Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Valentino Rossi 40

GettyImages-975074870
2019.02.16. 12:17

Szombaton negyvenéves Valentino Rossi kilencszeres világbajnok olasz motorversenyző, a sportág egyik legnagyobb alakja.

1979. február 16-án a közép-olaszországi Urbinóban született világbajnoki harmadik motorversenyző, Graziano Rossi fiaként. Tízévesen már egy 100 köbcentiméteres gokarttal versenyzett - anyja féltette, nem engedte kismotorra ülni - , és junior regionális bajnokságot nyert. A következő évtől már minimotorokon versenyzett, és több győzelmet aratott. A váltás oka egyszerű, bár gokartozott anyja kedvéért, de arra nem volt pénze a családnak, a jóval olcsóbb kétkerekűekre viszont igen.

Apja segítségével 1993-ban debütálhatott a 125 kcm-es olaszországi kategóriában. Jóllehet első motorját azonnal összetörte, a következő évad utolsó futamán megszerezte élete első pole pozícióját, majd 1995-ben a Cagiva gyári csapatának színeiben megnyerte az olasz bajnokságot.

Nemzetközi pályafutása 1996-ban, az Aprilia gyári 125 köbcentis csapatában indult. A szezonban egy futamgyőzelmet aratott, kilencedik lett, majd 1997-ben megszerezte első világbajnoki címét, 11 győzelme és 321 pontja akkoriban rekordnak számított.

Az 1998-as szezont már a 250 kcm-es géposztályban kezdte, a második helyen végzett, alig három ponttal lemaradva az olasz Loris Capirossitól - bár az utolsó futamon már nem volt esélye a címre. 1999-ben aztán ebben a kategóriában is megszerezte a vb-címet, nagy fölénnyel, 48 pontos előnnyel végzett az élen.

2000-ben a Hondánal mutatkozott be a királykategóriában, amely akkor 500 köbcentiméteres, kétütemű motorokat jelentett. Első évében két győzelmet aratott, második lett az összesítésben, majd 2001-ben kilenc versenyt megnyerve a 16-ból ismét világbajnok lett. 22 éves korára mindent elért, amit a gyorsasági motorsportban el lehet.

A versenysorozat neve a következő évtől lett MotoGP, a motorok lökettérfogata a korábbi 500-ról csaknem a duplájára, 990 köbcentiméterre nőtt, és átálltak a kettőről a négy ütemre is.

Rossi az utolsó 500-as világbajnok, pár éve elmondta, erre a legbüszkébb,

mert azokat a gépeket megülni még a maiakhoz képest is kihívás volt.

A váltás a Doktornak, ahogy Rossit becézik, nem okozott gondot, 11 győzelmet aratva szerezte meg újabb világbajnoki címét, egy kieséstől eltekintve minden versenyen az első vagy második helyen végzett, majd 2003-ban ismét világbajnok lett.

2004-ben, a Hondával történt szerződésbontása után - jelentős kockázatot vállalva - a gyengébb motorokat kínáló Yamahánál folytatta, ami akkor már 12 éve nem tudta megnyerni a világbajnokságot.

Ezekkel a gépekkel is vetélytársai fölé tudott nőni, második versenyzőként szerzett két egymást követő szezonban két különböző márka színeiben világbajnoki címet. (Eddie Lawson volt az első, aki 1988-ban Yamahával, 1989-ben Hondával lett első, azaz pont fordítva.)

2005-ben sorozatban ötödik világbajnoki címét gyűjtötte be, ezekben az években egyeduralkodó volt, sorra döntötte meg a különböző rekordokat. A következő időszakban bukások, technikai gondok hátráltatták, 2006-ban második, 2007-ben harmadik lett.

Mégis, talán a 2006-os volt a legerősebb szezonja, amikor a szezon első futamán bukott, majd a Yamaha többször lerobbant alatta. Nicky Hayden már majdnem 50 ponttal, kétfutamnyival vezetett előtte a szezon felénél, de Rossi visszaküzdötte magát az élre az utolsó versenyre. 8 ponttal ment Valenciába, de elesett, és a harmadik helyen végző Hayden elvette tőle a címet.

2008-ban visszaült a trónra, ismét pontrekorddal lett világbajnok, és a Francia Nagydíjon megszerezte 90. győzelmét, utolérve az örökranglistán előtte álló Ángel Nietót. Két év kihagyás után sikerült ismét világbajnoki címet szereznie, erre rajta kívül csak Giacomo Agostini volt képes, majd 2009-ben begyűjtötte kilencedik világbajnoki címét is, illetve 100. futamgyőzelmét kedvenc pályáján, a hollandiai Assenben.

