Mi is az a szoft tenisz, és mire jó?

A labda kétszer olyan könnyű mint a hagyományos teniszben, de a játék ettől nem könnyebb. Sőt, a könnyített, felfújható gumilabda igen váratlan mozgásokra is képes, és ruganyosság, jó technika és reflex nélkül képtelenség visszaadni.

A sportág ázsiai eredetű, a japánok fejlesztették ki. A tenisz a 19. század végén került Japánba, amikor az ország feladta évezredes elzárkózását, és nyitott a Nyugat felé.

A sportág azonban nem nyerte meg maradéktalanul a japánok tetszését, ezért tettek néhány módosítást. A hivatalos verzió szerint az ország nedves, mocsaras talajairól nem pattant fel rendesen a hagyományos labda, és ezért kezdték el alkalmazni a könnyített, felfújható gumilabdát. Egy másik vélemény szerint viszont csak azért találták ki a módosításokat, hogy a japánok lehessenek a legjobbak.

Ha ez volt az elképzelés, akkor az messzemenőkig bevált, a szoft teniszt ma is ázsiai országok játékosai uralják, igaz, már a dél-koreaiak a legjobbak.

Japánban óriási népszerűségnek örvend a sportág, több mint 600 ezer igazolt szoft tenisz játékos van, és szinte mindenhol játsszák az iskoláktól kezdve a parkokig.

Nemcsak a labda és az ütő különbözik a hagyományos tenisztől, de a szabályok is módosítottak. Egy játékosnak a győzelemhez csak egy szettet kell megnyernie, és egy szettben négy gémet kell hozni. A pontok számolása a teniszben bevett 15, 30, 40 helyett, egytől négyig tart.

A rövid szettek miatt nagyon fontos a koncentráció, egy mérkőzés már pár pont alatt elúszhat. Egy játék általában nem tart tovább 40 percnél, így a nagy versenyeken, egy 128-as táblát általában egy nap alatt lejátszanak. A döntőbe jutó versenyzőnek így hét meccset és körülbelül négy órát kell a pályán töltenie. A párosban öt pontig játszanak, és ismeretlen az adogató gém fogalma, a párok kettőt-kettőt szerválnak felváltva.

A szoft tenisz Magyarországra is Japán közvetítéssel került. “2002 végén megkeresett engem a japán szövetség, hogy szeretnék népszerűsíteni a sportágukat, és ehhez anyagi segítséget is ajánlottak. Ekkor kerültek az országba az első ütők és labdák is, és egy japán edzőképzési programban is részt vehettem. A felajánlás persze nem önzetlen volt, a japánok egyértelmű célja, hogy bekerüljenek a nyári olimpiai sportágak közé. Ehhez legalább három földrész 72 országára van szükségük.” - számolt be a kezdetekről Lukács Gábor, a Magyar Szoft Tenisz Szövetség elnöke.

Japán támogatással Lukácsék is népszerűsítő programba kezdtek 2003-ban. Iskolákat, teniszklubokat kerestek meg, hogy tanítsák a szoft teniszt.

Lukács szerint a szoft tenisz előnye, hogy a technikája könnyebben elsajátítható mint a teniszé, és a labda miatt szinte bármilyen talajon és borításon játszható. A támogatás azonban később elapadt, így ezért sem sikerült eddig a sportágnak a köztudatba bekerülni.

Jelenleg 70-80 szoft tenisz játékos van az országban, de egyikük sem specialista, a tenisz mellett próbálkoznak ezzel a játékkal. Lukács nem is titkolja, egyelőre az is vonzereje a játéknak, hogy ha valaki önerőből megoldja, számos világversenyre eljuthat, és még eredményes is lehet.

Ázsiában a szoft tenisz ennél már előrébb jár. A profi játékosok teljesen a szoft teniszre álltak rá, közülük sokan még életükben nem fogtak a kezükbe rendes teniszütőt. A versenyeken pénzdíjakért küzdenek, míg Dél-Koreában a világbajnoknak életjáradékot is folyósítanak.

A magyarok 2003-ban vettek részt először világbajnokságon. A hirosimai versenyen, a teniszbajnok Fodor Zsuzsa érte el a legjobb eredményt. egyéniben a nyolc közé jutott, ahol a későbbi világbajnoktól kapott ki.

A válogatottunk a 2007-es dél-koreai világbajnokságon is elindult, és a legjobb nem ázsiai csapatként zárt. Európában a magyarok az élmezőnyben vannak, Sefcsik Márton, Szabó Sándor és Pásztor Dóra már egyaránt három-három Európa-bajnoki címet gyűjtött be. A nemzetközi versenyek mellett persze itthon is tartanak tornákat. január 8-án a Grand Slam Parkban a hetedik országos bajnokságot tartották. A legjobbak idén Eb-n és vb-n is indulni fognak.