Kaszparovnak se lett vége, mert legyőztem

2012.03.19. 15:31
Kicsit már csillapodott Polgár Judit, aki túlzott kockázatvállalása miatt megégett, de még mindig agresszív, igaz, csak a sakktábla mellett. Januárban kikapott egy 17 éves kínai lánytól, de ez nem mérföldkő az életében. Párosmeccset vállalna legyőzőjével, ám ehhez ki kellene vonnia magát a forgalomból. Már készül a profi sakk utáni életre.

„Nem esett jól ez a vereség, mert kikapni természetesen sohasem jó. Bármennyire is hosszan tart egy sorozat, nem készül fel rá szerintem senki, hogy egyszer majd vége szakad" – mondta az Indexnek Polgár Judit arról, hogy a január eleji gibraltári tornán ért véget páratlan sorozata, amikor a 17 éves kínai Hou Ji-fan váratlanul legyőzte. „Tudtam, hogy nagy híre lesz, felfújják, és mindenhol téma lesz a vereségem, de az például nagyon jól esett a záró banketten, hogy a végső győztes Nigel Short azt mondta, ha ugyan most nem is én voltam a legjobb nő, az ő szemében mindig én maradok a legjobb.”

Hihetetlen sorozat

Polgár Judit 12 éves kora óta, vagyis 23 éve vezeti a sakkozónők világranglistáját, 22 évig nem kapott ki nőtől. Hou még így is 70 Élő-ponttal van elmaradva Polgártól, ezért a magyar versenyzőnek jó esélye van arra, hogy még legalább két éven át ő legyen a legjobb. A férfiaknál Hou pillanatnyilag nincs a százban, míg Polgár a 29. helyen áll.

„Ez egy parti volt, és egy torna, ahol a tehetséges kínai riválisom kimagaslóan játszott. Nem érdemes komoly következtetéseket levonni belőle. Amikor legyőztem Kaszparovot, vagy Anandot, senki sem gondolta, hogy nekik ezzel végük, leáldozott a csillaguk. Neki biztosan mérföldkő az életében, nekem kevésbé. Volt szép számmal az én életemben is mérföldkő, néha irigylem magam, hogy 12 évesen 13 partiból fél pontot veszítve zártam az első győztes olimpiánkon. Ezt most már nem biztos, hogy el tudnám érni, még a nők között sem” – mondta mosolyogva.

Polgárnak olyannyira nem volt ellenfele egy időben a nőknél, hogy azt is megkockáztatták évekkel ezelőtt, hogy gyaloghátrányt vállalva is biztosan legyőzne bárkit.

Magyarország második táblásaként lett olimpiai ezüstérmes a férfiakkal 2003-ban. Nagy eredménye volt még, amikor a Wijk aan Zee-i szupertornán második volt Anand mögött, pedig mindenki ott volt a férfiak közül, aki számított. „Elmúltak ezek az évek, de ezek is maradandóak, nemcsak a mostani vereség. Sőt, talán maradandóbbak.”

„Változik a világ, a kemény munkának pedig meglesz az eredménye. Korábban rajtam kívül jó, ha négyen edzettek nagyon sokat. Ez a kínai kislány egy sakkiskolában nevelkedik hazájában, rendre férfiakkal játszik, és reggel tíztől tizenegyig gyakorolja a Najdorf-védelmet, tizenegytől délig a spanyol megnyitást, a következő órában az angolt, és így tovább, természetesen a fizikai felkészítés is fontos. Hou példája ma már nem egyedi, vannak tízen, akik komoly stábbal maguk mögött igyekeznek mindenre felkészülni. Ők – évtizednyi késéssel - járják az én utamat. Ezzel már nem tudok lépést tartani, nekem ez már sok, mert két gyereket nevelek. Nagyjából annyit edzek, mint amennyit Hou kikapcsolódik, és nagyjából annyit foglalkozom a családommal, amennyit Hou edz. Három vagy négy versenyen még rajthoz állok egy évben, de a sakkal már nem feltétlenül csak profi a kapcsolatom.”

Ez viszont nem örökérvényű állapot, könnyen ki lehetne mozdítani belőle, elég lenne hozzá egy visszautasíthatatlan ajánlat.

