Nem a teljesítményemet díjazzák, hanem hogy promotáljam a vb-t

HUS 6666
2016.01.06. 10:57 Módosítva: 2016.01.06. 15:48

Hosszú Katinka, ötszörös úszóvilágbajnok szerdán összetépte a Magyar Úszó Szövetségtől kapott szerződését, ezzel új szintre emelte az általa képviselt úszók és a Gyárfás Tamás vezette szövetség között kitört háborút. Gyárfás nem érti.

Kinek van igaza?

A harc tavaly kezdődött: egy rendkívül sikeres úszóév lezárásaként az úszónő bírálta a szövetséget, hogy noha világszínvonalú eredményeket vár el, nem biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket.

Másnap ő és még tucatnyi magyar úszó 2-12 millió forintos ajándékot kapott a szövetségtől. Kiss László szövetségi kapitány pedig elkezdte volna szervezni az idei, olimpiai évhez szükséges tervet, de nem érte el az úszónőt, és minderről az MTI-t is tájékoztatta.

Hosszú azonban szerdán ott folytatta, ahol a múlt év végén abbahagyta, holott szerinte többen azt mondták neki, hogy ez öngyilkosság.

Hosszú Katinka-ügy: a puszitól a totális megsemmisülésig

Szerinte azonban semmi nem változott, a 12 millióval el akarták hallgattatni, és egyébként sem a teljesítményét díjazták volna, hanem

ahhoz kötötték, hogy részt vegyen a 2017-es budapesti vizes világbajnokság promóciójában, ezért a sajtó előtt összetépte a szerződéstervezetet.

Hosszú Katinka szerint a szövetség nem őszinte. Egy közjátékra is sor került, amikor Kiss László kapitány megjelent a sajtótájékoztatón, hogy megbeszélje az ügyeket Hosszúval, aki erre elutasította azzal, hogy nem szeretne erről már beszélni, ezért van a mostani sajtótájékoztató is.

 

A Magyar Úszó Szövetség elnöke, Gyárfás Tamás nem volt ott Hosszú nyilatkozatának felolvasásakor, de az Indexnek elmondta, hogy beszélt már Kiss László szövetségi kapitánnyal, aki megalázottnak érezte magát, amikor nem akart vele szóba állni a versenyző.

Nem ez az első alkalom, hiszen az uszodában is megpróbálta elérni, de Shane Tusup azt mondta, ne zavarják, mert dolgoznak.

Megerősítette, továbbra sem lehet más célja a szövetségnek, minthogy nyugvópontra terelje ezt az ügyet, és a megbékélés élére álljon. „Senkinek sem hiányzik ez a civódás.”

A bulvárlapos sms-ről azt mondta, hogy azért küldte el a Blikk újságírójának is, mert szerette volna láttatni, hogy valóban igyekszik felvenni az úszónővel a kapcsolatot – nemcsak beszél róla -, más mozgatórugója nem volt.

Rögtönzött ötlet volt, lehet, hogy csacskaság.

Hosszú azt kérte, hogy a neki adott 12 milliót egy sporttudományos szekció kialakításának alapját képezze a szövetségen belül. Gyárfás erre úgy reagált, hogy a szövetség igyekszik fejlődni, Tóth Ákos és Soós Csaba sokat tesz ezért, talán nem is véletlen, hogy a rövid pályás Eb-n Magyarország végzett az éremtábla élén. Várják Hosszú tanácsait, de ha velük sem beszél, akkor nem tudnak előrébb jutni.

„Védekeznem kell, és nem értem az okát. A mozgáselemző kamerát is megemlítette Katinka. Arról viszont én nem tehetek, amikor a gazdasági igazgató felveszi vele a kapcsolatot, hogy írja meg, milyen típusra gondol, akkor nem reagál. Szerettem volna, igen, ha szerepel a 2017-es vb-t promotáló filmben, ettől elzárkózott. Szerettem volna, ha önzetlen ebben a kérdésben, ez az elvem. Lehet, hogy hibás, nem tudom, de nem engedtem belőle. Katinka a mi büszkeségünk, a szimbolikusan széttépett szerződés ellenére is. Az amerikai elnök Bush is eszembe jutott, amikor széttépte a beszédét Budapesten. Az ilyen teátrális megnyilvánulás nem gyakori.”

