Szeles Mónika: Az én ütéseim ma már ódivatúak
További Tenisz cikkek
- Összejött a Sinner–Djokovics álomdöntő a sanghaji mestertornán
- Változás férfi- és női válogatottunk élén, új szövetségi kapitány irányítja mindkét csapatunkat
- Megrázó történeteket mesélt a bántalmazott korábbi teniszező
- Bejelentette visszavonulását Rafael Nadal
- Bondár Anna megint nem talált fogást orosz riválisán, kiesett a vuhani torna első körében
Szeles Mónika évek óta jár Magyarországra, hol egy gálán, hol pedig a budapesti WTA-versenyen tűnik fel. Tavaly is itt volt a Hungarian Ladies Openen, és évek óta részt vesz a magyar szövetség Helló Tenisz programjában is.
Pénteken is több száz gyerekkel ütögetett, tanította őket a helyes ütőfogásra, vagy az ütésekre. „Sok kisgyerek talán azt sem tudta, ki vagyok, a szüleik mesélhettek rólam. De óriási élmény volt, mindig élmény velük foglalkozni. Nem tudni most még kiből lehet később sztár, de a lényeg a sport szeretete, az örökös játék.” – mesélte a kilencszeres Grand Slam-győztes Szeles, akinek csak Wimbledont nem sikerült megnyerni.
A Nemzetközi Tenisz Szövetség, az ITF 2007-ben indította el a Play and Stay elnevezésű módszerét, amelynek célja a tenisz népszerűsítése kezdők (gyermekek és felnőttek egyaránt) körében. A programban lassabb labdákkal és a szabványnál kisebb méretű pályákon játszanak.
Valamivel több, mint 26 évvel ezelőtt, egy hamburgi verseny szúrta hátba egy őrült Steffi Graf-rajongó. Bár két évvel később, 1995-ben visszatért, de után már csak egy Australian Opent tudott nyerni. A támadás kettétörte a pályafutását, 2003-ban vonult vissza. Erről már nem sokat beszél, de a beszélgetéseiben sokszor felemlegeti az esetet.
„Wimbledonban találkoztam Petra Kvitovával, aki szintén késes támadás áldozata lett, de nem arról beszélgettünk, amire a média mindig is gondolt. Én csak gratuláltam neki és az elismerésemet fejeztem ki neki, mert nagyszerű sportoló."
Szeles már 16 évesen Grand Slamet nyert, és most is elmondta, hogy nem csak a támadás miatt, de a Williams nővérek megjelenése miatt is előbb-utóbb át kellett volna adni a trónt. Főleg Serena olyan potenciált jelentett, amilyet most is kevés játékosban lát:
„Ha valaki 17 évig képes uralkodni egy sportágban, az azért mindent elmond. Oszakában is benne van az erő. Amit a US Openen, vagy Melbourne-ben játszott, abból az látszik, hogy hihetetlen erős. Hogy meddig tud ott maradni az élen, nagy kérdés. Az ő életét már átszövi a social media, ami a mi időnkben még nem volt. Ha összetudja így is rakni magát, nem fogja annyira bántani a népszerűség.”
„A különbség az akkori – mondjuk így Szeles-, Williams-korszak – és a mostani között, hogy az akkori legjobbak szinte minden tornán a legjobbak voltak, ritka volt, hogy nem jutottunk el legalább az elődöntőig. A mai játékosok közül van aki, az egyik tornán nagyon jól játszik, aztán utána nem, vagy visszaesik a világranglistán, és aztán visszajön. Ilyen ingadozás nem volt nálunk.”
Bár férfi versenyeket inkább szurkolóként követ, azt azért kiemelt, az amit Novak Djokovics tett, az valóban óriási potenciál.
„Ahogy a sérülés után visszajött és GS-t nyert, arra nehéz szavakat találni. Amikor a szúrás történt, és nyolcnál tartottam, utána már csak egyet tudtam nyerni. Ebből is látszik, hogy Novak milyen hihetetlenül erős mentálisan. Amúgy is, a férfi mezőnyben az a három (Djokovics, Nadal, Federer) és Williams a mai modern tenisz megtestesítője. Vagy nincs olyan tehetséges, vagy van, csak éppen nem tesz annyit a sikerért, mint ez a négy ember tett.”
Amilyen lelkesen foglalkozott, majd beszélt a gyerekekről, és amennyire szereti most is a teniszt, felmerült, hogy miért nem foglalkozik mélyebben a sportággal, miért nem lett edző, szaktanácsadó, vagy miért nem működtet akadémiát?
„Nagyon sokat kaptam a tenisztől, de az életem nagy részét ennek is szenteltem. Amikor úgy döntöttem, hogy befejezem, azt úgy értettem, hogy valóban befejezem, végleg. Nem akarok annál többet fektetni a teniszbe, amennyit éppen most is teszek.”
„Az ütéseim akkor még nagyon jók voltak, de a mai teniszben már ódivatúnak számítanak. Azért ütöttem a tenyerest és a fonákot is két kézzel, mert kicsi voltam, és csak így bírtam el apám ütőjét. Eszembe sem jutott sosem, hogy ilyenekkel foglalkozzak.”
Ha már ilyen sűrűn jár Magyarországra, nagyjából tisztába is van a magyar tenisz helyzetével. Tudja, hogy lehetnének top 100-as játékosaink, de éppen most egy sincs. Babos Tímea éppen kicsúszott, Stollár Fannynak pedig még rögös út vezet oda.
„Fontos, hogy vannak jó eredményeid, de az élet pörög tovább. Ami pontot szereztél, az egy év múlva elveszíted. Nem az a lényeg, hogy megfogalmazd magadban, hova szeretnél eljutni, hanem tegyél meg – a pályán és azon kívül is – mindent, hogy el is juss. Ezt fejben is össze kell rakni. A tenisz individuális sport. Csak te vagy, és a háló másik oldalán az ellenfél. Ha úgy akarod és teszel is érte, a végén neked fognak gratulálni.”
„Nagyon fontos, hogy sok ilyen verseny legyen Magyarországon, mint a mostani, és egy esetleges Fed-kupa döntő. Találkoztam David Haggertyvel, az ITF elmökével, aki megkérdezte tőlem, szerintem Budapesten legyen a döntő. Azt mondtam neki, hogy az csodálatos lenne, és remélem engem is meg fog majd hívni.”