Köztük legjobb győzelmével, amikor a barcelonai Katalán GP-n az utolsó kanyarban előzte meg csapattársát, Jorge Lorenzót. Rossi specialitása az utolsó körös, nem ritkán kanyaros győzelem volt, de ez kiemelkedik azok közül is, mert abban a kanyarban, se előtte, se utána nem előzött senki jelentős versenyhelyzetben, pláne nem győzelemért. Azóta is úgy tartják, ott lehetetlen előzni.

Első komolyabb balesete 2010-ben történt, az olasz versenyen a bokáját és a sípcsontját is eltörte. Pályafutása során először hagyott ki versenyt, előtte

megszakítás nélkül 230 GP-n állt rajthoz, ami ugyancsak rekord.

Negyvenegy nappal és négy versennyel később már ismét a motoron ült, a szezon utolsó előtti futamát másik kedvenc pályáján, Malajziában megnyerte, az év végén harmadik lett összetettben.

2011-től 2012-ig a Ducati csapatában versenyzett, 2011-ben hetedik, 2012-ben hatodik lett, versenyt sem nyert, a két évet legszívesebben kitörölné az emlékezetéből is, az olasz motort nem tudta betörni. (Ez csak egy embernek, a 2007-es bajnok Casey Stonernek sikerült.)

2013-ban visszatért a Yamahához, és Assenben ismét nyert, 2,5 év szünet után.

2014-ben Mugellóban háromszázadik nagydíján állt rajthoz, amit egy harmadik hellyel tett emlékezetesebbé. Ugyanabban az évben Misanóban ismét ő állhatott a dobogó legfelső fokára, győzelmének köszönhetően átlépte az ötezer pontos álomhatárt, sem előtte, sem azóta nem szerzett senki ennyi világbajnoki pontot. A szezont végül másodikként fejezte be, ezt megismételte 2015-ben és 2016-ban is.

2015-ben sokáig vezette a vb-t, és 2007-hez hasonlóan újra a záronagydíjon bukta a címet. Utolsó helyről kellett indulnia az előző GP Marc Marquez-es balhéja után, amikor ütközött fiatal ellenfelével, és megbüntették őt. A mezőny végéről nem lehetett esélye beleszólni a vb-harcban, Lorenzo vitte el a bajnokságot öt ponttal.

2017-ben ötödik - egy győzelem, Assen - , 2018-ban harmadik lett a vb-összetettben, ám futamsiker nélkül. 2018-ban további két évre, 2020-ig szóló szerződést kötött a Yamahával. Colin Edwards 2014-es visszavonulása óta az első 40 év feletti versenyző a MotoGP-ben.

Rossi versenyzői zsenialitása megkérdőjelezhetetlen: kilenc vb-t nyert (egyet a 125, egyet a 250 kcm-es, hetet a királykategóriában), ezzel az örökranglistán a harmadik a 15 címet begyűjtő Giacomo Agostini és a 13 címet elérő Ángel Nieto mögött, de az egyetlen, aki négy kategóriában is világbajnok lett - az 500 köbcenti megszűnése miatt.

Összesen 382 versenyen indult, ezek közül 232-n a dobogón végzett és 115-öt megnyert, első és eddigi utolsó győzelme között több mint 20 év telt el,

és ő az egyetlen GP-versenyző, aki 14 egymást követő éven át minden szezonban legalább egy versenyt nyert.

Az évek során számtalan nagy ellenfele akadt, ezek közül talán az ugyancsak olasz Max Biaggival vívta a leglátványosabb csatákat a pályán és a bokszutcában is, ezt egy 2003-as dokumentumfilm meg is örökítette. Többször is tesztelt különféle versenyautókat, raliautóval több versenyen is részt vett. A Forma-1-gyel is kacérkodott, ki is próbálta a Ferrarit, de több teszt után végül mégis maradt a MotoGP-ben.

Bravúros motorozásával, egyéni stílusával és a győzelmek utáni látványos ünnepléseivel népes rajongótábort szerzett magának.

A ruhája hátán is a The Doctor nevet viselő Rossi mindig a 46-os rajtszámmal versenyez, egyfajta örökségként, mert az apjának is ez volt a rajtszáma. Ő volt az első, aki világbajnokként sem váltott 1-esre, később ezt új riválisa, Marquez, a Forma-1-ben pedig Lewis Hamilton is átvette.

Az egyik legismertebb olasz az Inter futballklub lelkes szurkolója, még Ronaldo idején kezdett nekik drukkolni, a brazil volt a kedvence.

Szülővárosa születésnapján úgy tisztelgett előtte, hogy 50-ről 46 km/órára csökkentette a településen érvényes sebességhatárt, míg az ottani egyetemtől tiszteletbeli diplomát kapott. (MTI/Index)