Kinga, Kincső
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Siker, minden szabállyal szembemenve

GettyImages-693354088
2017.06.09. 09:35

Jó ideje az egyik legnagyobb kérdés a teniszvilágban, hogy kik lehetnek azok a játékosok, akik a jelenlegi világranglista első öt helyén álló Andy Murray, Novak Djoković, Stan Wawrinka, Rafael Nadal és Roger Federer örökébe lépnek majd. Már mind az öten elmúltak 30 évesek, de többek szerint az öt említett sztár és a többiek között még mindig akkora a különbség, hogy évek kellenek a mezőny felzárkózásához. Ennek irányába tett most egy óriási lépést az osztrákok 24 éves játékosa, Dominic Thiem, amikor lesöpörte Djokovićot a Roland Garrros negyeddöntőjében.

Korábban a 20 éves Alexander Zverevet, a 26 éves Georgi Dimitrovot, a 24 éves Jack Sockot vagy a 22 éves Nick Kyrgiost emlegették lehetséges világelsőként, de talán Zverevet leszámítva egyikben sincs meg az a plusz, ami most Thiemet ehhez az óriási sikerhez vezette. A 2011 óta profi osztrákot elsősorban elképesztő stabil játéka vezetheti Federerék trónja felé. 2014 eleje óta stabil top 100-as, és az utóbbi három évben, vagyis 21 éves kora óta a legjobb ötvenben szerepel. Pont egy éve jutott az első tízbe, és azóta egyszer sem került ki onnan.

Egymillió darabra esett szét, írta Djokovićról a Garros-negyeddöntő után a B92 nevű szerb portál, hozzáfűzve: amit Thiem a szerbek kiváló teniszezője ellen tett, az még pontonként is óriási bravúr, nemhogy összerakva. Hiszen Djoković

  • 2013-ban veszített legutóbb három szettben meccset;
  • 2010-ben nem jutott legutóbb a Roland Garros elődöntőjébe;
  • 2009-ben kapott ki legutóbb három szettben Párizsban;
  • 2005 óta egyszer sem veszített el szettet 6-0-ra döntő szettben.

Aki ilyesmire képes a korábbi világelső ellen, az tényleg érdemes arra, hogy Federerék utódjaként kerüljön a lapok címoldalára. De Thiem még ezután is szerény maradt. Csak annyit mondott, hogy

semmi különöset nem csinált,

nem vett elő egy másik stílust vagy taktikát, csak volt egy nagyon pozitív nyerő/ki nem kényszerített hiba statisztikája a meccsen (38/28), és ez nagyon fontos. A legfontosabb a sikerhez.

És ezzel meg is fogalmazta a lényeget, ami a legjobbak közé repítette. Azt a játékstílust, ami ma egyedivé teszi a fiatal ATP-játékosok között. Thiem elsősorban

agresszív alapvonal-játékos, aki szilárdan védekezik, jobb kezes tenyereseivel és szívós, erős, az éljátékosok között ritka egykezes fonákjával mind a két oldalról pontosan képes visszaadni a labdát.

Az alapütése kiváló, amely a védekezés és a támadás kulcsa, hosszú alapvonaljátékát gyakran töri meg felső pörgetéses ütésekkel, amivel rendre zavarba hozza ellenfeleit.

Nem véletlenül lett teniszjátékos, hiszen otthon is ezt látta: mindkét szülője teniszedző, és már hatévesen elsajátított mindent, ami a játék alapjaihoz kell. 2009-ben, 16 évesen került fel először a junior világranglistára, két évvel később már a 2. helyen állt, és 2011-ben junior Roland Garros-döntőt játszott. Nagy csatában veszítette el az amerikai Bjorn Fratangelo ellen.

De micsoda kontraszt, a hét évvel ezelőtti ellenfele azóta egyszer sem tudott a legjobb száz közelébe sem kerülni.

Thiem 2010-ben már a felnőttek között is szerepelt, világranglistapontja is volt. 2011 októberében az osztrákok akkori legendáját, Thomas Mustert győzte le a bécsi versenyen, és bár utána kikapott, egy hét alatt 1170 helyet javított a világranglistán, és a 726. helyre jött fel. Két évig future és challenger versenyeken gyűjtögette a pontjait, és a fejlődése folyamatos volt. 2012-ben a 638.-ról a 309. helyre, egy évvel később pedig a 139. helyre jött fel.

Három éve jött az igazi áttörés. Februárban először lett top 100-as, egyre nagyobb versenyeken indult, egyre komolyabb ellenfelekkel szemben. Főtáblára jutott az Australian Openen, és az első GS-győzelmét is megszerezte. Barcelonában a magyar Fucsovicsot is legyőzte a selejtezőben, majd Madridban Wawrinkát, és a Roland Garroson is ment egy kört. Áprilisban már top 50-es volt, az év végét pedig a 37. helyen fejezte be.

