Többet kaptam a Hungaroring E-sport Bajnokságtól, mint reméltem

2020.06.29. 18:29

Véget ért a Hungaroring E-sport Bajnokság, és csak most látom igazán, hogy mennyire nehéz dolgunk volt az indulásnál. Az utolsó futamon Leitner Norbert és Barna Martin továbbjutásért folytatott csatáját látva előtörtek bennem a saját emlékeim a tavalyi malajziai szezonzáróról. Amikor Esteban Guerrieri vezette a futamot, én meg negyedik voltam, és kicsúszni látszott a kezeim közül a bajnoki cím. Bele tudtam élni magam abba, hogy mit érezhetett Martin, aki ezen a sorsdöntő versenyen hasonló helyzetben volt, mint én valamivel több mint fél évvel ezelőtt. Végül mindössze három ponttal maradt le arról, hogy bejusson a top 5-be, akik közül kiválasztjuk majd a fődíj nyertesét. A legfelkészültebbet, aki teljes szezonos valódi versenyzési lehetőséghez jut 2021-ben.

Én nem jutottam volna be a selejtezőn

Fájt a szívem Barna Martinért és még néhány más versenyzőért is, akik nem kerültek be a kiválasztás következő fordulójába, a fizikai és elméleti felmérés körébe. Rádöbbentem, hogy lehetetlen volt az indulásnál felmérnünk, hogy mire számítsunk. Nem tudtuk, hogy mennyien vesznek majd részt a bajnokságban, milyen színvonalas lesz a mezőny, és így kellett előre, látatlanban meghatároznunk azt a létszámot, akit viszünk tovább a személyes kiválasztásra. Azt akartuk, hogy oda csak olyanok kerüljenek be, akik jó eséllyel érettek a valódi versenyzésre, de ma már látom, hogy ez nem csak az első ötre, hanem tulajdonképpen az első tízre is igaz lenne. Sokkal többet kaptam a Hungaroring E-sport Bajnokságtól, mint amire előzetesen számítottam. Közel 4500-an vettek részt a selejtezőkön, ami messze meghaladta a várakozásaimat. Az volt a legjobb érzés, hogy hiába mentünk előre az időben, nem csökkent drasztikusan a jelentkezők száma, és mindig feltűntek új arcok a kvalifikációkon. Ebből látszott, hogy itt nemcsak a bajnoki cím vagy a top 5-be kerülés volt nagy dolog, hanem egyáltalán bejutni legalább egy versenyre a szezonban. A színvonalról sokat elárul, hogy az első fordulóban én is sokat gyakoroltam, de ennek ellenére nem jutottam volna be a top 24-be, akik közül a legjobbak a bajnokság gerincét adták a végéig.

Báldinak csak veszítenivalója volt, de helytállt

Nemcsak gyorsak voltak a srácok, hanem viselkedni is tudtak a pályán. Sok kritika érte az e-sportot az utóbbi hónapokban amiatt, hogy a versenyzők nem tisztelik egymást és a szabályokat. Aki látta a Hungaroring E-sport Bajnokság futamait, az tapasztalhatta, hogy itt nem volt roncsderbi, a versenyzők az esetek többségében úgy viselkedtek, ahogyan az a valóságban is elvárható a pilótáktól. Nyilván ezt mindig úgy kell értékelni, hogy szimulátoron kicsit több fér bele, mint az igazi pályákon, és azt mondom, hogy az a jó versenyző, aki az adott körülményekből kihozza a maximumot. Tehát nem szabad mindig egy az egyben összevetni a szituációkat a valósággal, de a magatartást tekintve is magas színvonalú volt a bajnokság. Volt 10-12 versenyző, akit már korábbról is ismertem legalább névről, például a raceroomos WTCR-versenyekről. Tőlük azt kaptam, amit vártam. Tudtam, hogy a M1RA Esports-os srácok erősek lesznek, Báldi Gergő, Nagy Dávid és Csuti Zoltán szerintem ebben a szoftverben a világ legjobbjai közé tartoznak. Gergő a WTCR Esports tavalyi online bajnokaként és az idei valódi pilóták elleni szezon győzteseként például nagy nyomás alatt versenyzett. Neki csak veszítenivalója volt itt, de amikor kellett, az időmérőkön odatette a leggyorsabb köröket, a futamokon pedig kíméletlenül behúzta a rajt-cél győzelmeket. Szinte hibátlanul versenyzett, és megérdemelten szerezte meg az első helyet.

Öt versenyzőre ebben a bajnokságban figyeltem fel

Ugyanakkor közel sem biztos, hogy a végén az lesz a kiválasztott, aki az online szezonban a legjobb volt. Olyan kihívás elé állítjuk a legjobb ötöt, ahol senki sem indul előnyből. Azt elárulhatom, hogy a kiválasztás következő szakaszában nem a fittség vagy az erőállapot dönt majd. Ez olyan terület, ami bárki esetében fejleszthető, tehát nem erre fókuszálunk, hanem Matics Zsolt és a Fit4Race segítségével azokat az alapkészségeket térképezzük fel, amik eldöntik, hogy melyikük a legrátermettebb. A mentális felkészültség lesz a hangsúlyos tényező. Éppen ezért azt tanácsolom a továbbjutó srácoknak, hogy ne gondolják túl a dolgokat. Azoknak pedig, akik most közel jártak a sikerhez, de lemaradtak róla, azt üzenem, hogy ne adják fel, menjenek tovább az úton. Látszott, hogy mennyire tehetségesek, és tudom, hogy mennyi munkát fektettek abba, hogy ott legyenek a legjobb ötben. Sajnos ilyen az élet, a valóságban is néha nüanszokon múlik, hogy ki kap lehetőséget és ki nem. A végén azonban a kitartás rengeteget számít, ezt a saját példám is bizonyítja. A Hungaroring E-sport Bajnokság a tehetségkutatás szempontjából is elérte a célját, mert bár az esélyes versenyzők többségének nevével korábban is találkoztam, volt öt olyan induló, akire itt figyeltem fel. A már említett Barna Martin mellett Tóth Dávid és Pinczés Ádám, akiket nagyon tehetségesnek tartok, Csincsik Marcell, aki az utolsó fordulóban a Nagy Dávid elleni csatában tett rám jó benyomást, valamint Mihalidesz Máté, aki még csak 13 éves.

Hálás vagyok a támogatók mellett Szujó Zolinak is, hogy közvetítette a futamokat, mert azáltal, hogy nemcsak a pályán, hanem a körítésben is magas volt a színvonal, még több emberhez jutottunk el. Ezek a srácok pedig megérdemlik, hogy megismerjék őket. Megyünk tovább!