VIP-klub egy teniszakadémián? Kisvárda a megfejtés

A kormány eddig talán legkülönösebb sportberuházása kezdődhet meg hamarosan Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának szomszédságában. Egy angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia a hozzá tartozó 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.

Október 26-án derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. szeptemberben kiírt közbeszerzése sikeres volt, a bontási jegyzőkönyv szerint a nyírturai Kermi-Szolg Kft. lett a befutó nettó 2,38 milliárd (bruttó 3 milliárd) forintos ajánlattal, a szerződés megkötésével már csak a november 5-ig tartó szerződési moratóriumot kell megvárni.

Hogy az ár sok vagy kevés, azt nehéz eldönteni, de az októberben átadott pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia nettó 2,5 milliárdba került, a hozzá tartozó 60 fős kollégiummal és tantermekkel (bő 1800 négyzetméteren), szabadtéri kosárpályákkal és egy 3850 négyzetméteres sportcsarnokkal, amiben keresztben elfér 3 kosárpálya, és van benne egy 1320 fős lelátó is. Nem tűnik annyira olcsónak alig 100 millióval kevesebbért építeni egy összesen bő 2700 négyzetméter szintterületű teniszakadémiát, még a hozzá tartozó 11 teniszpályával együtt sem. (Százhalombattán 2018 szeptemberében 76 millióért találtak kivitelezőt hat salakos pálya építésére, világítással, lelátókkal és minden egyébbel együtt).

Rosszindulatú, ámde gyakorlatias feltételezés volna arra gondolni, hogy a költségvetésben akár még annyi tartalék is lehet, amiből kijön mondjuk egy csinos klubház. 

Ahhoz viszont még spekulálni sem kell, hogy feltűnjön, a beruházás és a közbeszerzés körül se szeri, se száma az érdekességeknek. Mondhatni ilyen teniszakadémiát még nem látott a világ.

Ami a beruházást illeti:

• A győztes ajánlat nagyjából duplája annak a pénznek, amit eddig a kormány a célra elkülönített.
• Az ország első bentlakásos teniszakadémiája 290 kilométerre épül meg a fővárostól, de Nyíregyházától is 50 kilométerre.
• A sportiskolában angol nyelven zajlik majd az oktatás.
• A tervek szerint a kollégium és sportiskola mellett egy „klubépület is kialakításra kerül", a műszaki leírás szerint a forgalomtól optikailag elzárva, úszómedencével, wellnessrészleggel, külön bejárattal és külön dokumentumban meghatározott high-end jakuzzival.
• Tornatermet és konditermet ugyanakkor nem terveztek az akadémiához.

Ami a céges hátteret és összefonódásokat illeti:

• Az építtető Kárpát-medencei Teniszakadémia NKft-t. alapító Alkossunk Várost alapítvány Seszták köréhez kapcsolható, már eddig is több nagy üzletet valósított meg Kisvárdán, illetve 2017-ben 2,2 milliárd forint támogatást nyert el a fejlesztési minisztériumtól, 785 milliót pedig a gazdasági minisztériumtól, részben EU-s finanszírozású pályázatokon, környékbeli fejlesztésekre. 
• A teniszakadémia építését elnyerő Kermi-Szolg Kft. nem egészen egy éve alakult, a legutolsó nyilvános adat szerint három főt foglalkoztat, a tavalyi forgalma 1,8 millió forint volt, 2018-ban viszont már nagyjából nettó 620 millió forintnyi közbeszerzést nyert el egyedül, illetve konzorciumban pályázva. 
• A Kermi-Szolg sikeres beszerzései az Alkossunk Várost alapítványhoz, kisvárdai állami intézményekhez és a Seszták jobbkezeként ismert Balogh Sándorhoz köthetők. 
• Az alvállalkozóként megjelölt Nyírépszer a Sesztákhoz kötődő beruházások kedvenc cége, a kisvárdai sportberuházásoktól a 2017-es budapesti vizes világbajnokságig sok-sok milliárd forintnyi közpénzből építhettek sportszállót és apartmanházat, atlétikai centrumot, kollégiumot, uszodát, iskolát stb.

Bónusz:

• A közpénzből finanszírozott többmilliárdos beruházás az alapítvány cégének tulajdonában álló földterületen valósulhat meg.

