Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Azt hittem, ez titok, de ha nem, akkor beszélek róla

GettyImages-1164331515
2019.07.28. 08:52

A kvangdzsui világbajnokság nagy felfedezettjére, a 200 pillangón világcsúccsal győztes 19 éves Milák Kristófra nemcsak a magyar sajtó, hanem a nemzetközi is kíváncsi volt.

Az első kérdést valószínűleg naponta csak hússzor hallotta mostanában, miként gondol arra a helyzetre, hogy Michael Phelps világcsúcsát adta át a múltnak.

A Honvédban sportoló Milák először is elnézést kért, hogy még nem tudja magát angolul megfelelően kifejezni, az olimpiáig igyekszik ezen a hiányosságon változtatni, hogy ne legyen szüksége tolmácsra.

„Az emocionális jó szó arra, ami történt. Nem sikerült feldolgozni, nem is lehet ennyi idő alatt. Mindenkit sokkolt, én is sokkban vagyok, minimum egy hónapnak el kell telnie még, hogy felfogjam, egyáltalán értékelni tudjam. És persze azt is remélem, hogy nem fogok itt megállni, mert nem szeretnék.”

Arról is beszélt, hogy az amerikai zseni még cápadresszben úszott, de mivel az úszósport gyors ütemben és dinamikusan fejlődik, várható volt, hogy a rekordjai nem maradnak fent sokáig. Azt látta a szezon közben is, hogy Caeleb Dressel brutálisan jó százon, azt hitte, hogy emiatt a 100 pillangó rekordja korábban megdől majd. A kétszázról azt tartotta, hogy egy kicsit később fogja majd ő átírni. Úgy foglalta össze, hogy nem unatkoztak az úszók az elmúlt 10 év alatt.

Nap mint nap látja, amit Katinka csinál és az annyira motiváló neki, hogy szavakkal nehéz is leírni. A profizmusát, az alázatát, a tekintélyét.

A 2017-es vb-n második helyezett Milák azt hitte, hogy a budapesti vb után nehéz dolga lesz, mert egycsapásra népszerű lett.

„A mostani helyzetet nem lehet az akkorihoz hasonlítani. Elképesztő mennyiségű üzenet kaptam.

Csak egy adat. 8 ezerről 44 ezerre megugrott az Instagramon a követőim száma. Ez egy más szint, ahol eddig voltam. Erre nem lehet felkészülni, nem lehet elképzelni sem, mi vár rám. Nem azért nem válaszolok üzenetekre, mert máris nagyképű lettem, hanem nincs időm rá”

Magyarázatképpen: nem könnyű megjelölni azt az úszót, aki ekkora hatással volt a világra, mint most Milák. Phelps csúcsát vette el, a fiatalsága, a lazasága, mind-mind hozzájárul ehhez.

Arra is kitért, hogy az edzőjét, Selmeci Attilát megpróbálja rábírni, hogy ne a világcsúcshoz (1:50,73) igazítsa majd az edzésmunkát a jövőben, hanem elég lesz mondjuk 1:52,0-höz. Azt azonban nem tudja, sikerrel jár-e, bár tippje azért van.

Néha úgy tűnik, nincsenek határok, néha meg úgy tűnik, hogy nagyon alacsonyak. Úgy gondolom, hogy a végtelenségig bírnám, máskor pedig gyorsan elegem lesz, és nincs kedvem. Most azt szeretném, hogy az eredményeimet más versenyszámokban is kimaxolni.

A 100 és 200 gyors ott van a képzeletében, mint ahol szeretné még megmutatni az erejét. A hátúszás is megfordult a fejében, ami visszatérés lenne a gyökereihez, hiszen háton kezdett, de azt elengedte, mert unalmasnak találta az uszoda tetejét bámulni.

Nem árult el nagy titkot, minél több és szebb éremmel hazatérni Tokióból, ez a legközelebbi célja, hogy konkrétan milyen távokon fog úszni, azt egyelőre nem tudja.

A szüleivel a 100 pillangó előfutama után és az elődöntő előtt beszélt, természetesen büszkék rá, elmondták neki, hogy ügyes volt, el sem tudják hinni, hogy ez már most megtörtént. „Vigyek haza kabalafigurát, ezt a lelkemre kötötték. De lesz egy arany is a zsebemben, arra is kíváncsiak lesznek.”

Egyedül készült fel erre a versenyre, ez a hátrány végül az előnye lett. Érden még csoportban úszott, novemberi átigazolása után viszont csak az edzőjének.

„Úgy voltam vele, hogy minek gyorsítsak, ha úgyis elöl vagyok. Nincs mellettem senki, mögöttem se. Szerencsére ebből a hendikep előny lett. Hosszú távon még nem tudom, mi lesz a megoldás. Sok olyan edzésem volt, amikor úgy mentem zuhanyozni, hogy sokkal jobban is mehetett volna. Ezért lepődtem meg az idő láttán.”

