Rosszul cselez és lő szabadot, mégis ő a világ egyik legjobbja

GettyImages-520822848
2018.08.20. 23:11
Cristiano Ronaldo egy korszakos zseni, a valaha élt egyik legeredményesebb és leghatékonyabb futballista, még amellett is lehet érvelni, hogy tényleg ő minden idők legnagyobb játékosa. Az erényeit felsoroló listáról azonban két dolgot érdemes lenne kihúzni, ugyanis Ronaldo PR-jával és a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül igazak. Az ötszörös aranylabdás ugyanis nem egy cselgép és kifejezetten pocsék szabadrúgáslövő.

A legtöbb embernek – főleg azoknak, akik csak felületesen követik a futballt – általában az jut először eszébe Ronaldóról, hogy kiválóan cselez. A különböző fórumokon folyamatosan visszatérő kérdés, hogy miért nem trükközött annyit a Real Madridban vagy a válogatottban, mint tette annak idején a Manchester Unitedben. A legegyszerűbb válasz erre az, hogy

rájött, nem tud annyira jól cselezni és különben sincs szinte semmi haszna belőle.

Persze Ronaldo ezt így soha nem ismerte el és nem is fogja. Azonban a futballintelligenciája messze átlagon felüli, és lehet, hogy tényleg semmihez nem ért a futballon kívül – ahogy a bíróságon mondta az adócsalás miatti kihallgatásán –, de azt tudja, mi kell ahhoz, hogy a legjobb legyen.

A csel csak egy bizonyos pontig hasznos

A futball rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, sokkal gyorsabb és pontosabb lett, a legsikeresebb csapatok játékából pedig egyre inkább kikoptak az olyan fölösleges megmozdulások, mint a cselek. Persze vannak olyan játékosok, mint Neymar (7,1 sikeres csel/mérkőzés a tavalyi szezonban), Lionel Messi (5,1) vagy Eden Hazard (4,9), akik messze átlag fölötti mennyiségben és hatékonyan cseleznek, ráadásul mindezzel többnyire pozitívan segítve a támadásokat, de ők a szabályt erősítő kivételek. Ronaldo viszont nem ilyen, neki csak 1,1 sikeres csele volt mérkőzésenként a La Ligában tavaly, mégsem érheti rossz szó a játékát. 

Amikor Ronaldo elkezdett futballozni, akkor többnyire azzal tudott kitűnni, amivel a Hachim Mastourok és Martin Ödegaard-ok (még ha általában nem lesz belőlük semmi): rengeteget szólózott, cselezett és passzolt sarokkal. Bölöni László is ezért hozta fel 16 évesen a Sportinghoz, és ezért vette meg egy évvel később mindössze egy edzőmeccs után – Ryan Giggs és Gary Neville győzködésének engedve – Sir Alex Ferguson, illetve ezzel robbant be a Premier League-be. 

A fenti cselsorozat az egyik kedvencem Ronaldótól: szinte az összes róla szóló videóban benne van, tényleg rendkívül látványos. Azonban a cselei nagy részéről csak ennyit lehet elmondani, az ilyenek miatt pedig volt is baja Manchesterben. 

Ruud Van Nistelrooy például kifejezetten utált vele játszani, mivel inkább cselezett passzok helyett, gyakorlatilag miatta távozott a Unitedből. De Fergusont is gyakran kiakasztotta, aki sokszor a szokottnál is keményebb volt vele, csak hogy kiölje belőle az öncélú, a csapatra gyakran káros játékot. Ő kezdte el azt, amit később José Mourinho és Carlo Ancelotti tökélyre fejlesztett:

A LÁTVÁNYOSAN, DE GYAKRAN EREDMÉNYTELENÜL JÁTSZÓ SZÉLSŐBŐL EGY GÉPSZERŰ, HIHETETLEN HATÉKONYSÁGGAL JÁTSZÓ CSATÁR LETT.

Meccsenként több mint egy gólos átlag

Még mindig megcsinálom a cseleket, de nem úgy, ahogy Manchesterben. Most sokkal fontosabb számomra, hogy gólt szerezzek és gólpasszokat adjak. A cselezés csak a harmadik a sorban.

– nyilatkozta Ronaldo, amikor arról kérdezték, miért nem cselez már annyit, mint régen. 

A portugál a Spanyolországban eltöltött évek alatt igyekezett megszabadítani a játékát az összes salaktól, mindent feláldozott a hatékonyság oltárán. Egy igazi góllövőgép lett, aki 438 mérkőzésen 450 gólt szerzett (bár más poszton, de a Manchester Unitedben 292 mérkőzésen 118 gólja volt), miközben évről évre egyre kevesebb sikeres csele volt a La Ligában játszókhoz képest.

A tavalyi szezonban 1,1-gyel a 95. legtöbb cselt mutatta be meccsenként a spanyol bajnokságban, ami a legrosszabb helyezése a La Ligában (a jobban vagy többet cselezők 2-3 jó cselt csinálnak meg meccsenként az európai topligákban, a legjobbak kétszer ennyit). Mindössze 30 jó csele volt 27 bajnokin, míg például Lionel Messi 163-szor cselezte ki a védőket a WhoScored statisztikái alapján (bár ő 704 perccel többet játszott). Tényleg olyan, mintha Pelét és Maradonát hasonlítanánk össze ilyen téren.

