Benedek: Nem függök Kemény Dénestől

Benedek Tibor másodedzőként már dolgozott a válogatottnál, két győztes mérkőzésen megbízott kapitányként vezette is a csapatot. A feladatra tudatosan készülve nyújtotta be pályázatát a szövetségi kapitányi pozícióra.

Fényes időszak volt, de vége

„Most már nyilvánvaló, hogy Peking után lezárult egy korszak, talán soha ilyen fényes időszaka nem volt még a magyar vízilabdának, természetes volt, hogy hullámvölgy következett. Ezt gyorsan át lehet vészelni, ám elengedhetetlen a megújulás, mind a játékosoknál, mind az edzőknél fiatalítani kell. Ha elnyerem a posztot, lesznek személyi változások, egyelőre csak az biztos, hogy lecserélem a másodedzőt, merthogy az eddig én voltam.” - mondta Benedek.

„A terveim között szerepel, hogy minden szóba jövő játékossal le fogok ülni beszélgetni. A most öregnek számító játékosokkal is, hiszen senkit nem szabad elfelejteni, de igazodni kell azokhoz a célokhoz, amiket a szemem előtt tartanék. Sok játékost ki kell próbálni, és a fiatalokat minél hamarabb a mély vízbe kell dobni. A juniorválogatott ob I.-ben való szerepeltetése is megmutatta, hogy az éles helyzetekben ugrásszerű a fejlődés. A Világliga ideális az új csapat építéséhez, négy mérkőzésünk még biztosan lesz a sorozatban. Már ez is hasznos a gyorsabb összeszokáshoz, és a meccsek előtt is együtt lehet a válogatott, a sűrű szezonban ennek nagyon kell örülni.”

Benedek már korábban is elmondta, hogy nem olyan csapatot akar építeni, amelyiknek csak az olimpiai győzelem számít. A többi világversenyen elért dobogós helyeknek is vissza akarja adni a rangját. „A 2014-es budapesti Európa-bajnokság legyen az első értékmérő megálló! Ne csak a csapat, hanem az én munkámat is akkor értékeljék, addig szeretném, ha mindenki türelemmel lenne. Azt javaslom, hogy kettő plusz kettő évben elemezzük a csapat teljesítményét és az én munkámat is. ”

Az elhalványult stílust fel kell éleszteni

Gyarmati Dezső korábban úgy vélte, hogy a 2020-as olimpiára állhat újra össze aranyesélyes válogatott. „Ennyi türelem azért nincs a magyar pólóval szemben, de ne is legyen! A hagyományok erre kötelezik, de ezt mindenki tudja, aki elindul a kapitányságért.Mindazonáltal bárki lesz is a kapitány, komoly riválisokkal kell szembenéznie a medencében."

Benedek az eddig játékstíluson is változtatni szeretne: „Az eddig bevált dolgokat természetesen beépítem majd a taktikába, de vannak új típusú elképzeléseim. Amikor Kemény Dénes lett a kapitány, a friss, lelkes csapata gyors lefordulós játékkal volt eredményes, ez a stílus kicsit elhalványult, ezt szeretném újra feléleszteni. 

A kapitányi posztra többen is jelentkeztek, eddig Benedek mellett a szegediek edzőjéről, Vincze Balázsról és a debreceni trénerről, Gyöngyösi Andrásról lehet tudni, hogy pályázik a posztra. Az elnökválasztás megmutatta, hogy Kemény Dénes megosztotta a hazai vízilabda élet szereplőit, de a válogattnál mellette dolgozó Benedek úgy gondolja, ennek nem lesz hatása a pályázatok elbírálására.

„A leendő kapitány személye nem függ az elnöktől, Kemény Dénesnek is csak egy szavazata van a 15-ből. Úgy látom, hogy felelősen gondolkodó elnökség alakult meg, amely egységes lesz és egy célért, a magyar vízilabda sikeréért fog dolgozni. Így aztán fel sem merül bennem, hogy bármiben is ne szakmai alapon döntenének."

„Elhangzott itt-ott, hogy nem voltam soha ob I.-es edző. Ez igaz, de én nem is ob I.-es edzőnek készülök most. Elismerem és tisztelem az élvonalbeli edzők munkáját. Velük együtt szeretnék majd dolgozni, kérni fogom a támogatásukat a válogatott sikere érdekében. Húsz éve vagyok a válogatottnál, a világ legjobb edzője mellett dolgoztam három évet, ez alatt nagyon sok tapasztalatot szereztem. Mindenre van példa, láttunk több olyan sikeres kapitányt is, aki nem dolgozott előtte klubedzőként.”

Senki sem tudott segíteni a budapesti pólón

Kemény elnökké választása után közölte, hogy a londoni ötödik hely miatt is százmilliós mínuszból indul a vízilabda szövetség, Benedek nem tart attól, hogy ezt a válogatott megérezné. „A szakmai programban kellett költségvetést is készíteni, de erről majd az elnökséggel közösen kell határozni, de a válogatott ügye mindig is volt annyira fontos, hogy ne kelljen hiányt szenvednie semmiben.”

Benedek az utánpótlással is szeretné szorosabbra fűzni a viszonyt. Elképzelései között szerepel, hogy az ifjúsági válogatott már a felnőttéhez hasonló stílusban játsszon. „Nagyon számítanék a klubok munkájára, lehetetlen nélkülük jó válogatottat felkészíteni, csak közös munkával érhetünk el valamit. Valóban egy kicsit háttérbe voltak szorulva a klubok, miközben ők fizetik a játékosokat, akik elsősorban érzelmi kötelességből vízilabdáznak a válogatottban.”

Az egykor Újpesten is játszó Benedek érzékeli, hogy a fővárosi vízilabdaélet hanyatlásnak indult. Kapitányként nem lehet az a feladata, hogy a klubokkal foglalkozzanak, de azért szeretne segíteni: „Az elmúlt 15 évben senki sem sem tudott lendíteni a budapesti pólón. Az Újpest eltűnésével óriási hiány keletkezett, a hiányozank a támogatok, szervezett marketing kéne a fővárosi kluboknak. Régi ötletem, hogy egy uszodában kéne több bajnoki mérkőzést játszani. Egy nagy rendezvény menedzselése sikeresebb lehet, a Magyar Kupa négyes döntője igazolta is ezt. Kapitányként lehet súlya a szavaimnak, de összefogás nélkül ezek sem érnek semmit.”

Benedek eddig nem igazán gondolt arra, hogy mi lenne, ha nem kapná meg a kapitányi posztot: „Az utóbbi időben a kapitányságra koncentráltam, száz százalékig erre készültem. Nem esnék kétségbe, ha nem sikerülne, van B-tervem, de fájna, ha kikerülnék a magyar vízilabdából. Az biztos, hogy játékosként már nem térek vissza.”