Az Indexnek azt is elmondta, mi a jó a 200 pillangóban? Egy korábbi interjúnkban ugyanis hosszan levezette, milyen örömök vannak benne, miközben egészen gyilkos tempót kell diktálni.

„Azért jó ez a táv, mert ész is kell hozzá, nem lehet csak izomból, agyatlanul leúszni. Nem biztos, hogy elég csak nyomni. Sokan beleestek már ebbe a hibába.

Komoly mentális és fizikai felkészülés kell előtte, nem lehet úgy hozzáállni, ahogy esik úgy puffan. Azzal semmire sem jutnék. Nem könnyen leúszható, nem is ússzák sokan. Kezdem érteni, miért beszélnek úgy róla, hogy királyi táv.”

A mostani taktikájáról kifejtette, hogy igazából a második forduló után indult meg. Nem 125-nél, ahogy mások mondták, hanem úgy jött el a fordulótól, hogy utoléri az addigi éllovas Chad le Clos-t, a londoni olimpia bajnokát. A megindulása viszont akkor még nem volt annyira szembetűnő és értékelhető.

„A negyedik ötven volt most a vízválasztó. Elöl voltam, a közönségre figyeltem, nem az úszásomra. Elvehettem tudat alatt egy kicsit a gázpedált. A negyedik ötven azért lett a legrosszabb. Ami nem baj, mert így legalább nem úsztam teljesen szét magam, és ezen a csúcson majd még lehet faragni egy kicsit.“

  • Így adódott össze az 1:50,73-as rekord: 24,66 - 28,22 - 28,69 - 29,16.

Hallotta ő is, hogy sok jelzővel illetik, ilyen a Madness, a Incredible, de Mr. One Fifty is. Eddig nem volt otthon beceneve, most sem gondolja, hogy lesz neki. A jelzéseket viszont érti, a szemkontaktus után már ismeretlenül is gratulálnak neki, amikor a sportolói faluban bárkivel találkozott.

Selmeci elárult részleteket az edzésmunkájából. Azt például, hogy húsz darab ötvenet kell úsznia minimális pihenővel. Vélhetően ezért bírja jobban a táv második felét. Azt kérdeztem tőle, hogy bírja az elsőt, és hogy az utolsót?

„Azt hittem, hogy ez szakmai titok, de ha nem, akkor beszéljünk róla. Az elsőnél teljesen rendben vagyok fejben, az izmaim is. Az utolsónál mindez már nem mondható el. Az első ötben általában nagyon jól, kimondottan jól érzem magam, ha szabad ilyet mondani.

Aztán átfordulunk a második tízre. Akkor már mindenem kivan. Akkor már nagy pulzussal úszom, gyakran kifulladásig hajtok.

Nem is tudom, hogy mennyit pihenek közte, de hogy keveset, azt tudom. De mintha megérné ez az áldozat.”

Át is váltottunk a befektetett munka gyümölcsére, a dobogó tetejére. Annyira hosszú ideig mondta a műsorközlő, hogy mi történt, hogy nem tudta pontosan, mikor kell felállnia. Akkora zaj volt, hogy nem hallotta a nevét, ezért csak érzésre állt fel. Inkább felállt, minthogy noszogassák. Azt már tudta, milyen érzés a második fok, a kvangdzsui csak egy szintkülönbség volt a gondolataiban. A Duna Arénában jobban tetszett neki, hogy sötétebb volt.

Nem pörgött le előtte semmi. Sem a kezdetek, sem a korai kelés, sem a kemény munka.

„Ha korábban kérdezik, lehet, hogy jobb válaszom lenne, az is lehet, hogy két nap múlva majd bevillan valami, de most nem.”

A jövőben Hosszú Katinkát is inspirálja majd Milák, aki egy fontos dolgot mondott is róla. Eddig neki voltak példaképei, mostantól azzá vált, sokan szeretnének olyanok lenni, mint ő. Ez volt a válasza erre a felvetésre.

„Számomra az most a legfontosabb, hogy magas szinten maradjak, hogy továbbra is példaképként lehessen tekinteni rám. Biztosan sokan akarnak jobbak lenni, mint én. Eközben én csak tovább szeretném tenni a dolgom.

Nem tudom, hogy mit kellene tanácsolnom a gyerekeknek, fiataloknak, hiszen még én is az vagyok, nemrég érettségiztem. Most annál jobb nem jut eszembe, mint hogy tanuld meg kiköpni a tüdődet. Talán ennyit, őszintébb nem lehetnék.”

Borítókép: Catherine Ivill/Getty Images