RONALDO TEHÁT MÁR CSAK AKKOR PRÓBÁLKOZIK CSELLEL, HA FELTÉTLENÜL MUSZÁJ, DE NEM IS VOLT RÁ SZÜKSÉGE AHHOZ, HOGY MINDEN IDŐK EGYIK LEGJOBBJA LEGYEN, ÍGY GYAKORLATILAG ELENGEDTE A JÁTÉKNAK EZT AZ ASPEKTUSÁT.

Már csak a szabadrúgásokról kellene lemondania

Cristiano Ronaldóval kapcsolatos másik téves hiedelem, hogy veszélyes szabadrúgásokból, hisz csak megválasztották az angol bajnokság legjobb szabadrúgáslövőjének, vagy ott van a spanyoloknak lőtt gólja a világbajnokságon. PL-statisztikákat nem találtam ezzel kapcsolatban – Európában még csak most kezdenek rákattanni a szakértők és az ezzel foglalkozó cégek a statok fontosságára – így nem tudom, mennyire volt valójában jó Ronaldo Angliában. Az azonban biztos

HOGY 2009, AZAZ A REAL MADRIDHOZ VALÓ IGAZOLÁSA ÓTA BORZALMASAN LÖVI A PONTRÚGÁSOKAT.

Ronaldo 2015-17 között három gólt szerzett szabadrúgásból a La Ligában, de volt olyan 2013 márciusától 2015 áprilisáig tartó időszaka, amikor csak egy szabadrúgás gólra futotta tőle. Persze egész jól nézne ki a Real Madridban szerzett 30 szabadrúgásgólja (20 a bajnokságban, 10 a BL-ben 2018 januárjáig), de ehhez 407 alkalommal kellett próbálkoznia. Vagyis a lövéseinek mindössze 7,3 százalékából lesz gól, ami nagyon gyenge hatékonyságot jelent.

Sajnos arról sincs statisztika, hogy például minden idők talán legjobb szabadrúgáslövője, a brazil Juninho – akinek a technikáját egyébként Ronaldo is próbálta adaptálni – hányszor próbálkozott, viszont karrierje során 75 gólt szerzett pontrúgásból a klubcsapatiban.

Mindezt 459 mérkőzés alatt érte el, ami csak 21-gyel kevesebb, mint amit Ronaldo a Real Madridban játszott, és nem hivatalos adatok szerint legalább 50 százalékos hatékonysággal lőtt. Bár ez azért eléggé túlzásnak tűnik, a 30-35 százalék lehet a reális, de Ronaldo lövőmennyiségével már ez is 100-120 gólt jelentene.

Messze Európa legjobbjaitól

A jelenlegi legjobb szabadrúgáslövők 20 százalék körüli hatékonysággal rúgnak, tehát háromszor hatékonyabbak, mint az ötszörös aranylabdás portugál. Ez annyit jelent, hogy ők 407 kísérletből nem 30, hanem 81 gólt szereztek volna. Persze ehhez hozzátartozik, hogy ők nem lőnek kapura minden megítélt szabadrúgást, de a túlbuzgóság egyáltalán nem mentség Ronaldo teljesítményére.

FourFourTwo gyűjtése alapján a 2013/14-es szezon kezdete óta a legalább 20 próbálkozással rendelkező, európai topligában szereplő játékosok közül Juan Mata a legveszélyesebb szabadrúgáslövő, majdnem minden negyedik próbálkozásából gól születik. Viszont Európa legjobbja jelenleg talán egyértelműen Paulo Dybala, aki igazából csak az utóbbi szezonokban kezdett el top játékos lenni, de már 38 szabadrúgásból nyolc gólja van.

Ezzel szemben Ronaldo nem fért be a top 20-ba – de jó eséllyel a 30-ba sem –, és 112 rúgásból mindössze hét gólt szerzett a 2013-as szezon óta. Ennyi próbálkozásból Dybalának a statisztikák alapján 24 gólja lenne. De Ronaldo mentségére legyen mondva: legyen bármekkora klasszis Zlatan Ibrahimovic vagy akár Lionel Messi, a karrierjüket tekintve ők sem a pontrúgásaik miatt tartanak ott, ahol.

Ronaldónak azonban nem csak a hatékonyságával vannak problémák: a védjegyévé vált, speciális lövőtechnikája alapvetően nem jó arra, hogy folyamatos veszélyt jelentsen a kapura. Bár erre nincs átfogó statisztika, a 2014/15-ös szezonban például Ronaldo 24 próbálkozásból egyszer lőtt gólt szabadrúgásból (4,2 százalék), de a kaput is csak hétszer találta el. Vagyis lövéseinek kevesebb, mint a harmada (29,2 százaléka) dolgoztatja csak meg a kapust, míg például Manolo Gabbiadini, Christian Eriksen vagy épp Zlatko Junuzovic 45-55 százalékban azért legalább a kaput eltalálják.

A válogatottban sem megy jobban neki, hiába a spanyoloknak lőtt óriási szabadrúgásgólja. Sőt, ez volt a portugál klasszis első ilyen gólja a vb-ken vagy Eb-ken, pedig ötvenszer állt már a labda mögé: mindössze kétszázalékos hatékonysággal lő a válogatottban. Legyen bármekkora extraklasszis is, szabadrúgást nem tud stabilan jól lőni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?