A western és a síelés szerelemgyereke az őrülten extrém sport, amiről talán még sosem hallott

Kezdjük a legelején, miről is van szó. A skijöring (magyarul: síjöring) egy téli sport, lényege, hogy a síelő (vagy snowboardos) egy kötélbe kapaszkodik, amit egy ló, illetve a rajta ülő lovas húz. Egyéb változataiban kutyával, kutyafogattal vagy valamilyen motoros meghajtású járművel helyettesítik a lovat.

A síjöring a huszadik század elején jelent meg az emberiség életében, de először senki nem gondolt arra, hogy ebből sport lesz.

Az alapötletet a norvégok adták a világnak

A nevéből sejthető, hogy a síjöring eredete Skandináviában, egészen pontosan Norvégiában gyökerezik.

A norvégok rájöttek, hogy a magas hóban könnyebb közlekedni, ha az ember egy sílécen vontatja magát egy állattal, leggyakrabban ez lóval és kutyával történt, de volt arra is példa, hogy valaki rénszarvast fogott be erre a célra.

Maga a kifejezés a norvég „kjöring” szóból ered, ami vezetést jelent, vagyis a síjöringet nyugodt szívvel hívhatjuk sívezetésnek is.

A lovas verziónak többféle változata létezik, a legegyszerűbb megközelítés értelmében a lóra kötött hámot fogja a síelő, azzal irányítja a lovat. Ennél sokkal népszerűbb az a megoldás, amikor a lovon is ül valaki, a síelő pedig húzatja magát.

Ugyanakkor a mai napig része a St. Moritzban évente megrendezett White Turf programjának.

Az amerikaiak első látásra beleszerettek a síjöringbe

A sívezetést már az 1940-es évek előtt ismerték az Egyesült Államokban, Colorado államban. Akkor egy lassabb verzióját mutatták be a kíváncsi nézőknek, az amerikaiak pedig azonnal beleszerettek a később extrém sporttá avanzsáló játékba. Olyannyira, hogy az elmúlt évtizedekben a síjöringnek jól érzékelhető kultusza lett az USA bizonyos területein.

A The Guardian riportja szerint az ország nyugati részén rengeteg rajongója van a síjöringnek. Minden évben a montanai Whitefishben rendezik meg a sívezető világbajnokságot, és több tucat versenyre kerül sor Coloradóban, Idahóban, Wyomingban és Utahban. Ami Európát illeti, Svájc, Franciaország, Lengyelország, Norvégia, Svédország, Finnország, a már említett Szlovákia és Oroszország is azon országok közé tartozik, ahol elterjedt ez a különleges sport. Vagyis azok a nemzetek űzik előszeretettel, amelyeknek a téli sportágakban komolyabb hagyományaik és gazdagabb eredményeik vannak.

A sívezetést ettől még nyugodtan nevezhetjük rétegsportnak, sokáig gyerekcipőben is járt, napjainkra azonban már eljutottunk odáig, hogy a legjobb csapatok pénzdíjakban részesülnek, ami nagy előrelépésnek számít.

Cowboyok nélkül nincs igazi show

Az Egyesült Államokban, ahol a vetélkedést övező show-műsor legalább olyan fontos, mint az, hogy ki lesz az első, a lovasok nagy része klasszikus vadnyugati cowboynak öltözik, amivel westernhangulatot csempésznek a versenyekbe. Akadnak persze olyanok, akik nem így tesznek, de rájuk is jellemző az extrém öltözködés, egyfajta íratlan szabály, hogy a lovasoknak maskarában kell rajthoz állniuk.

Miután a versenyző megkapja a jelet az indulásra, a ló és lovasa körülbelül 64 kilométer per órás sebességgel száguld végig a hóval borított pályán, miközben a síelő vagy snowboardos 9-10 méter hosszú kötélbe kapaszkodik, amely a ló nyergéhez van erősítve.

A pályákon gyűrűk is vannak, amiket be kell gyűjteni, mindeközben a versenyzők próbálnak valahogy talpon maradni, úgy, hogy a vastag kötél összevissza rángatózik a kezükben, ami további nehezítő tényezőt jelent. Egyébként nem kell sokat kibírniuk a versenyre jelentkezőknek, körülbelül húsz másodperc alatt végignyargalnak a pályán a lovasok.

A bizalom és az összhang a két legfontosabb tényező ebben a sportban, állítják a sportág profijai. A versenyzők megerősítették, amit kívülről is látni, hogy a kötelet tartani már önmagában is művészet, ráadásul az egyensúly megtartásához további atletikusságra van szükség.

A mozivásznon is megjelent a különleges sport

A versenyen az nyer, aki a leggyorsabban végigmegy a pályán, és közben a legtöbb gyűrűt begyűjti. Az elszalasztott, vagy elejtett karikák két másodperces időbüntetést vonnak maguk után. A freestyle kategória indulói különböző trükköket mutatnak be, őket alapvetően a nehézségi szint szerint rangsorolják, de az összbenyomás is sokat nyom a latba, vagyis a zsűrik szubjektív véleménye is befolyásolja a végső sorrendet.

Így néz ki belső nézetből egy futam:

A síjöring a filmkészítőket is megihlette, legalábbis egyes források szerint az 1998-ban bemutatott Ezüst farkas című film a sívezetésről szól. Emellett a Snow Thrills nevű kisfilmben is szerepet kapott ez a sportág.

A síjöringhez szorosan kapcsolódik a kutyaszánhúzás, ami Magyarországon is jelen van, de Szlovákiában nagyobb hagyománya van, a sportág világ- és Európa-bajnokságát is a szomszédos országban rendezik meg 1996 óta.

A franciaországi Les Arcs síterephez közeli El Colorado lovastanyán egész szezonban szerveznek túrákat a kíváncsi szemeknek, illetve Szlovéniában is ki lehet próbálni a síjöringet.

Az Indexen már több olyan különleges történetet is körbejártunk, amelyek a téli sportokhoz kapcsolódnak. Ott van például a fiatal nigériai curlingesek sztorija, illetve arról is hosszabb cikkben számoltunk be, milyen kitartó munkára volt szükség ahhoz, hogy a Nemzetközi Jégkorong-szövetség (IIHF) felvegye a tagjai közé Kenyát. Külön cikket szenteltünk Richardson Viano történetének, aki egy árvaházból indulva lett Haiti első téli olimpikonja.

A téli sportokat űző magyarok eredményeiről is gyakran beszámolunk, így arról is írtunk, amikor Jászapáti Petra Európa-bajnok lett (sajnos pár napja megsérült, a kórházba is be kellett őt vinni, miután nekicsapódott a palánknak).

Január elején interjút adott lapunknak Kónya Ádám sífutó, aki első magyarként jutott fel az Alpe Cermisre. A kétszeres olimpikon elmesélte, hogyan kötött ki ennél a sportnál, miután elhagyta az uszodát, és arról is beszélt, nyáron miért kell sírollerre váltania.

Kiemelt figyelmet fordítunk a jégkorongra, elsők között számoltunk be arról, hogy férfiválogatottunk Szlovénia legyőzésével megnyerte a 2024-es bolzanói divízió I/A világbajnokságot, így aranyérmesként feljutott a 16 csapatos elitbe.

Ahogy azt is megírtuk nehéz szívvel, milyen kevésen múlott, hogy női hokisaink olimpiai kvótához jussanak. Mindezek mellett tavaly áprilisban ott voltunk a székesfehérvári Alba Aréna megnyitóján, és a sztárokkal Magyarországra érkező kanadai válogatott fellépését is megnéztük az MVM Dome-ban.