A magyar szinkronúszásban nincs meg a szinkron

DBELO20100807040
2016.11.09. 10:10

A Magyar Szinkronúszó Szövetség (MSZÚSZ) több egyesületének is megtiltotta, hogy nemzetközi versenyeken induljon, mert azok szerintük veszélyeztetik a válogatott előrejutását és a szponzorszerzést. A klubok méltatlannak tartják az eljárást. A szövetség elnöke szerint eddig beigazolódott stratégiájuk helyessége.

A MSZÚSZ – november elején, a cikk elkészülte után újraválasztott – elnöke, Haranghy Csaba október 13-án jelentetett meg egy nyílt levelet, amelyben megpróbálja elmagyarázni, miért csak a válogatott nemzetközi versenyeztetését engedik. Röviden:

  • Eddig is engedélyt kellett volna kérni, de a klubok nem tartották be a szabályozást
  • A sportág csak nemzetközi eredmények után szerezhet külső finanszírózokat, tehát több pénzt
  • A szövetség úgy gondolja, hogy ezeket csak a válogatott eredményei húzhatják be
  • A 2017-es budapesti vb-re láthatóvá akar válni a válogatott
  • Az elnök úgy gondolja, hogy a válogatott miatt lesz még népszerűbb a szinkronúszás, és még több fiatal léphet be a sportágba
  • Az az egy irányba haladás, ha a klubok nem indulnak ott, ahol a válogatott

Ha megnézzük az MSZÚSZ utóbbi hetekben megjelent határozatait, szinte mindig ugyanaz a formula köszön vissza.

„A Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöksége megvizsgálta a XY egyesület nemzetközi versenyzési kérelmét az XY versenyre vonatkozóan felnőtt korosztályban. A versenyen való felnőtt kategóriában történő versenyeztetéshez a Nemzeti Válogatott nemzetközi versenyeken való bírói megítélése érdekében, sportpolitikai célból nem járulunk hozzá. A hivatkozott versenyen a magyar válogatott is részt kíván venni, amely elsőbbséget élvez az elbírálás során."

Ilyen elutasítást kapott a H2O SE, a Synus SC, a Medúza 21 SE, a BHSZE, a BVSC és a Veszprémi UK is, tehát minden olyan egyesület, ami külföldön akart versenyezni. A szinkronúszásban jellemzően négy korosztályban rendeznek versenyeket, 12 év alattiaknak, 13-15 éveseknek, junioroknak és felnőtteknek. Az utóbbi három korosztályban, de több esetben még a legfiatalabbaknak is sorompót állított klubjainak a magyar szövetség.

A Medúza 21 SE szakosztályvezető-edzője, Szedlák Krisztina elmondta, évek óta járnak a környezők országokba, mert csak így tudnak elég színvonalas versenyen részt venni, de idén a szövetség megfúrta a terveiket, hiába készültek augusztus elseje óta egyhónapos edzőtáborral, majd utána heti 5-6 edzéssel.

Az MSZÚSZ nyílt leveléből világosan kiderül, nem akar konkurenciát a magyar válogatottnak. Hogy egyszerűen félelemből, hogy kikapna, vagy tényleg úgynevezett sportdiplomáciai és bírói szempontból, nem volt igazán világos. Haranghy azt írta nekünk, hogy a mostani stratégiájuk részben kényszerű, amikor újra a szövetség elnöke lett, még mindenki úgy tudta, hogy 2021-ben lesz Budapesten a vb, de miután beugróként elvitte a 2017-est, a szinkronúszóknak is át kellett írniuk a terveiket.

Szedlák szerint az utóbbinak nagyon rossz üzenete van, azt sugallja, hogy a sportág nem tiszta, befolyásolhatóak a bírók. De a másik olvasat is sértő rájuk nézve: ha azt gondolja róluk a sportvezetés, hogy nem elég színvonalas az, amit csinálnak, és rontják a magyar szinkronúszók hírnevét. Ez utóbbit viszont éppen a korábbi években elért győzelmeik és helyezéseik cáfolják.

A szövetség elnöke kérdésünkre megírta, egyáltalán nem tartanak attól, hogy kikapna a válogatott (a szövetségnek felnőtt csapata most nincs, csak junior) mert „sokkal több, intenzívebb és magasabb színvonalú edzést végeznek". Haranghy szerint a sportág szubjektív értékelése miatt van veszélye annak, hogy a pontozók általánosítanak, egy magyar klub gyengébb teljesítménye miatt a válogatott pontjait is lehúzzák, ezt a véleményt osztja a szövetségi kapitány, Natalia Tarasova is. Erre leginkább a kötelező gyakorlatoknál van esély, az elnök úgy látja, hogy a monotonitása miatt erre nem minden klubnál edzenek eleget, mert csökkentené a létszámot.

A klubok által megcélzott külföldi versenyek nyíltak, tehát egy országból több csapat is részt vehet, és ez elvileg a jóval többet együtt készülő válogatottaknak kedvez, nem a klubcsapatoknak. Igaz, ahogy Szedlák megjegyezte, a válogatott nem minden esetben a legjobb versenyzőkből áll, mert hiába tehetséges valaki, nem feltétlenül vállalja azt a sok lemondást, ami a válogatottal jár. Szedlák úgy látja, a nyári budapesti világbajnokságig ugrásszerű javulást nem is tud elérni a válogatott.

A MSZÚSZ-elnök igazoltnak látja a versenyeztetési stratégiájukat, az eredmények igazolják őket, a szponzoráció is emelkedett, a szövetség is megerősödött. „Sikerült belobbizni magyar bírót is az A kategóriás bírók közé, illetve kezdünk bekerülni mind jobban a nemzetközi körforgásba." Szerinte az eredményességet az veszélyezteti, hogy néhány klub nem engedi el a válogatottba a sportolóit. „A konfliktus igazi forrása az, hogy az egyesületek úgy gondolják, ha elvisszük a versenyzőiket a válogatott keretbe, akkor nem mennek hozzájuk az új versenyzők, oda lesz a branding. Mint ahogy akkor is oda lesz a brand, ha kiderül, hogy esetleg van jobb szakmai műhely." 

A külföldi szervezők sem igazán értik, mi van, Szedlák azt mondta, több rendező is kérte a magyar szövetséget, hogy engedje indulni a klubokat, mert attól csak színvonalasabbak lennének a versenyek. „A gyerekeket nem lehet mással motiválni, minthogy versenyre járunk, megmutatják magukat, és a dobogóra állnak. Amikor megkérdeztük a szövetséget, hogy ha ezt is elveszik tőlük, akkor mivel motiváljuk őket, nem tudtak mit mondani" – jegyezte meg a Medúza 21 SE edzője.

Szedlákék nagyon eltökéltek, most a sportállamtitkárságtól kértek segítséget, hogy megoldódjon az ügyük, de a bíróságig is hajlandóak elmenni, mert ha marad a szövetség hozzáállása, teljesen elvágják az utánpótlást. Az elnök nem tart attól, hogy ne jönnének új gyerekek, mert a sportág vonzerejét a válogatott nemzetközi eredményei növelhetik.

(Borítókép: A magyar szinkronúszó csapat mutatja be gyakorlatát a szinkronúszók döntőjében a magyarországi úszó műugró szinkronúszó és nyíltvízi Európa-bajnokság második napján a margitszigeti Széchy-uszodában 2010-ben. Fotó: Beliczay László/MTI)