2015 májusában nyerte élete első ATP-tornáját, Nice-ben az argentin Leonardo Mayer legyőzésével, júliusban Umagban, augusztusban pedig Gstaadban lett első, egy évvel később már hat tornán jutott döntőbe, amelyből négyszer nyerni is tudott.

Olyan skalpokat gyűjtött be a szezon során, mint Rafael Nadal, David Ferrer, Roger Federer (kétszer is), vagy a fent említett fiatalok közül Zverev, Sock és Dimitrov. Tavaly májusban pedig megérkezett a legjobb tízbe, amikor a Roland Garroson az elődöntőig menetelt, de Djoković akkor három sima szettben nyert.

Thiem most érezhetően tanult az akkori játékából.

Idén is játszott három döntőt, egyet megnyert, de Nadaltól kétszer még kikapott, legutóbb májusban, Madridban, két hihetetlenül szoros szett után. Ahogy Nadal akkor fogalmazott, bármi történhetett volna az első szettben, de a fontos pontokat rendre ő nyerte meg.

„Mindent kiadtam magamból – mondta Thiem. – Az első ezres tornán játszottam döntőt, a világ legjobbja salakosa ellen.

Néha a világ legjobbjai ellen akkor is kikapsz, ha a legjobban játszol. 

Ez már csak ilyen, a teniszben egyetlen győztes van.”

A madridi torna után két héttel már Rómában találkozott Nadallal, ahol két szettben visszavágott neki, megszakítva a spanyol 17 meccses salakos győzelmi sorozatát. De Djokovićot még akkor sem tudta legyőzni, két szettben mindössze egyetlen gémet sikerült nyernie.

A szerb akkor azt mondta, ez volt idén az eddigi legjobb meccse, ráadásul akkor úgy nyerte az edzőmeccsé silányuló találkozót, hogy még aznap a Del Potro elleni negyeddöntőt is be kellett fejeznie.

Majdnem egy hónap telt el, és Thiem sokat tanult a vereségekből. Az elmúlt három év alatt ötször találkozott a szerbbel, ötször kapott ki úgy, hogy egyetlen szettet sem tudott még korábban nyerni ellene, két meccsen még gémet sem.

Osztrák teniszező ötödször jutott el a Roland Garros elődöntőjébe (Thomas Muster – 1990, 1995; Jürgen Melzer – 2010; Dominic Thiem – 2016, 2017), de győzni csak Musternek sikerült 1995-ben, ez az osztrák teniszsport eddigi egyetlen Grand Slam-sikere is.

„Thiem egy nagyon nagy ellenfél – mondta Nadal a negyeddöntők után. – Remélem, én fogok nyerni. Barcelonában és Madridban is nyertem ellene, Rómában kikaptam. Most reggelig nézegethetnénk a statisztikákat, de inkább koncentrálni kell a meccsre.”

Azt pedig, hogy hova juthat el Thiem, a vesztes Djoković fogalmazta meg:

Thiem óriási tehetség. Nagyon éhes a sikerre. Az egyik kezét már rátette a trófeára, megvan az esélye, hogy fel is emelje azt.

Edzője, Günter Bresnik szerint Thiem egy sztahanovista, aki még akkor is dolgozik, amikor éppen a vakációját tölti.

„Egy hihetetlenül hosszú szezon után sincs motivációs problémája, napi 3-5 óra tenisz, aztán 2,5 óra kondíció. Képtelen pihenni, érzi, hogy teste ezt igényli, és nem fárad el. Cél, hogy a szervák és az ütések számát néhány km/órával feljebb tornázzuk, remek alany, akit még soha nem kellett noszogatni. A cél, hogy fizikálisan, játékban és fejben is a maximumot hozza, mert akkor világelső lehet, hiszen nem olyan szétesett, mint Kyrgios, nem olyan szertelen, mint Pouille, és sokkal erősebben és pontosabban üti a labdákat, mint Zverev. Előtte a lehetőség.”

Hogy mennyire eredményes és népszerű az a munka, amelyet Thiem és Bresnik elvégzett, nem csak az eredmények mutatják. Nemrégen jelent meg és már több tízezer példányban el is fogyott az a könyv, amelyet Bresnik írt:

A Dominic Thiem-módszer – Siker, minden szabállyal szembemenve.

Pénteken a Nadal elleni meccsen egy újabb lépés következhet, de a fiatal osztrák is úgy érzi, akkor sincs baj, ha nem minden falat dönt le ezen a héten.

(Borítókép: Dominic Thiem a Novak Djoković elleni negyeddöntőn a párizsi Roland Garros stadionban, 2017. június 7-én. Fotó: Mustafa Yalcin/Anadolu Agency/Getty Images)