1964-ben fordult elő utoljára a hazai vízilabda sport történetében, hogy vidéki bajnokot avattak, az Eger idén azzal céllal vágott neki a szezonnak, hogy megtöri a negyvennégy éve tartó fővárosi sorozatot. Erre jó esélye is nyílt, hiszen pályaelőnyt élvezett, vagyis "csak" a Bitskey-uszodában rendezett meccseket kellett megnyernie. Az első drámai csatában, hosszabbításban meg is tette, a másodikat azonban elbukta hétfőn. (Pénteken Budapesten a Vasas biztosan nyert.)
A bajnoki döntő harmadik összecsapása Nyéki Balázs góljával kezdődött, és ekkor kevesen gondoltak arra a háromezer szurkolóból, hogy a hazai csapat ekkor vezet utoljára.
A Vasas nagyon fegyelmezetten, rendezetten játszott, a félidőben a két Steinmetz vezérletével 4-2-re vezettek, Ádám és Barna is eredményes volt. A harmadik negyedben még jobban elhúztak a piros-kékek - ekkor a két Varga és Kovács Róbert vitte a prímet -, már 9-4 volt a vendégeknek. Gerendás György csapata sorra hibázta el emberelőnyeit, összesen hármat használtak ki Birosék.
A zárónegyedben az Eger összekapta magát, de ez már csak arra volt jó, hogy szépítsen az eredményen, és elfogadhatóvá tegye a nem várt vereséget.
Ha a Vasas pénteken hazai pályán nyer, megvédi címét, az Eger pedig elmondhatja magáról, hogy a nemzetközi kupadöntő mellett a hazai bajnokság fináléjába is eljutott, de arra egyelőre még nem képes, hogy nyerjen.
Brendon-UPC-ZF-Eger - TEVA-Vasas-Plaket 7-10 (2-3, 0-1, 2-5, 3-1)
Gólszerzők: Matajsz 2, Hegedüs 1, Kis G. 1, Nyéki 1, Kiss Cs. 1, Feltham 1, illetve Steinmetz Á. 2, Kovács R. 2, Varga Dániel 1, Varga Dénes 1, Steinmetz B. 1, Tóth M. 1, Heinrich 1, Hőna 1
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2-1 a Vasas javára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
