Hogy lehet nemzeti kincs Rapport Richárd?

Rapport Richárd március 25-én volt tizennégy éves, a hónap elején teljesítette a nemzetközi sakknagymesteri normát. Magyarországon – Lékó Péter csúcsát megdöntve - pillanatnyilag ő a legfiatalabb, a világon is az ötödik, bravúrja még a New York Times-t is érdekelte.

Rapport a jövő nagy reménysége, a legismertebb magyar sportoló lehet, világbajnok akar lenni. Teszteltük tudását, öt partit adtunk a kezébe. Csak a lépések voltak, megjegyzések nélkül, ábra sehol sem segítette a felismerést, nem használhatta a táblás megjelenítést sem. Kaszparovnak állítólag tízezer parti van a fejében, de nagymester nem lehet úgy senki, hogy legalább ezret ne ismerjen, még ha csak tizennégy éves is.

Ötből csak egy fogott ki rajta

Lékó vb-döntős, nagyszerű győzelmét Kramnyik ellen nem ismerte fel könnyen. „Marshall-támadás, de én ezt nem játszom, gondolkodnom kell kicsit. Tipikus parti elég sokáig, ezt biztosan mostanában játszhatták. Ó, itt egy árulkodó lépés. Ez itt, ez a d3-as vezérlépés. Ez Lékó volt.”

„Nem szokványos parti manapság, vannak furcsa lépések benne, én ezt a változatot sem játszom. Van itt egy nem igazán átgondolt futólépés, ami nem lehet jó. Itt egy másik, ami egyértelművé teszi, hogy Fischer játszotta Szpasszkijjal1972-ben, amikor utóbbi a 29. lépésben könnyen elfogta a futót. Ez egy híres parti, Kaszparov könyvében is benne van, az ábra is, most már beugrott” – mondta a második játszmáról körülbelül egyperces tűnődés után.

„A harmadik nem kérdés, ezt én játszottam, kikaptam Portisch Lajostól” – vágta rá azonnal, ahogyan átfutott az első öt vagy hat lépésen.

„A negyedik bonyodalmat okoz, az orosz védelmet sem játszom ugyanis. Ezt ki is hagyom, elképzelésem sincs, kik játszhatták, majd kérek is segítséget. Az ötödik megint az én partim, kicsit gondolkodnom kell, ki ellen. Az évszám 2009, és viszonylag simán meg is nyertem, de hirtelen nem jut szembe, ki volt az ellenfél. A végjáték is árulkodó, igen, ott már fölényben voltam. Kjartanson, ugye?”

Jól emlékezett. A negyedik partin sokáig törte a fejét, nem segített, hogy világbajnok játszotta olimpiai bajnokkal, felrakta a táblára. Nem tetszett neki, hogy a fekete huszár a tábla szélére keveredett, azt is tökéletesen analizálta, hol rontott a sötét. A nevekkel bajba került, Kaszparovot kizárta. Akárhogy gondolkodott, rosszul tippelt, pedig Polgár Judit ebben a Petrov-változatban csak 25 lépést engedett Anatolij Karpovnak.

„Ennek utána fogok nézni, ez megfogott. Nekem még egyelőre a zártabb megnyitások fekszenek, a nyílt partikban még nem vagyok olyan jó, mindent megteszek, hogy felzárkózzak. Most is gyakorlok ilyeneket, de ha d4-gyel nyitok, akkor jobb a győzelmi arányom, vannak olyan változatok, amelyeket még nem is veszítettem. Amit Portisch nagymesterrel szemben elbuktam, abban is jó volt a mérlegem.”

„Nem izgultam, ez nem lehetett a vereség oka. Az volt a baj, hogy kihagytam kétszer is a nyerést, és sajnos rosszul számoltam ki egy változatot. Egyszerűsítve: kettőig kellett volna elszámolnom, de csak egyig tettem, ezért veszítettem. Majdnem a hajamat téptem, mikor észrevettem. Saját hülyeségemtől, rossz lépésemtől féltem, nem az ellenféltől.”

Ötven euróba kerül egy óra

Pécsen és Szarajevóban versenyez az év első felében, a szervezőkben még nem tudatosult, hogy jelenléte kuriózum, nem hívják folyton nagyobb tornákra. A Zalaegerszegen ötödik táblás Rapport egyelőre nincs a legjobb ezerben a világranglistán, mert még 2500 alatti az Élő-pontszáma.

A 16 év alattiak EU-bajnokságán indul, bár nem örül neki, úgy érzi, ott nem fejlődik, ahogy szeretne. Ezért is örül, hogy a magyar bajnokságon részt vehet, pedig pontszáma alapján ott nem lenne helye.

