Felesége menedzseli a sakkvilágbajnokot

A bonni sakkvilágbajnoki döntő tizenegyedik partija után az indiai Vishwanathan Anand behozhatatlan előnyre - 6,5-4,5 - tett szert az orosz Vlagyimir Kramnyikkal szemben, az utolsó partit így már le sem játsszák.

Az indiai klasszis tavaly a nyolc résztvevős, körmérkőzéses világbajnokságon is a legjobbnak bizonyult, ezt most nyomatékosította, egyértelművé tette: pillanatnyilag ő a világ legjobb sakkozója.

A tizenegyedik partiban e4-gyel kezdett, az egész sorozatnak ez volt az első olyan partija, amelyikben a világos bábukat vezető nagymester a király előtti gyaloggal vágott neki a küzdelemnek. A döntetlen a huszonnegyedik lépés után született meg, ekkor már jobban állt a Nagykanizsát erősítő indiai.

„A párosmérkőzés első félidejében olyan játékot mutatott Anand, ami minden korábbi győztesét felülmúlta. A harmadik partit sötéttel nyerte meg, az ötödikben belement ugyanabba a megnyitási változatba, amelyiket pár nappal korábban játszottak. Nyilvánvaló volt, hogy ebben a szláv védelemben tartogat neki valamit Kramnyik, de nem tartott ettől, mert már korábban meglepte, és újra nyert. Az volt a benyomásom, mintha idegek nélkül játszana” - méltatta Anand teljesítményét Kállai Gábor, korábbi szövetségi kapitány.

„Ennyivel sem elégedett meg azonban, már kétpontos előnyben az eredmény tartására törekedhetett volna, de nem így tett, a hatodikban világossal is nyert. Eszembe jutott Lékó Péter kihagyott esélye négy évvel korábbról, amikor előnye tudatában nyerő állást nem játszott ki Kramnyikkal szemben. Anand ezt zavartalanul megtette, és ismét igazolódott a boksz és a sakk rokonsága, mert akkor mért ütést ellenfelére, amikor az megroggyant” – magyarázta Kállai.

Kiemelte még, hogy Kramnyik kereste a bonyodalmakat, de Anand nagy hidegvérrel játszott, egészen a tizedik partiig. Akkor Kramnyik túljátszotta őt, és művészien rakosgatta egymásra a kisebb előnyöket, mígnem a huszonkilencedik lépés után már nem volt értelme a folytatásnak.

„Dicséret illeti Kramnyikot, mert tetemes hátránya ellenére is csak a sakkra összepontosított, és nem akarta úgy befejezni, hogy legalább egyszer a teljes pont ne kerüljön a neve mellé.”

Kramnyik amúgy nem akármilyen tárgyalási pozíciót vívott ki magának, hiszen amikor címvédő volt, akkor elérte, hogy a döntetlen neki kedvezzen – emiatt veszített Lékó 2004-ben -, most, kihívóként döntetlen esetén a rövidítésnek kellett volna döntenie. Ugyancsak jól tárgyalt, amikor a díjalap került szóba, mert a másfélmilló euróból a fele őt illeti meg. Ez sem szokás, a győztes többnyire elviszi a hatvan százalékot. „A táblánál már nem volt ennyire szerencsés” – rögzítette Kállai.

Kramnyiknak Lékó Péter szekundánsi segítsége is jól jött, hiszen ő eléggé ismerte Anand stílusát, hiszen az 1998-as vb-döntő előtt az indiai nagymester felkészülésében vállalt hatékony szerepet.

Kramnyikot Lékó mellett Rubljevszkij és Fressinet segítette, ez változás volt, mert korábban Szvidler és Barejev alkotta a stábot.

Anand csapatában az indiai bajnok, Ganguly kapott helyet, illetve két ötlettel teli, állandó újításokkal jelentkező segítő, vélhetően számos újítás nekik köszönhető. Nielsen ugyanis a csodagyerek, Magnus Carlsen mellett is ténykedik, a lengyel Wojtaszek pedig az aktuális junior világbajnok.

Anand menedzsere a felesége, Aruna, az összes lényegi kérdésben megkerülhetetlen. „Nagyon szimpatikus ez a hozzáállás, mert emberivé teszi a bajnokot” – összegzett Kállai.