Gyárfás szerint a többiek örültek a szerződéstervezetnek, bár egyikük jelezte, hogy kisebb finomításra szorul.

Ezért nem érti, hogyan állhat ki a többiekért Hosszú. Egy ember nagy viharának érzi a szerdai sajtótájékoztatót.

A Hosszú sajtótájékoztatóján elhangzottakat alább, változtatás nélkül közöljük:

Sajnálom, hogy ma itt kell lennünk,

 de a decemberi sajtótájékoztatóm utáni napon ezt a szerződésajánlatot kaptam a Magyar Úszó Szövetségtől. Szerintem ezzel csak el akart hallgattatni a szövetség. A pénzt elvileg a felkészülésemre adnák, de a szerződésben egyetlen kikötés van: vegyek részt a 2017-es világbajnokság promóciójában. Ugyanúgy, ahogy augusztus óta, ahhoz kötötte Gyárfás Tamás a felkészülésemhez szükséges alapfeltételek biztosítását, hogy részt veszek a világbajnokság népszerűsítésében. Tehát ugyanott tartunk, mint az előző sajtótájékoztatómon. Még mindig úgy érzem, hogy az eredményeimmel már kiérdemeltem a támogatást, és nem kéne azt további követelésekhez kapcsolni. Ezért nem írom alá a szerződést.

Egy valamit tisztázzunk. Ez egy nagy összeg, sokkal több, mint amit korábban a szövetség a felkészülésemre fordított, de én a decemberi sajtótájékoztatómon nem pénzt kértem. Nem az volt a célom, hogy a saját bankszámlám növekedjen. Azt kértem, hogy a szövetség végezze a munkáját. Ezt a pénzt, amit ajánlottak fordítsák az elméleti és technikai háttér fejlesztésére, ami biztosítja minden úszó folyamatos fejlődését. Ne elégedjenek meg a jelenlegi helyzettel, hanem próbáljanak folyamatosan fejlődni.

Itt álltam előttetek két hete és elmondtam, mit kértem a szövetségtől, amivel fejleszthetném az edzésmunkámat és a regenerációs rutinomat. Ezeket azért kértem, mert a rengeteg edzés és verseny mellett nekem már nem jut időm arra, hogy a legújabb kutatásokat bújjam. Ez a szövetség feladata lenne: az elméleti és technikai háttér biztosítása, követni a legújabb trendeket. 

A kéréseim egy sporttudományos szekció kialakításának alapját képezhetnék a szövetségen belül. Így nemcsak én profitálhatnék az egészből, hanem a pályafutásom során szerzett tudás és tapasztalat sokkal nagyobb értéket jelenthetne a következő generációknak, mint a pénz, amit ebbe belefektetnének most. A szövetség azonban az erőfeszítéseket megspórolva inkább az egyszerűbb utat választotta: 12 millió forintot ajánlottak.

Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke a sajtótájékoztatóm után azt nyilatkozta, hogy én vagyok a világ legjobb úszója, azt viszont nem várhatom el a szövetségtől, hogy olyan magasságba emelkedjenek, mint ahol én vagyok. Itt nem az én elvárásaimról van szó, hanem a kötelességről és felelősségről, amivel a szövetség tartozik minden egyes dolgozójának, partnerének, szponzorának és leginkább az úszóknak.

Mindenhol vannak hibák, de az én kérésem, hogy a szövetség ne elégedjen meg a jelenlegi helyzettel. Most mindent rábíznak a versenyzőkre és edzőikre, hogy hozzák az eredményeket. Nemcsak arról nincs sportszakmai tervük, hogyan léphetnénk előre, azt sem tudják hogyan maradhatunk meg ezen a szinten. Az elmúlt három évben üres ígéreteket kaptam, semmi változás nem történt. A világversenyeken ugyan jó eredményeket értünk el, én mégis azon töprengtem: tényleg ez volt a legtöbb, amit kihozhattunk magunkból? Sok úszót láttam, aki úgy hagyta abba az úszást több mint 10 év után, hogy nem is tudta, mit hozhatott volna ki magából és hogy megérte-e ennyi időt a sportba fektetnie. Ez egyszerűen elfogadhatatlan számomra.

