Kiütöttük az oroszokat

Ünnepséggel kezdődött a mérkőzés, Kiss Gergő a 300., Biros Péter pedig a 250. válogatott mérkőzésére készült. Ahhoz, hogy elsők legyünk minimum tíz góllal és 16 gólt lőve kellett nyerni a mérkőzést, 11 gólos siker pedig a mi sikerünket jelentette volna, függetlenül attól, hány gólt lövünk. Nem feltétlenül a tornagyőzelem volt az első számú cél, de a felkészülés ezen szakaszában egy siker mindenféleképp nagy öröm lett volna az olimpia előtti utolsó felkészülési mérkőzésen.

Mint ahogy minden mérkőzésen, a ráúszásnál ezúttal is az unicumos palackért úsztak. Szerencsével, de Molnár góljával mi vezettünk, rögtön az első akcióból. Molnár ismételt és 1:40-nél már kettő volt az előny ide, az oroszok büntetőből szépítettek. Biros szép húzásból talált be, a másik oldalon Visnyakov tartotta a lelket az oroszokban, mindkét góljukat ő szerezte. Az első negyedben még volt szoros a meccs, egyhuzamban 4 gólt lőttünk.

Nagyon jól vízilabdáztunk, nem volt egy súlycsoportban a két csapat, így hatgólos előnnyel zárult az első nyolc perc. A két gólt szerző Varga Dénes volt addig a csapat legjobbja, rengeteg labdát szerzett saját kapunk előtt, gólpasszokat is adott.

Kiss Gergő gólja nyitotta a második negyedet, majd Benedek ötméteresből a tizedik gólunkat is megszerezte. Gyakorlatilag minden támadásunk góllal zárul és alig 10 percnyi játék után 11-2-re vezetett a magyar válogatott, akiket azért jól láthatóan motivált, hogy nagyon megverjék az oroszokat, és megnyerjék a kupát. A második negyedben 4:55-nél megvolt a tízgólos különbség, már csak 4 gól kellett a tornagyőzelemhez. Számolatlanul lőttük a gólokat a teljesen összezuhant oroszoknak, Katkov majdnem 10 perc után szerezte az oroszok újabb gólját.

A harmadik negyed egy Biros és egy Kiss Gergő góllal kezdődött. Továbbra is nagyon motiváltan játszott a magyar válogatott, az oroszok szinte semmilyen ellenállást nem mutattak, remekül védekeztünk egy elég bátortalanul támadó csapat ellen, Gergelynek gyakorlatilag egyetlen bravúrt sem kellett bemutatnia. Az orosz kapus ekkor már több lövést fogott, a negyed vége előtt fél perccel Mokienko lőtte a negyedik orosz gólt.

Az utolsó nyolc percet 13 gólos előnnyel kezdtük. A mérkőzés végén gyönyörű megoldásokat láttunk, Varga Dénes fantasztikusan pólózott, az oroszok megint csak egy gólt tudtak lőni az utolsó negyedben, ez pedig annak köszönhető, hogy Gergely István a mérkőzés ezen szakaszában négy hatalmas bravúrt mutatott be. Ilyen gólkülönbséggel talán még sosem vertük meg az oroszokat és ez a siker azt is jelenti, hogy Magyarország 13-szor nyerte meg az Unicum Kupát. Ha ilyen motivált válogatottat látunk Pekingben is, sok örömünk lehet még bennük.

Kemény Dénes szövetségi kapitány: "A jó védekezés és a jó támadás volt a feladat, ezt teljesítették is a srácok, akiknek nem raktam a nyakába azt a terhet, hogy nyernünk kell legalább kilenc góllal. A három nap összképe nálam úgy néz ki, hogy jobban játszottunk, mint az Eb-n, s nem igazságtalan, hogy megnyertük az Unicum Kupát.”