PL: legnézettebb, leggazdagabb, de hogy a legjobb? Aligha.
További Station cikkek
- Folytatódott a magyar BL-gólszéria, csak Szoboszlai eredményesebb Orbánnál
- Londontól 60 kilométerre írják az angol futball legújabb csodáját
- A Madriddal még csak-csak, a pénztelenséggel már Xavi sem birkózhatott meg Barcelonában
- Szoboszlai Dominik az Arsenal otthonában hagyhatja le Mohamed Szalahot
- Szoboszlai Dominikék csapatkapitányáé a legjobb fej a világon
A Premier League továbbra is uralkodó az európai futballpiacon, mind a játékosok értéke, mind a televíziós szerződések, mind pedig a nézettség területén is. Bár a Paris SG, a Barcelona és a Real Madrid gigaigazolásai megdobták az adott ország futballpiaci értékét, az angolok toronymagasan elsők, derül ki a különböző statisztikai elemzésekből. Valami viszont hiányzik, pontosabban az elmúlt években hiányzott.
Mindez ugyanis nem jelent egyből sportsikereket is. Elég csak a Tottenham, a Chelsea és a Manchester United búcsújára gondolni a legutóbbi BL-ben: az első kieséses körben a Juventus, a Barcelona és a Sevilla állította meg ezt a három angol sztárklubot, ebben a sorrendben. Az öt nyolcaddöntős PL-csapatból a Manchester City és a Liverpool ment tovább. A Citynek volt a legkönnyebb dolga, a váratlanul a legjobb 16 közé került Baselt verte ki, a Pool a Portót úgy, hogy már az első meccsen, idegenben nyert 5-0-ra.
Aztán a Man City a Liverpoollal került szembe, amelyből utóbbi jutott tovább és az AS Romat is kiejtve a döntőig menetelt, ahol aztán a Real Madrid meg tudta nyerni a sorozatot. Az Európa Ligában az Arsenal az elődöntőben bukott az Atlético Madriddal szemben, ha a 27 európai kupaversengést nézzük, azt látjuk, hogy
a Barcelona, a Real Madrid, az Atlético Madrid és a Sevilla a 27-ből 20 címet elhozott, azaz a serlegek több mint 66 százalékát.
Spanyol fölény látszik, és nem csak a két szuperklub, a Barca és a Real, hanem a sokkal kisebb költségvetésből dolgozó Atleti és Sevilla miatt is. Nem csak a Realnál és a Barcelonánál, hanem az összes eddig felsorolt PL-esnél kevesebbet költenek és alacsonyabbak a bevételeik. Sokkal.
Angol egyesület a Chelsea, azaz 2012 óta nem nyerte meg a BL-t, az EL-ben tavaly nyert angol, a ManUnited, azelőtt legutóbb 2013-ban, szintén a Chelsea. Most a Liverpoolnak lett volna esélye kiköszörülni a csorbát, de jött Karius, és két potya. Azóta még Klopp is mondta, hogy agyrázkódása volt a németnek, de a tény, hogy világrekordért szerződtették a brazil Alissont, árnyalja a képet.
A Premier League gazdaságilag földbe döngöli az összes többi topligát, a fölénye sok tényezőből fakad.
Tévés jogdíjak
Az egyik legfontosabb, hogy egészen brutális összegeket osztanak szét a tv-s jogdíjakból. A legutóbbi szezon végén 2,754 milliárd euró jutott a 20 csapatnak. A második legmagasabb tévés bevétele a spanyol La Ligának volt, de kevesebb mint a fele, 1,247 milliárd euró. Majd jön a Bundesliga 1,002 milliárddal, míg az olasz Serie A-ban 924 millió, a francia Ligue 1-ben csak 578 millió euró jutott a csapatoknak.
Nézzük a klubokat egyenként, mennyi pénzhez jutottak a tv-s jogdíjakból éves szinten: a legjobb 22-ben ott van a Premier League húsz csapata, csak a Barcelona (nyolcadik 142,6 millióval) és a Real Madrid (tizedik 140,1 millióval) tudott beférkőzni az angolok közé.
A listán a Chelsea az első 173 millió euróval.
- A legjobb olasz a Juventus, 23.
- a legjobb német a Bayern, 25.
- a legjobb francia a PSG, csak 39. a listán.
Azért is képes a PL ennyi pénzt kifizetni, mivel az öt nagy ligát számítva a legnézettebb, ráadásul fölényesen.
Az adatok szerint az öt topliga meccseit 6,5 milliárdnyian figyelik világszerte:
42,3 százalék PL-meccseket néz,
a La Ligát 19,2 százalék követi, a Bundesligát 15,4. A Serie A 14,2 százalékkal áll, a Ligue 1 8,9 százalékkal poroszkál.
Átigazolási pénzek
Ami a játékosokba fektetett átigazolási összegeket illeti a 2016-2017-es idényben, a Premier League még úgy is tekintélyes előnnyel vezetett, hogy a 84,7 millió euró, amit a Manchester United adott Romelu Lukakuért, mint legmagasabb transzferdíj, csak töredéke annak, amit a Barca Philippe Coutinhóért (120 millió), vagy a PSG Neymarért (222 millió) fizetett.