Teniszakadémia a semmi közepén

Nyíregyházán egész komoly hagyományai vannak a tenisznek – Fucsovics is onnan indult –, sőt még fejleszthető teniszközpont is akadt volna, az egyetlen racionális magyarázat a Kisvárdától 12 kilométerre lévő Szabolcsveresmart község határában, a Rétközi-tó mellett építendő létesítmény helyválasztására, hogy a beruházó az Ukrajnában és Szlovákiában élő tehetségekre gondolva fogott a projektbe.

A határ közelsége ugyanakkor nem ellensúlyozza például azt a sportakadémiáknál rendre jelentkező problémát, amit a  szabadidő értelmes eltöltése jelent. Nyíregyháza sem egy New York, de Szabolcsveresmarthoz képest majdnem, ott ugyanis legfeljebb csak horgászni lehet, esetleg bebuszozni a várdai fürdőbe csúszdázni, ami pár hét után már nem akkora buli.

Mindezek alapján egy kevésbé racionális magyarázat tűnik valószínűbbnek, nevezetesen az, hogy ilyen sportberuházás még pont nem volt Kisvárdán, ahol eddig csak a futball, a kézilabda, az atlétika és a lósport kapcsán építhettek sok-sok milliárdból stadiont, sportszállót, labdarúgó-akadémiát, sportcsarnokot vagy éppen lórehabilitációs központot.

Bár a tenisznek még ezekhez a sportágakhoz képest is szerény hagyományai vannak a városban, fontos emberekben ugyanakkor kifejezetten erős a környék, így ha az akadémia létjogosultságát esetleg véleményesnek is találnánk, egy vele együtt megépülő elit teniszklubra biztosan lenne igény.

Hogy igazán otthon érezhessék magukat a nagy emberek, a létesítmény építészeti terveit az a tervezőiroda (Aspectus Architect) készítette, amelyik a Seszták Miklóshoz szoros szálakon kötődő és a NER-elit által kifejezetten kedvelt Oxigén Wellnessét (I.-III.).

Ami igazán fontos

Bár az információk ellentmondásosak, hogy a klubépület végül a közbeszerzés részét képezte-e, vagy egy külön beruházás keretében valósítja meg a megrendelő, a szándékok és a preferenciák teljesen világosak, illetve a dolog olyan sok mindenen nem változtat.

A műszaki dokumentációból ugyanis kristálytisztán kiderült, hogy a komplexum funkciói közül mi volt a legfontosabb a beruházó számára. Nem a hazai teniszutánpótlás kinevelése, de még csak nem is egy megfelelő kollégium vagy iskolaépület kialakítása.

A nevelők számára mindössze egyetlen 14,7 négyzetméteres kollégiumi szobát jelölnek ki a tervek, a hozzá tartozó 3,9 négyzetméteres vizesblokkal, a tervrajzon szállásépületnek nevezett 26 szobás kollégiumban.

Mindössze egy sportfolyosónak csúfolt szabálytalan alakú, 93 négyzetméteres közlekedő található benne, aminek legszélesebb pontja 5,5 méter, de a legtöbb helyen csak 3.

Ráadásul több ajtó nyílik rá olyan helyiségekből, amiket csak rajta keresztül lehet megközelíteni. Hogy végképp használhatatlan legyen a megjelölt funkcióra, a padló burkolata „csiszolt beton", ami egyszerre balesetveszélyesen kemény és csúszós.

Még ennél is mostohább sors jutott a konditeremnek, ami nélkül nemcsak egy sportklubot nehéz elképzelni manapság, de egy tisztességesen felszerelt középiskolát is.

És miközben – mint látni fogjuk – a saját használatra szánt klubház terveinél igencsak a luxus felé hajlott a tulajdonosi igény, addig a gyerekeknek szánt 20x40 méteres focipályáról sikerült lespórolni a műfüvet, mert nekik jó lesz az aszfalt is.

Ilyen nincs, és mégis van

Noha a klubház a műszaki dokumentációban, tervekben és csatolt hivatalos dokumentumokban is szerepel, a közbeszerzési dokumentáció végére utólag, szemérmesen odavetett mondat szerint „a műszaki leírásban esetlegesen hivatkozott klubépület valamint klubépület berendezései hivatkozásokat figyelmen kívül kell hagyni, ezen előírások nem képezik a közbeszerzés tárgyát".

