Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Legemlékezetesebb sakkvilágbajnoki döntőjük 25. évfordulóján újra összecsap egymással Anatolij Karpov és Garri Kaszparov.
A valenciai 12 játszmás párosmérkőzés rapid partikkal indult, és Kaszparov a rá jellemző nagy vehemnciával játszott, Karpov pedig azt a formáját hozta, amelyiket az elmúlt években láttunk tőle. Kicsit figyelmetlenül játszott, mintha elveszítette volna a változatokat számolgató képességét, el is veszítette mindkét nyitópartit.
Az első játszmában a Grünfeld védelem lépéseit választották, Kaszparov sötéttel játszott, sokkal gyorsabb volt, és riválisa mindössze 24 lépésre volt képes, amikor lejárt az ideje.
„Profi sakkozó ilyet nemigen szokott. Inkább bevállalja, hogy jelentősen hátrányos állásba kerül, de a világossal játszó Karpovnak egyszerűen letelt az ideje, így veszített. Sötétnek semmi gondja nem volt amúgy az állásában, kényelmesen tarthatta volna a döntetlen körüli eredményt. A Grünfeld védelem egyésként is fiatalkori szerelme Kaszparovnak, Adorján nagymester befolyása volt érezhető annak idején, és ez a változat most ismét előjött, nagy biztonsággal játszott benne” – értékelt Kállai Gábor, korábbi szövetségi kapitány.
Pár perc múlva, mikor Kaszparov kezdett, vezércselt választottak, amit korábban rengetegszer, amíg komoly téttel bíró partikat játszottak. A huszonkettedik lépésben feláldozta huszárját, ez pedig olyan támadáshoz adott lehetőséget, amelyet nem tudott hárítani Karpov.
„A játszma menete az ereje teljében lévő Kaszparovra emlékeztetett, aki tökéletesen kiszámolja a változatokat. Egyszer talán felmerülhetett annak a veszélye, hogy örökös sakkal csak döntetlen legyen a vége, esetleg könyörüljön, de egy vezérlépés már azt mutatta, csak a győzelem elfogadható számára. Karpov azért adta fel, mert a bástya a sarokban sakkot adott volna, a kombináció után nyert volna egy bástyát, és minőségelőnybe került volna, amit csak erősített a gyalogelőny is” – mondta Kállai.
A szakember megállapította, most nagyobb a két örök rivális közt a különbség, mint a nyolcvanas évek végére volt. „Kaszparov erős és agresszív, míg Karpovon azt látom, hogy elveszítette biztonságát, nem véletlenül játszotta ki magát a legjobb százból a világranglistán” – összegzett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