2,041 milliárd euróval toronymagyasan első a PL, a sort a Serie A folytatja 860 millióval.
Sokáig a legdrágább a juvés, a 40 milliós Douglas Costa volt, aztán jött Cristiano Ronaldo, de mivel az idei piac majd csak a hónap végén zár, még nincs pontos összesítés a pénzügyekről.
A már lezárt, tavalyi átigazolási szezonban a La Liga csapatai 833 milliót költöttek, a Ligue 1 736 millióval és a Bundesliga 690 millióval következett.
A németeknél a Bayern fizette a legtöbbet egy emberért, Corentin Tolisso 41,5 millió euróba került. (A Serie A második helye meglepő lehet, a magyarázat egyszerű: tavaly a Milan és az Inter is kínai tulajdonba került, és elkezdett költeni.)
Ha az elmúlt egy évtized Bajnokok Ligája szereplését vizsgáljuk, akkor azt lehet megállapítani, hogy a pénzügyi fölény ellenére erősen visszaestek az angolok. Míg tíz éve négy csapatuk volt negyeddöntős, most csak Manchester City és a Liverpool, a legutóbb két idényben csak 1-1, három éve pedig egy sem.
A tíz év alatt 25-ször jutott a nyolcba La Liga-csapat, 16-szor PL-es, 14-szer bundesligás, 9-szer Ligue1-es, 8-szor Serie A-s. Hasonló a helyzet az Európa Ligában is, a spanyol klubok 14-szer voltak ott az elmúlt tíz évben a nyolc között.
De akkor hogy lehet, hogy a spanyol La Liga nem veri vagy legalább nincs egy szinten a Premier League-gel?
A válasz: a marketing
A Premier League 1992-es alapítása óta egy korát megelőző marketinggépezet dolgozik nem csak a ligánál, de szinte az összes PL-klubnál is, az állandó tagoknál mindenképp.
Már az nagy húzás volt, hogy 92-ben az akkori Divison 1-t, vagyis az első osztályt átnevezték Premier League-re. Akkor azonnal kvázi semmi nem változott, de elindítottak egy brandet - egy márkát -, amit elkezdtek építgetni, és 25 év alatt a jelenleg látott szintre emelték.
Amellett, hogy a színvonal folyamatosan emelkedett - és úgy 10 évvel ezelőtt járt a csúcson, amikor az angolok uralták a Bajnokok Ligáját - , igyekeztek azt hangoztatni, hogy az ő bajnokságuk a legjobb. A nézők özönlöttek a stadionokba, mert a PL megalakulása után vonzóvá tették a meccseket, a színvonal mellett leginkább a biztonsággal. A névváltást az is motiválta, hogy elhatárolják magukat a 80-as évek nézőtéri balhéitól, nem egyszer katasztrófáitól - Heysel, Hillsborough. A világon elsőként lebontották a pályát a tribünöktől elválasztó kerítést, ami Olaszországban és a legtöbb helyen, Franciaországban vagy Németországban a mai napig nem történt meg.
Hatalmas lemaradásban a spanyolok
Ebben a spanyolok követték őket, de az üzleti modell, a brand felépítésében vagy 15 évvel le vannak maradva az angolok mögött. Példa: a spanyol ligának a mostani szezonig nem volt hivatalos külföldre szánt promója, reklámja, amivel a La Liga hirdette volna magát Spanyolországon kívül. Most a spanyol vakációról hazaérkező távol-keleti származású kisgyerek klipjét mindenki biztos ismeri, ez nagy lépés. A Premier League-nél évente új jön ki, de a csapatok is ott tolják magukat, ahol tudják egyéni gyártású videókkal.
Elég csak ránézni a PL-t Magyarországon közvetítő SpílerTV körítésére, aminek fontos része a facebookos, twitteres megjelenés, ami folyamatosan a #besztlig címkével zajlik: besztlig, fonetikusan leírva angolból, hogy a legjobb liga, ami alapból rangot, felhajtást ad a meccseknek. Persze, hogy a legjobbnak mondottat többen akarják látni.
Ami pedig egészen abszurd: a spanyol liga meccseinek időpontját még mind 3-4 hétre előre osztogatják be, miközben a PL-t - de már a Bundesligát, a Serie A-t és a Ligue1-et is - minimum negyedévvel, de inkább többel korábban tervezhetik a drukkerek, mert órára pontosan le vannak osztva a kezdések.
Konkrét példa erre is: a május 6-i hétvégére tervezett Barcelona-Real Madridnak, a La Liga, sőt a világ jelenlegi legnagyobb klubrangadójának sokáig nem volt meg az időpontja. De azt végképp nem tudni, mikor játszik a Real, a Barca meg az összes többi az egy héttel korábbi fordulóban, vagy éppen november utolsó hétvégéjén - komplett nonszensz, ilyesmi a Premier League-ben régesrég megengedhetetlen.
Jól látszik, amilyen profik a spanyol klubok futballszakmailag, képzésben illetve a játékban, sokkal jobban le vannak maradva abban, hogyan adják el jobb minőségű portékájukat. Amíg ebben nem fejlődnek fel, a sok remek klubjuk közül csak a Real Madrid és a Barcelona tud anyagilag versenyezni a PL menőbbjeivel.
Rovataink a Facebookon