A szövetség vezetői igenis számoljanak el vele, hogy mit tettek le az asztalra. Hány úszónak kell még felszólalnia, mielőtt önvizsgálatot tartanánk és megnéznénk, hogy kinek milyen szerepe van a sikereinkben? Hány úszónak kell kockára tennie mindent azért, hogy végre pozitív irányú változás következzen be?

Én megtehetem, ezért úgy döntöttem felállok és elmondom a véleményem, vállalom a következményeket. A legutóbbi sajtótájékoztatómat követően én és a legsikeresebb úszóink mind kaptunk egy szerződésajánlatot egy jelentős összegről. Hogyan hibáztathatnám őket, hogy az esetlegesen elérhető változások helyett a biztos 2 és 12 millió forint közötti összeget választották?

Az elmúlt két hétben csak arról szóltak a cikkek, hogy milyen konkrét kéréseim voltak és Gyárfás Tamás hogyan próbálta teljesíteni őket. Pedig a hangsúly nem ezen volt. Felnyílt a szemem: a rendszer nem működik. Ha ilyen egyszerű fejlesztéseket sem kapunk meg, akkor hogyan leszünk jobbak? Én nem öltözőszekrényt kértem, hanem egy helyiséget, ahol elvégezhetem a regeneráló rutinomat. Nem kamerát kértem, ami felveszi az úszásomat és visszanézhetem, hanem egy mozgáselemző szoftvert. Ezek a próbálkozások is bizonyítják, hogy nem értjük egymást.

Az elmúlt két napban először Kiss László szövetségi kapitány, majd Gyárfás Tamás a szövetség elnöke is azt nyilatkozta, hogy ők kerestek engem és nyitottak a párbeszédre. Gyárfás Tamás december 28-án, 6 nappal a sajtótájékoztatóm után keresett meg először. Küldött egy sms-t, amit rajtam kívül egy bulvárlap újságírójának is elküldött. Igazat adok Gyárfás Tamásnak, nincs értelme az adok-kapoknak. Viszont úgy érzem, ha ő őszintén meg akarta volna beszélni velem a dolgokat, akkor nem egy újság címlapján akarta volna lefolytatni a párbeszédet. Kiss László pedig először hétfőn, egy órával azelőtt csörgetett meg, hogy az MTI-ben megjelent a vele készült interjú. Egyébként a sajtótájékoztató óta végig Magyarországon voltam és december 28-a óta a Komjádiban edzek szinte mindennap.

 Sokan mondták, hogy ne álljak ki másodszor is, mert ezzel öngyilkosságot követek el. Sokkal többet veszíthetek, mint amit nyerhetek. Azt mondták, legyek önző, csak azzal foglalkozzak, hogy nekem mi a legjobb. Én viszont bátran kiállok amellett, amiben hiszek. Az a filozófiám, hogy törekedjünk jobbra! Feszegessük a határainkat! Legyünk egy picivel jobbak ma, mint tegnap voltunk! És holnap legyünk még jobbak! Ha ehhez az szükséges, hogy felvállalom a véleményemet, és elviselem a támadásokat, én megteszem.

Továbbra is imádom Magyarországot, az országot fogom képviselni a versenyeken és itt fogok készülni. A véleményem nem változik, szerintem lehetnénk jobbak, de én egyedül nem tudok egy rendszert megváltoztatni. Ha más nem hisz abban, hogy ezek a változások megszülethetnek, és igenis lehetünk jobbak, akkor továbbra is csak arra a munkára fogok koncentrálni, amit 3 éve edzőmmel és férjemmel, Shane Tusuppal elkezdtünk.