Ezt keresem az autóversenyző tehetségekben

2020.06.05. 08:02

Sokat gondolkodtam az utóbbi időben, hogy mitől lesz valaki sikeres autóversenyző. Amióta tavaly megszereztem a WTCR bajnoki címét, még erősebb bennem a késztetés, hogy segítsek a magyar tehetségeknek az érvényesülésben. Ezért is indítottuk el a Hungaroring E-sport Bajnokságot, amelynek komoly tétje van:

a kiválasztott teljes szezonra szóló valódi versenyzési lehetőséghez jut a M1RA-ban.

Már túl vagyunk az online szezon felén, az ötből lezajlott három forduló, és erősen foglalkoztat, hogy kit is keresünk pontosan. Minek kell meglennie a győztesben ahhoz, hogy ne csak elinduljon az úton 2021-ben, hanem sokáig jusson? Akár olyan sokáig vagy még tovább, mint én.

Életkor: van egy alsó küszöb

Van egy-két olyan tulajdonság, ami behatárolja az ideális jelöltek körét. Az egyik ilyen az életkor. Bár a bajnokság kiírásakor nem határoztunk meg alsó határt, a tapasztalataim alapján van egy küszöb, amit 12-13 éves kornál látok. Érettségben és fogékonyságban egyszerűen akkor jut el arra a szintre az ember, hogy egy komoly szakmai közegben már lehet tanítani. Nagyon pozitív dolgokat is láttam a fiataloktól a Hungaroring E-sport Bajnokságban, például a 13 éves Mihalidesz Máté már Monzában ott volt a top 5-ben az időmérőn, legutóbb a Nürburgringen pedig a fordított rajtrácsos futamon a dobogó harmadik fokán végzett. Olyan dolgokat mutatott, ami alapján akkor is szívesen foglalkoznék vele, ha végül nem kerül be a bajnokság első öt helyezettje közé, akikből kiválasztjuk a győztest.

Életkor tekintetében a felső határvonalról is beszélnünk kell. Talán az én történetem is bizonyítja, hogy sosincs késő, 21 évesen ültem először igazi versenyautóban. Főleg túraautózásban, amelyben még ötven felett is lehet világszínvonalú eredményeket elérni (gondoljunk csak a hyundaios csapattársamra, Gabriele Tarquinire), nem kizáró tényező, ha valaki a húszas évei elején kapja csak meg a lehetőséget először. Viszont ha valaki ezután nem tud hamar feljebb lépdelni a kisebb kategóriákból, marketingszempontból hátrányba kerül a fiatalabbakkal szemben. Tehát elsősorban nem is vezetési, hanem üzleti oldalról van hátrányban az, aki később kezd.

Fizikai és elméleti tudás: nem elvárás

Felvetődhet a kérdés, hogy milyen fizikai adottságokkal, illetve elméleti tudással kell rendelkezniük a jelölteknek, hiszen a top 5-nek ilyen felmérőkön is bizonyítania kell majd a Hungaroring E-sport Bajnokság végén. Elárulhatom, hogy ezek a készségek teljes mértékben fejleszthetőek. Fizikailag nem az állóképességet vagy az izomerőt mérjük majd, hanem Matics Zsolt segítségével olyan gyakorlatok lesznek, amelyek például a koncentrációt, a kizökkenés utáni visszatérés gyorsaságát mérik, tehát az autóversenyzéshez fontos készségeket. Az elméleti tudás és a versenyautóban tapasztaltak megfelelő kommunikálása pedig ugyan a jó pilóták jellemzője, de ha valakinek nulla versenykilométer van a háta mögött, attól nem elvárható, hogy mindent tudjon, úgyhogy biztos nem ez lesz a döntő szempont.

Szorgalom: nem a tehetség teszi a bajnokot

Rengeteg példát látunk arra, hogy a junior vagy alsóbb kategóriákban kialakul egy erősorrend a versenyzők között, ami az idő múlásával átrajzolódik. Így történhet meg, hogy például Max Verstappen, Lewis Hamilton vagy Sebastian Vettel pályafutásuk legelején még nem minden esetben emelkedtek ki versenytársaik közül. Véleményem szerint erre az a magyarázat, hogy aki tehetséges, de nem fejleszti gőzerővel a képességeit, az végül kisebb eséllyel lesz sikeres, mint a kevésbé rátermett, de rengeteget dolgozó ellenfele.

A bajnokokat általában csak részben a velük született tehetség, nagyobb arányban már a szorgalom emeli a mezőny fölé.

Ez persze nem azt jelenti, hogy tehetség nélkül, pusztán szorgalommal lehet érvényesülni – mind a kettő kell a sikerhez, viszont a sok tehetség között a befektetett munka jelenti a különbséget. Ezért fontos, hogy egy versenyző mielőbb tisztába kerüljön az erősségeivel és gyengeségeivel, hogy aztán tudatosan elkezdhessen dolgozni rajtuk. Ehhez szükséges a megfelelő szakmai közeg, a hozzáértő csapat visszajelzései vagy például a Fit4Race egyre elterjedtebb versenyzői felkészítői programja.

Kitartás: a szükséges kudarcokat túl kell élni

Talán a legfontosabbat hagytam a végére: kitartónak kell lenni. Nincs olyan autóversenyző, aki minden futamot megnyert, minden szituációból jól jött ki. Rengeteg kudarc szegélyezi az ember útját a pályán, és ha valakit ezek összetörnek, abból sosem lesz sikeres pilóta.

Az én pályafutásomban is több olyan momentum volt, amikor azt éreztem, talán jobb lenne abbahagyni, mégis mentem tovább kitartóan, nem tévesztettem szem elől a célt.

Nagyon sok kudarc ért a karrierem elején, sokszor éreztem a saját bőrömön, hogy tapasztalat terén hátrányban vagyok azokkal a srácokkal szemben, akik 8-10 éves koruk óta gokartoztak. Nem éreztem annyira a test-test elleni csatákat, nem tudtam annyira pontosan felmérni az egyes versenyszituációkat, még a WTCC-s időszakok elején is elkövettem amatőr hibákat. Több mint tíz év kemény munkája volt abban, hogy behoztam a lemaradásomat a világ legjobbjaival szemben. Néha könnyű lett volna feladni, de megérte kitartónak maradni, ugyanis ma már tisztán látom, hogy a megélt kudarcok nélkül nem fejlődtem volna annyit és ma nem tartanék itt.

Még nem tudom, ki lesz a Hungaroring E-sport Bajnokság kiválasztottja, de az biztos, hogy a hagyományos értékeket keresem benne: a szorgalmat és a kitartást.