„Megfelelő feltételekkel, kedvező időpontban természetesen leülnék egy Hou elleni párosmeccsre, de akkor ki kellene vonni magam a forgalomból, mert bármennyire is távolodom a profi közegtől, azért csakis a győzelem lenne elfogadható magamtól. A kínaiak bejelentették, hogy szeptemberben lesz egy ilyen meccs. Fájdalom, nem tudok róla, pedig mintha én lennék az egyik résztvevő. A kínaiak kerestek már akkor is, amikor Xie Jun volt a legjobb játékosuk, de a párosmeccs nem jött össze. Mindenesetre érdekes kihívás lenne egy párosmeccs. A kihívásokat mindig szerettem, ezért játszottam férfiakkal. Ez egy idő után snassz lett, de tény. A lovagláson kívül nem is jut más sportág az eszembe, amelyikben a nők felveszik a versenyt a férfiakkal, egyáltalán versenyezhetnek velük, nekem pedig ez egy időben elég jól sikerült.”

Polgár a tavalyi egyéni Európa-bajnokságon az utolsó partijában döntetlent játszott, és nem sokszor fordult elő vele az életében, hogy nem játszotta ki egy partiját.

„Az indokoltnál nagyobb kockázatot vállaltam volna, ha belemegyek egy éles változatba Potykin ellen. Ha nyerek, első vagyok, de ha nem nyerek, akkor körülbelül a hetedik, és az nagyon fájt volna. Szerettem volna egy szép befejezést és egy érmet, mert nő még a férfiaknál soha nem nyert. Ezért a szintem alatt játszottam, nagyon nem úgy, ahogy szoktam.”

Polgár egy napra ugrott haza Budapestre – Brazíliából érkezett, az Egyesült Államokba megy tovább -, hogy a sportág iskolai népszerűsítéséről adjon elő Kőbányán, mit lehet, és mit érdemes tanítani. Könyveket írt – a Sakkjátszótér egyelőre két kötetnél tart -, hogy a gyerekek szeressék meg a sakkot, egyúttal a tanárok is befogadók legyenek, ők is szerettessék meg a sakkot a gyerekekkel. Külföldön is ezzel foglalkozik, Garri Kaszparovval közösen azért harcol, hogy az Európai Unió is ösztönözze az iskolai sakk bevezetését a tagállamokban.

Polgár jelenleg multimédiás képességfejlesztő sakktananyagon dolgozik, amire már most számos iskola és óvoda bejelentkezett, hogy a szeptemberi tanévkezdéstől bevezetnék a képzésükbe. Nem a versenysakkot tanítja majd meg a gyerekeknek, hanem a kreatív, elemző gondolkodást.

„A gondolkodást, a stratégiaalkotást, a tervezést, valamint a térlátást is segíti a sakkozás. Magát a földrajztanulást vagy a matematikát is elősegíti. Nem kell rohanni, az én lányom azt élvezi a legjobban, az tetszik neki a legjobban, ha ütögetheti a bábukat a vezérrel. Nem a lépések megismertetése a legfontosabb. A sakktól nem kell megriadni. Öröm tanítani, de nekem egyelőre például nincs türelmem hozzá. Ha majd nem pörgök ennyire, biztosan többet tudok tanítani is. Én nagyon intenzíven tanultam, de másokat, akár a gyerekeimet sem szabad túlerőltetni, mert gyorsan elkedvetlenedhetnek.”

Kállai Gábor korábbi szövetségi kapitány a Kill Bill főhősnőjéhez hasonlította egyszer, amikor a meghívásos férfi világbajnokságon egy hihetetlenül küzdelmes partit nyert, a feszültséget végig fenntartva kaszabolt.

„Apu nagyon szerette a bátor partikat, én pedig ilyen bevállalós karakter voltam kicsi koromtól. Az agresszivitásom kicsit megváltozott mostanában, hogy párszor megégtem, mert túlzottan rámenős voltam. Lecsillapodtam, de azért bőrömből nem tudok kibújni, ez a stílus az enyém, sajátom. Továbbra is szeretem az éles helyzeteket, az izgalmakat. A grúz Levan Pantszulaja elleni partimat 2011-ben a világ legszebbjének választotta a nemzetközi zsűri” – összegzett.