Csak remélni tudjuk, hogy Marcinál rövidebb lesz

A magyar férfi teniszválogatott 5-0-s vereséggel búcsúzott a Davis Kupa idei kiírásától. Ez a vereség azt is jelentette, hogy a mieink nem jutottak tovább a második vonalnak számító 1. csoportba. Ezzel együtt a magyar válogatott mégis sikeresnek tekinthető, hogy eddig is eljutott, és az Andy Murray-vel valamint a US Openen negyeddöntőt játszó Colim Fleming, Ross Hutchins duóval végig versenyben volt. Az apró sikereket is értékelni és a helyükön kell tudni kezelni. Mélyről igyekszik visszakapaszkodni a magyar válogatott és vele együtt az egész magyar tenisz férfi szakága.

2002-ben még volt top100-as magyar

Míg a nőknél Szávay Ágnes, Czink Melinda, Arn Gréta, újabban Jani Réka, Babos Tímea révén rendszeresen van magyar résztvevője az elitmezőnynek, addig a férfiaknál a legjobbjaink egyelőre csak a második vonalnak számító challenger, illetve a harmadik future-tornákig jutnak el.

A nyolcvanas évek elején Taróczy Balázs kétszer nyert párosban Grand Slamet. Később, 1994-ben és 1996-ban Noszály Sándor vezérletével kétszer is a Világcsoportban, vagyis a legjobbak között szerepeltünk. Sávolt Attila az utóbbi három évtized legjobb magyar férfi teniszezőjeként 2002. április 20-án a 68. helyen állt a világranglistán. Markovits László három, Noszály két, Sávolt pedig egy olimpián szerepelt.

Hornok Miklós szövetségi kapitány szerint "a Davis Kupa-sorsolást látva elvileg van esélyünk a feljebbjutásra, bár az írek ellen nem lesz könnyű mérkőzésünk. Nekik kifejezetten fedettpályás játékosaik vannak. Mivel nekünk a salakos pálya fekszik jobban, és mi rendezzük a mérkőzést, már csak megfelelő helyszínt kellene találnunk, amihez az első lépéseket megtettük. Mivel a meccs februárban lesz, ez nem lesz egyszerű."

"Ha nyerni tudnánk, a litvánok következnének, akik minden bizonnyal legyőzik Egyiptomot. A lettek sem lennének egyszerű ellenfelek, mert az Amerikában élő és készülő Ernests Gulbis - aki a világranglistán jelenleg a 49. helyen áll - egymaga is képes legyőzni a magyar csapatot. Aztán a feljutásért az ukrán (Dolgopolov, Sztahovszkij), vagy a ciprusi (Bagdatisz) válogatott lenne az ellenfél."

Harminc éve kezdődött a lemaradás

A Figyelőnek adott korábbi interjújában Kuhárszky Zoltán edző így fogalmazta meg a problémákat: „Az 1960-as, 1970-es években a magyar tenisz még többnyire egy szinten állt a régiós országokéval, ám ezután az utánpótlás-nevelés és az infrastruktúra-fejlesztés területén komoly hátrányba kerültünk. Jelenleg még a vezető klubjainknak sincs megfelelő fedett pályás teniszcsarnokuk. Sőt, a Magyar Tenisz Szövetségnek egyetlen teniszpályája sincs! A magas színvonalú létesítmények nemcsak a minőségi edzésmunka szempontjából elengedhetetlenek, hanem a sportág fejlődéséhez nélkülözhetetlen szponzorok kiszolgálásához is szükségesek lennének. Egykori jelentős tenisztelepeink nagy része ma szánalmas állapotban van vagy meg is szűnt már, elég csak az UTE, a Honvéd pályáira vagy az MTK Aladár utcai telepére gondolni. Az új privát klubok többnyire kicsik, néhány kivételtől eltekintve nem felelnek meg az élsport mai követelményeinek.”

Hornok Miklós szerint az is nagy probléma, hogy viszonylag kevesen jutnak el odáig, hogy egyáltalán a világranglistapont gyűjtéséhez hozzáfogjanak, aminek főleg a pénzhiány az oka.

„Egy háromhetes túra egy kísérővel több mint félmillió forintba is belekerül. Megoldás lenne, hogy itthon is rendezzünk néhány versenyt, de az is versenyenként minimum 4 millió forint."

Visszatérve az okokra, hogy miért maradtunk le a többi nemzettől, Hornok azt mondta, a 80-as években, amikor kezdett megszűnni a klubok finanszírozása, az addigi rendszert semmi nem váltotta fel. "Egy-egy klub eltartott legalább 6-8 játékost, akik főállásban teniszeztek, és versenyeztek."

A kapitány szerint a nemzetközi viszonylatban történt változások is jelentősen befolyásolták az itthoni lemaradást. Egész más rendszerben működött az ATP is, mint manapság, és a váltáskor Magyarország teljesen lemaradt. Az akkori sportvezetés nem szállt be a nemzetközi versenybe, legendás éljátékosaink hirtelen abbahagyták a teniszt, külföldre mentek edzősködni, ami hatalmas űrt hagyott maga után.