Nehéz eldönteni, hogy ezt a kitételt mennyire vegyük komolyan, egy kicsit úgy tűnik, mintha a közbeszerzési tanácsadó szakembere az utolsó pillanatban, pánikszerűen próbálta meg volna eltüntetni a szerinte is kínos projektelemet a kiírásból, ám ez közel sem sikerült tökéletesen.

Merthogy a klubépület nemcsak a műszaki leírásban kapott helyett, de az építési engedélyezéshez benyújtott valamennyi terven, illetve dokumentumban is, a hozzá tartozó teniszpályákkal és a tervezett medencével. Ennek megfelelően pedig a kiadott építési engedélyben is szerepel, a benne kialakítandó helyiségek tételes felsorolásával együtt, masszázsszobáktól a szaunán át a jakuzziig. A beruházó által megkövetelt feladat pedig az érvényes építési engedéllyel rendelkező tervhez tartozó kiviteli terv elkészítése és megvalósítása.

Ráadásul a „klub épület mellett 2 salakos pályával" (sic!) tétel bekerült a kiírásba is, vagyis a rá vonatkozó hivatkozásokat a valóságban mégsem hagyták figyelmen kívül. Ugyanakkor az is igaz, hogy a megvalósítandó épületek teljes szintterülete a klubépület nélkül került megadásra a felhívásban, illetve az árazatlan költségvetés sem tartalmaz rá nevesített tételeket.

A mellékelt szerződésminta viszont azt írja, hogy „a szerződés tárgyát képező létesítmény(ek) kivitelezésére kiadott hatósági engedély(ek)ben foglaltakat vállalkozó mindenkor maradéktalanul köteles betartani". Az építési engedélyben pedig – mint említettük – benne foglaltatik a klubépület kialakítása is, ezek alapján kötelező érvényűen.

A kérdést tehát nehéz eldönteni, de igazság szerint annyira nem is lényeges a dolog. Egyrészt, mert ebben az esetben már maga a szándék is mindennél beszédesebb. Másrészt, mert ha más forrásból is építi meg végül a klubházat az alapítvány cége, azt a pénzt sem valószínű, hogy kifejezetten erre a célra kapták. Nem mellékesen pedig már így is egy csomó költséget elszámolhattak a teniszakadémia rovására, amely nélkül a klubház építése fel se merülhetett volna.

A területet ugyanis a teniszakadémiára hivatkozva minősítették át különleges besorolású területté, hogy építkezni lehessen rajta, felújították a megközelítésére szolgáló utat (szintén központi forrásból), később pedig a település rendezési terve szerint egy rendes aszfaltutat építenek hozzá, illetve központi forrásokból megtörtént a közművesítése is. 

Továbbá a mostani beruházás keretében elkészíttették a klubházra vonatkozó valamennyi tervet, megszerezték hozzá az engedélyeket,  illetve az akadémiával együtt megépítik a klubhoz tartozó két teniszpályát és még számtalan olyan dolgot – pl. biztonsági kamerarendszer vagy parkolók – ami a klubházhoz is kell. És a telekhez is hozzájutottak, amin egyszer majd állni fog.

Ütős álmok

A közbeszerzésben valahogy mégiscsak felbukkanó klubépület a leírás szerint a terület legszebb, Rétközi-tóhoz közeli végén helyezkedik el, a hozzá kapcsolódó két teniszpályával és a tervezett úszómedencével, a „fő forgalomtól optikailag elzárva". A tervezők arra is ügyeltek, hogy a fontos vendégek véletlenül se futhassanak össze a pórnéppel, ennek megfelelően „a parkolóból egy, a többitől elkülönített ösvény vezet az épülethez".

Ami a funkciókat illeti, a klubépület „az akadémia vendégei és tulajdonosai részére nyújt kikapcsolódási lehetőséget". Az épület négy főbb részre tagolódik:

• klubhelyiség és bár
• mosdók, illetve tárgyaló szoba
• öltözők, tároló
• wellnessrészleg (jakuzzi, 2 db masszázsszoba, finn szauna, merülő medence)

A klubépülethez tartozik még:

• 2 salakos teniszpálya
• tervezett kültéri úszómedence

Sajnos a közbeszerzés mellékletei közül pont a klubépület engedélyezési tervei hiányoznak, cserébe viszont a wellnessrészleg gépészeti leírásából egész sok minden kiderül. Legfőként, hogy egyáltalán nem túlzásból neveztük VIP-klubnak a teniszakadémia apropóján felhúzni kívánt épületet, illetve hogy a ráfordított költségek mintha nem volnának igazán arányosak az áldásaiban részesülők számához képest.

