Michelisz: Az a cél, hogy jó szájízzel fejezzem be az idényt

Ugyanazon a pályán rendezik a WTCR idényzáróját, mint a két héttel ezelőtti utolsó előtti fordulót, a MotorLand Aragónón. Mivel én kedvelem ezt a kört, nem bánom, hogy ugyanoda kell utaznom másodszor rövid időn belül, de közben lesznek változások magában a vonalvezetésben és az autók súlyozásában is, ami miatt nem számítok ugyanolyan hétvégére. Ezúttal nehezebb dolgunk lesz, mégis bízom benne, hogy szebb lesz a vége, mint a legutóbbi spanyolországi útnak volt.

Tizedekben mérhetően leszünk lassabbak

Minimálisan változik a kör a múltkori versenyhétvégéhez képest, a hátsó hosszú egyenest ezúttal megszakítja egy sikán. Nincsen nagy jelentősége vezetésben, és még azt sem mondom, hogy a Hyundainak ez kifejezetten jól jön a motorerőben meglévő hátrányunk miatt, mert két hete – legalábbis amikor rendesen működött az autó – úgy éreztem, hogy nem volt nagy gond a tempóval az egyenesekben sem.

Egyébként nem tudom a változtatás okát, de nagyobb jelentősége lesz a kompenzációs súlyok módosulásának. Az Audi mellett a Hyundai kapta a legnagyobb súlynövekedést, plusz harminc-harminc kilóval, ami azt jelenti, hogy az előző hétvégéhez képest például hatvan kilóval leszünk nehezebbek a harmincat fogyó Hondánál. Mindezt figyelembe véve, azt gondolom, hogy a legutóbbi időmérővel összevetve néhány tizeddel lassabbak leszünk.

Szabadabban hallgathatunk az ösztöneinkre

Múltkor a Q1-et sikerült megnyernem a MotorLand Aragónón, és a Q2-ből is továbbjutottam volna, ha nincs a pályaelhagyásos incidens. Mivel azonban most nehezebbek leszünk, reálisan valószínűleg nem lesz lehetőségem az időmérős győzelemért küzdeni, valahová az ötödik és a tizedik hely közé tenném magunkat. Tehát kis szerencsével összejöhet a Q3, de ott már valószínűleg kevés lenne a nyers tempónk.

Mivel azonban sajnos most nem vagyok abban a helyzetben, hogy a bajnoki címért küzdjek, szabadabban lehet kísérletezni és kockáztatni. Például ha van egy beállítási irány, amit ösztönösen jónak érzünk, de alapesetben túl kockázatos lenne kipróbálni, mert benne van, hogy többet veszítünk vele, mint amennyit nyerünk, azt ezúttal könnyebben vállalhatjuk be. Mert persze lehet, hogy nem jön be, de ha igen, akkor ez az esélyünk arra, hogy a várható eredményektől pozitív irányba térjünk el.

A realitás a pontszerzés, de többet remélek

A két héttel ezelőtti tapasztalatokból kiindulva fontos, hogy főleg a reggeli, hűvös etapokban minél gyorsabban üzemi hőmérsékletre melegedjenek fel az abroncsok, amivel főleg a hátsó tengelyen szenvedtünk legutóbb. Ez nem olyan egyszerű ebben a november közepi időben már Európában, de megoldást kell találnunk rá. Ezen kívül arra számítok, hogy még szorosabb lesz a mezőny, mert a tapasztalatok, hogy mindenki kellő időt tudott menni múltkor a pályán, összerántják a mezőnyt, kisebbek lesznek a különbségek. Az én célom kettős Spanyolországban.

Egyrészt szeretnék szabadabban versenyezni, sokat kockáztatni, hiszen nincsen veszítenivaló, másrészt arra is használni akarjuk ezt a hétvégét, hogy információkat gyűjtsünk a jövőre nézve. Ezt az egészet csak az írhatja felül, ha a szabadedzéseken azt éreznénk, hogy mégis van erőből esélyünk a pole pozícióért harcolni, akkor természetesen kevesebbet kísérleteznénk. A legfontosabb, hogy szeretném jó szájízzel befejezni az idényt. Ehhez az a minimum, hogy a csapattársaim előtt legyek, és nagyon szeretnék legalább egyszer felállni a dobogóra. A realitás a pontszerzés, de hiszem, hogy az említett kockázatvállalással több is sikerülhet.

(Borítókép: Michelisz Norbert Spanyolországban. Fotó: Frédéric Le Floch/DPPI)