„Az én generációm is magára volt utalva, csak kerestük a lehetőségeket, megfelelő szintű menedzsment nélkül próbálkoztunk. Ma így nem lehet előbbre jutni. A másik nagy probléma, hogy az a néhány játékos, aki odajut és megpróbál felfutni, megfelelő egészséges konkurencia nélkül nem maximalizálja képességeit. Így nem jutnak el arra a szintre, ami bennük van. Ezen is szeretnénk változtatni a közeljövőben, új szisztéma építésébe kezdünk. A juniorfejlesztésünk ugyan nem volt túl rossz, az utóbbi 6 évben nem nagyon hagytunk elkallódni senkit sem, és intenzíven menedzseltük, utaztattuk őket, aminek szép junior eredményei lettek. Így futottak fel az utóbbi pár évben Jani Réka, Babos Timea, Fucsovics Márton, de annak idején Balázs Attila ifi szinten is benne volt a programban.”

A genetikai adottságok a döntőek

„A mai férfi teniszben nem elég, hogy a siker érdekében valaki mindent megtesz, mert 60-70 százalékban a genetikai adottságok a döntőek. Ki kell várnunk azokat az évjáratokat, amelyekből jó adottságú és vele megfelelő háttérmunkával rendelkező játékosok futnak fel. Ez a mi kis létszámú teniszünkben nem minden évben jön össze. Ugyancsak ez a válasz arra a kérdésre is, hogy hol tart ma az utánpótlás férfi tenisz. Fucsovics Marci és Zsiga Máté korosztálya kiemelkedően jó volt, és jelenleg nem látni velük azonos szintű tehetségeket. Talán a 15 éves Bíró André lehet követőjük, vagy egy-két fiatalabb játékosunk, de még hosszú évek kellenek ehhez."

"Manapság már nem 18-19 évesen kerülnek elő a tehetségek, hanem 23-24 éves korukig is eltarthat a befutási szakasz, ami a költségeket is jelentősen megnöveli. Jó pár olyan generációnk van, amelynek nem is volt módja rendesen kipróbálnia magát a nemzetközi teniszben, mert az érettségijük után a rájuk vadászó amerikai egyetemeket választották, így kikerülnek a fókuszból. Onnan viszont alig van lehetőség felfutniuk, a többség később már nem is próbálkozhat, mert a felfutáshoz is kell egy-két év kell. 24-25 éves játékosok viszont nem kapnak szponzort, egy szóval ez zsákutca.”

Szakmai képzés: három szintű licenc rendszer

"Az utóbbi 3-4 évben kidolgoztunk egy 3 szintű licencrendszert, amit minden edzőnek el kell végeznie. Ettől függetlenül nagyon személyfüggő a helyzet, és nagy mértékben függ a szakmai munka az edzők lelkiismeretétől, odaadásától. Sok edzőnek nincs is esélye rendes nemzetközi szintű munkára, mert annyira leköti őket például egy utánpótlás akadémia szervezésével és teljes körű ellátásával kapcsolatos feladat. Így az a helyzet, hogy a privát klubok is nagyon nehezen tudnak a teljes éltenisszel foglalkozni, mert a klub rentábilis működésébe ez nehezen fér bele."

Fucsovics lehetne az új reménység

"Nehéz megjósolni, hogy mikorra fejlődik ki egy olyan játékosunk, aki keresztül tudja magát rágni a több évig tartó future- és challengertornákon. Sok olyan személyiségi tényező szükséges hozzá, amivel nem biztos, hogy a legtehetségesebb játékosainkban megvan. A tehetség fogalma ma nem kizárólag az ügyességen, gyorsaságon, jókezűségen múlik. Természetesen ezekkel együtt, de sokkal nagyobb szerepe van a kitartásnak, alázatnak, odaadásnak, elhivatottságnak, szorgalomnak. Ez sokkal több annál, mint amire a legjobbjaink vagy szüleik gondolnak. Abban látom a megoldást, hogy egy kicsit más légkört tudjunk teremteni körülöttük, egy kicsit több összefogásra is szükség lenne."

"Fucsovics Marciról elég sokat olvashattunk az utóbbi egy-két évben, amiben a legmagasabb eredményektől kezdve a legutóbbi problémákig mind a két véglet benne volt a hírekben. Nehéz megmondani, hogy mi lesz a vége, reméljük, jó leckék voltak az utóbbi hónapok eseményei, és le tudtuk rövidíteni ennek az átmeneti válságnak az idejét. Most nála is minden azon múlik majd, hogy mennyire tudjuk megszervezni az életét, hogy harmonikusan tudjon készülni, versenyezni és pihenni."

"Nagyon fontos lesz, hogy megfelelő periodizálással biztosítsunk neki elég időt és lehetőséget a feltöltődésre, de az a legfontosabb, hogy megtanuljon 4-5 hétig folyamatosan versenyezni, el tudja viselni az ezzel járó monotóniát, esetleges sikerek, kudarcok váltakozását, ami sokaknál gondot okoz ebben az időszakban. Ehhez próbálunk meg minden segítséget megadni, és bízunk benne, hogy a törődés és megfelelő szintű munka meghozhatja a gyümölcsét."

"Senki ne számítson pár hónap alatt robbanásra. Hosszú időre lesz szükség, hogy a szintezést végig tudja majd csinálni, ahogy az elején említettem, ma már 22-23 éves korig is eltart a felfutás, csak remélni tudjuk, hogy Marcinál ez akár rövidebb is lehessen." (Fucsovics Wimbledon junior bajnoka, az utóbbi időben pályán kívüli gondjai akadtak.)