A jakuzzi egyébként a megrendelő szerint olyan fontos alapköve a Kárpát-medencei gyerekek teniszoktatásának, hogy külön adatlap dukált neki a dokumentációban. Ezen pontosan megjelölték azt a típust, amire a kiíró vágyik: a Wellis Acapulco szabadon álló változatát.

A csúcskategóriás pezsgőmedence ára az általunk fellelt kereskedőnél közel 30 000 euró, 10 millió forint.

Az egyelőre még csak tervezettként említett 125 négyzetméteres, az üvegezett belső közlekedőből közvetlenül elérhető szabadtéri medence szintén nem tűnik fapadosnak a látványterv alapján, amin egyébként a kollégium és az iskolának helyet adó főépület sem mutat rosszul.

Hogy a megrendelő szerint miért a szűk körű VIP-vendégkörnek van nagyobb szüksége a masszázsszobákra, úszómedencére vagy szaunára, mint a sportolóknak, arról nincs szó a kiírásban.

Hogy is épül?

A beruházás az építészeti leírás szerint a Szabolcsveresmart 0132/5 és 0132/6 helyrajzi számú területen valósulhat meg. A terület a 0132/3 ás 0132/4 terület összevonásából, majd megosztásából jött létre, és átminősítés tette lehetővé, hogy rajta építkezni lehessen. Az új besorolás szerint a területen a maximális beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 40 százalékot, a fennmaradó zöldterületek aránya pedig nem lehet 40 százaléknál kisebb.

Vélhetően ezen feltételnek való megfelelés miatt volt szükség a telek kettébontására, így a teniszakadémia és kapcsolódó épületei a 0132/5 számú telken épülhetnek fel, míg az akadémia 9 darab teniszpályája már éppen az utólag behúzott telekhatár túloldalára, a 0132/6-os számot kapó telekre esik. 

Vagyis a jelentős közpénz felhasználásával épülő beruházás az erősen Seszták Miklóshoz köthető Mikucza Tamás alapítványának cége által tulajdonolt területen valósulhat meg. Szemben az általános gyakorlattal, miszerint az ehhez hasonló nagyberuházásokat leginkább önkormányzati, tehát állami tulajdonú területeken szokás megvalósítani, kivéve persze Felcsúton, ahol a miniszterelnök alapítványának telkén kapott helyet az akadémiai gigaprojekt.

Zavaros háttér

A teniszakadémia létesítéséről két kormányhatározat lelhető fel, mindkét támogatást az akkor még Seszták vezette NFM folyosította. Az egyik 1,25 milliárd forintot adott a célra a Magyar Tenisz Szövetségnek, a másik 250 milliót a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.-nek.

Utóbbi céget – ami a közbeszerzést is kiírta –, a nyíregyházi Alkossunk Várost Alapítvány alapította. Az Alkossunk Várost alapítója Mikucza Tamás, akinek testvére Mikucza László Zsolt az MHM Product Kft. tulajdonosa. A Mikucza család és Seszták Miklós kapcsolatáról több cikk is beszámolt, új elem viszont, hogy Mikucza Tamás volt feleségének (Mikucza-Horváth Ágnes) is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.

A Mikucza család számos cégben és beruházásban volt érdekelt Nyíregyházán és Kisvárdán, ezek tételes felsorolásától eltekintünk.

Csak érzékeltetésül: az ezerlakásos Damjanich-lakópark projekt keretében egy új városrészt húztak fel közel Nyíregyháza központjához, megvették 1 milliárdért az Erzsébet Szállót, a Mikucza Tamás volt felesége által vezetett és a családja által tulajdonolt cég (Nyír-Komplett Kft.) újította fel Kisvárda polgármesteri hivatalát, könyvtárát, térkövezte le a sétáló utcát és épített konferencia-központot a városnak.