Korosztályában Ilija Nyizsnyiket emlegették csodagyerekként, amikor Rapport élete első tornáján indult, az ukránt háromszáz ponttal volt előtte. Ez a különbség eltűnt, és Nyizsnyik még nem nagymester, bár hamarosan az lesz.

„Bevállalós vagyok, sajnos. Gyorsan játszom, gyorsan számolom a variációkat, időzavarba nem is szoktam kerülni, szeretem a feszült helyzeteket. Kramnyik az egyik példaképem, a legstabilabb sakkozó, magával ragadó a hidegvére, a hűvössége. Másik példaképem az amerikai színekben versenyző Nakamura, aki Kramnyik ellentéte, forrófejű, váratlan megnyitásokat húz. A kettő között kellene, hogy kikössek majd egyszer. A fejemben természetesen már megvan, hogyan lehetnék 2700 pont felett sakkozó, de nem tűztem ki előre határidőket, egyelőre a fejlődésen a hangsúly.”

A napokban Adrian Mihajlicsinnel, a FIDE edzőbizottságának elnökével, Karpov egykori szekundánsával készült a séi családi házban, aki ugyancsak nagy tehetségnek tartja a játékost.

„Ötven euróba kerül csak egy óra, amit tartott Ricsinek. Nem panaszként mondom, csak a viszonyokat érzékeltetendő. Könnyű kiszámolni, ezer euróba kerülhet egy hét, de még bírjuk anyagilag” – mondja Rapport Tamás, az édesapa. A családfő hobbiszinten sakkozott, ő tanította meg fiát is, az orosz Szuetyin híres megnyitáselméleti könyvét ismeri, de sokkal tovább nem képezte magát. Richárd 9 évesen egy mateknégyes miatt találkozott a sportággal, az utolsó feladatot ugyanis nem olvasta el, segíteni akarták koncentrációját, és a sakkhoz nyúltak.

Nem akarjuk, hogy mindenáron komoly sakkozó legyen

A sakk ezen a szinten olykor már költségesebb, mint a tenisz, az edzőt utaztatni és ellátni kell. Szponzoruk nincs, csak az édesapa parkettás vállalkozása teremti meg az anyagi feltételeket.

A hazai szövetségtől tavaly mindössze 150 ezer forint jutott nekik. „Az odafigyelést hiányolom, amikor teljesítette a fiam a nagymesteri normát, nem gratuláltak az elsők közt, és azóta sem kérdezték meg, miben segíthetnének. Remélem, nem lesznek amatőrök, és felfedezik a gyerek marketingértékét, és annak segítenek, akinek kell, aki megérdemli.”

„Nem akarjuk, hogy mindenáron komoly sakkozó legyen, csak azt szeretnénk, mint minden szülő: boldog legyen. Belénk is ezt kódolták, mint másokba. Az a legfontosabb, amit az édesanyja is lát rajta, hogy boldog. Megtalálta azt, amiben képes megvalósítani önmagát. Őszintén mondom, azt sem tudom, milyen a bizonyítványa a gyereknek, mert ha a sakkban leli örömét, akkor nekünk az a feladatunk, hogy ezért mindent megtegyünk. Magántanuló, az éves kémiaanyagot két nap alatt megtanulja, úgy megy vizsgázni. Jó lenne, ha felismernék itthon, hogy neki nem biztos, hogy lesz diplomája, de ettől még értékes, művelt ember, csak a sakk nem engedi, hogy a társadalmi konvencióknak megfelelően gimnazista, később egyetemista legyen. A történelmet amúgy mostanában én magam tanítom, elég sokat mesélek neki.”

Ricsi ugyanolyan gyerek, mint a többi – pingpongozik, bringázik, csocsózik -, imádja mindhárom testvérét, viccelődik velük, számonkéri őket, aggódik értük. Szeret tévét nézni, a Fábry-show és a stand up comedy a kedvencei.

„A győzni akarása adott, ugyanakkor az egóját, az önbizalmát nem sértve kell hozzá szólnunk, és emlékeztetni arra, hogy ha a táblán bajnok is, mégis a gyerekünk, és vannak dolgok, amit meg kell tennie, mosogatás, házimunka, lefekvés. Nem egyszerű helyzet, de eddig működött.”

Az édesapa úgy véli, nincs recept, hogyan futhatna be biztosan a fia, a nagymesterséghez nem elég az intelligencia, jellem és szellemi érettség is kell hozzá. „Annyit biztosnak látok, ha csak kicsit fejlődik még, akkor már hamarosan el tudja magát tartani a sakkból."

„Elhatározza, és megcsinálja, ha nyerni akar. Mindezt kellő szerénységgel és alázattal. A fejlődése minden elképzelésemet túlszárnyalja ennek ellenére, egy régi római mondás jut ilyenkor eszembe, amikor a hadvezérek győztesen hazatértek: ne feledd, te is csak ember vagy.”