A labda találkozik a teniszütővel, a számítógép mindent tud

2015.01.22. 08:47

A tudomány és a technika egyre erősebben tör be a sportba. A sportolók felkészítésében, az eredmények elemzésében, és sok más területen is ma már számítástechnika és szoftverek nélkül elképzelhetetlen lenne az élet. Ebben élen jár a tenisz, amely 2006-ban elsőként vezette be a sólyomszem-technológiát a vitás labdamenetek eldöntésére, most pedig már a teniszütőt is okosították.

A Babolat nevű francia cég egy tízéves fejlesztés végén, tavaly jelentette be az okosteniszütő megjelenését és engedélyezését, ami a húrokba elhelyezett szenzorokkal és a nyélbe épített csippel gyűjti az adatokat. Egy meccs után megállapítható, hogy egy-egy ütés milyen erős volt, hol találkozott a labda az ütő felületével, mennyi energiát használt fel a játékos, hányszor ütött a meccsen. Az összegyűjtött információk bluetooth-szal egyből okostelefonokra, tabletekre továbbíthatók. A meccsek közben ezt nem lehet kihasználni, mert a teniszszövetség szabályai szerint még az edzőktől sem kaphatnak azonnali visszajelzést a játékosok.

A teniszezőknek már az ütője is okos

Amikor a labda találkozik az ütővel, onnan egyből érkezik az információ a számítógépbe. Ez megmutatja, milyen stílusban ütjük vissza a labdát: tenyeressel vagy fonákkal. A megszerzett pontok alapján gyorsan kiszámítható, hogy egy játékos milyen ütésekkel eredményesebb, azaz melyik fajtát kell inkább játszania. Mérni lehet a szervát, a lecsapást, azt is, hogy az ütések közül hány volt pörgetett, nyesett, vagy éppen teli lappal találta el a labdát a teniszező.

„Ahhoz, hogy jól játsszak, 70 százalékban tenyerest, 30 százalékban pedig fonákot kell ütnöm. Ha másként van, akkor nem a megfelelő dolgot teszem" - mondta Nadal, aki korábban a tesztelők között is szerepelt, az Australian Openen pedig élesben próbálhatta ki az ütőt. A elmúlt heti, másfél órás edzése során 572-szer találta el a labdát. Az ütések közül 222 tenyeres, 156 fonák, 118 szerva és 76 lecsapás volt. A tenyeresek közül 133 volt pörgetett, 49 nyesett, 40 pedig teli lappal történt. A spanyol 42 százalékban az ütőfelület közepén, 20 százalékban pedig a tetején találta el a labdát.

babolatstats (1)

Egy újabb adatsorral a teljesítményindexet is mérhetjük. Egy háromszög alakú diagram segítségével a technika, az erő és a képesség alapján számolnak egy átlagértéket, amely megmutatja, mely tulajdonságot kell erősíteni az eredményesebb játékért. A szenzorok segítségével - ahogy Nadal esetében is - pontosan mérhető, hogy a húrágy mely részén, milyen szögben érintkezik a labda az ütővel. Lehetőség van idősíkra is kivetíteni az adatokat, így az is jól elemezhető, hogy meccs mely szakaszában milyen ütésekre képes egy játékos.

A szoftver segítéségével lehet a fejlődést nyomon követni. Arra is lehetőség van, hogy két ilyen ütővel játszó ellenfél teljesítményét egy oldalon hasonlítsuk össze, könnyen kielemzve így a két játékos közötti tudáskülönbséget. Sőt, a gyártó cég a honlapján regisztrálók adait is elmenti, így olyannal is össze lehet hasonlítani a teljesítményt, akivel még soha nem játszott a játékos.

Az ütő amúgy a sportszergyártók trendje szerint készült (300 grammos, 685 mm-es, vízálló), külsőre semmiben nem különbözik a többitől. A markolat végén egy mikrogombbal lehet működésbe hozni a szenzort, ami kommunikál a számítógéppel, vagy az okostelefonnal/tablettel. Két probléma merül fel: a tenisztörténelemben eddig hét olyan meccs volt, amelyet nem bírt volna végig az elektronika tápegysége, amely csak hatórás működést tud egy feltöltéssel. Illetve a dühös játékosok kezébe nem való, a majdnem 400 eurós ütőt a pályán szétverni mégse lenne jó ötlet.