Az AV1 Holdogon keresztül Mikucza Tamás alapítványának tulajdonában álló és üzlettársa, Török László által vezetett AV2 Invest Kft. töredékáron szerezte meg a 3 milliárdos állami támogatásból felújított várdai fürdő üzemeltetését. Az Alkossunk Várost EU-s százmilliókból 5 év múlva elbontandó ökoparkot építtethet a városban, az MHM Product pedig a teniszakadémián alvállalkozóként megjelölt Nyírépszerrel együtt kivitelezője a várdai focicsapat sporthotelének és apartmanházának, ami azzal az indokkal drágult 1,4-ről 1,9 milliárdra, hogy az akkor még Seszták Miklós vezette NFM adott még 482 milliót a projektre, csak úgy.

Az Alkossunk Várost Alapítvány korábban három közbeszerzést írt ki a Rétközi tó és környékének fejlesztésére kapott milliárdos támogatások felhasználására. Ebből kettő került ismerős helyre, egyet a Nyírépszer vitt el nettó 144 millióért, a céghez képest szerény árat kompenzálja, hogy egy egy hónapos munkáról volt szó (útburkolat stabilizálása). Egy erdei iskola építésére szóló 509 milliós megbízás pedig az MB Épszernél landolt (a Kelet Onyx Kft.-vel közösen), előbbi cég  korábban a Nyírépszer tulajdonában állt, egyik jelenlegi tulajdonosa (Varga Gábor) korábban a Nyírépszer ügyvezetője volt, egyik korábbi ügyvezetője (Bíró Márton) pedig a Nyírépszer tulajdonosa. 

A Nyírépszert a „hátán bevivő" Kermi-Szolg Kft.-ről lényegesen kevesebbet tudni, de azért az beszédes, hogy az idén elnyert három darab százmillió feletti közbeszerzésükből egyet a Kisvárdai Tankerületi központtól kaptak (310 millió, a Nyír-Flop Holdinggal közösen), egyet a Seszták jobbkezének számító, a vizes világbajnokság máig működő szervezőcégénél gazdasági igazgató Balogh Sándor lányának, Balogh Szonjának Futubit Nonprofit Kft. nevű cégétől 114 millió Ft értékben, (az édesanya Bártfai-Máger Andrea, tárca nélküli miniszter), egyet pedig a Mikucza László Zsolt tulajdonában álló Leveleki Tó Nonprofit Kft.-től (190 millió, a Szabó Tetőmester Kft.-vel közösen).

De a jövő a lényeg

Itt tartunk most, a nyíregyházi Fucsovics Márton utódai lassan csomagolhatják a fogkefét, mi pedig bízzunk benne, hogy talán az olyan apró, mondhatni lényegtelen mozaikok is a helyükre kerülnek idővel, mint a megfelelő edzői háttér. Vagy a tornaterem. Vagy a konditerem. Vagy hogy az edzők hol tartózkodnak, esetleg tanulmányozzák a szakirodalmat, készítik az edzésterveket, amikor épp nem öltöznek vagy vezetnek edzést. Merthogy erre szolgáló helyiség nincs a terveken. (A pedagógusoknak legalább egy 43 négyzetméteres tanárit berajzoltak 8 asztallal, bár egy 4 osztályos középiskolához képest ez sem igazán reális.)

Angol nyelven oktató szaktanárokat találni és lerángatni Szabolcsveresmartra sem lesz persze egyszerű mutatvány, de még mindig megoldhatóbbnak tűnik, mint alkalmas sportszakembereket. Valószínű Babos Tímeának sem véletlenül nincs magyar edzője évek óta, és Sávolt Attilán kívül nincs is igazán más, aki az eredményei alapján nevet szerzett volna magának.

Eközben talán már Orbán Viktor is rájött, hogy nemcsak Seszták Miklós ment ki a divatból, de a bentlakásos intézmények sem feltétlenül jelentik az egyedüli és legüdvőzítőbb utat a jövő sportsikerei felé. Bár aki ezt a létesítményt megálmodta, annak lehet, hogy nem egy magyar Grand Slam-győzelem lebegett a szeme előtt, hanem egy hideg koktél pár NER-es haverral a medence partján.

(Borítókép: Aspectus Architect / Illusztráció: Index)