogok hazudni, nem vagyunk és sosem leszünk mi ketten szétválaszthatatlan cimborák, ráadásul sok többféleképpen értelmezhető csatánk volt már, mint legutóbb Marokkóban is. Muller kifejezetten kemény versenyző, amiért lehet kedvelni vagy nem kedvelni, de azt nem szeretném, ha bárki rossz érzésekkel érkezne Magyarországra, vagy távozna innen, mert a testi épségét fenyegetik.

Gyertek ki a Hungaroringre, szurkoljatok, érezzétek jól magatokat, mert látva a marokkói izgalmakat, a mezőnyben található túraautó-világsztárokat és a sok magyar indulót, ebből olyan sportélmény lehet, amire még sokáig emlékezni fogunk!

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Hungaroring, a végletek birodalma

Nyert már hét másodperces előnnyel Michelisz, de füstölt is el alatta autó a felvezető körön a Hungaroringen. Itt nincs szürke, csak fekete vagy fehér.

680 · Apr 25, 2018 03:58pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!