Így lett a világ legjobbja Nagy Viktor

2013.08.23. 11:26

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdakapus, Gergely István decemberben még elnökjelölt volt – elnökségi tag lett –, januárban ő lett a frissen kinevezett szövetségi kapitány, Benedek Tibor egyik legfontosabb segítője, valamint a kapusedző is.

A világbajnok csapat, egyben az egész torna legjobb kapusa Nagy Viktor lett. Ő hozta ki a maximumot a csapatból. Gergely és Nagy korábban ellenfelek voltak, a 2008-as olimpiai bajnok csapatból épp Gergely szorította ki Nagyot.

„Ahogy megtudta, hogy én leszek az edzője, rögtön felhívott, és elmondta, nagyon örül. Érződött, hogy ez nemcsak egy udvariassági hívás, több annál. Nem rágta magát Kemény Dénes 2008-as döntésén, eldobta magától, és ez is kellett ahhoz, hogy ő most a világ legjobbja legyen. Sőt, minden korábbi baj kellett ahhoz, hogy most legyen a legjobb. Sőt mindenki, az összes eddigi edzője kellett hozzá” – mondta Gergely, akinek a Margitszigeten lesz jelenése pénteken és szombaton, az „1 nap vízilabda!” nevű program fővédnöke ugyanis.

„Nyilván nekem sokkal egyszerűbb volt a 2008-as eset, mert a szerencsés oldalon álltam, de azt persze nem lehet tudni, hogy ha akkor ő áll be Montenegró ellen, nem pedig én, akkor is sikerült volna-e megfordítani az olimpiai elődöntőt. Ezekre a kérdésekre sohasem kapunk választ, nem tudjuk, hogy akkor is olimpiai bajnokok lettünk volna-e, így akár már ő is elmondhatná ezt magáról. Osztja viszont a nézetet, semmi sem véletlenül történt. Egy biztos, óriási büszkeséggel tölt el, hogy a világ legjobbjává emelkedett, mert a juniorok közt is voltam a világ legjobbja, de a felnőttek közt nem, míg Viktor ezt már visszavonhatatlanul elmondhatja magáról.”

Gergelyék ha nem is forradalmasították a felkészülést, a videózással számtalan újdonságot tettek hozzá. Mert korábban is volt olyan, aki strigulázta, melyik játékos hová fog lőni, de ez nem volt rendszerszintű.

„Benedek Tibor kapitányt és Dabrowski Norbert másodedzőt is ki kell emelni, közösen gondolkodtunk, hogy így lehet a legjobban feltérképezni az ellenfeleket. Norbi pedig összevágta a meccsek fontos részeit, és egy pendrive-on odaadta a srácoknak. Akikről annyit feltétlenül el kell mondani, hogy hagyták magukat irányítani, nem voltak elutasítóak, nem gondolták, hogy minek ez. A meccseken pedig az történt, úgy alakult egy támadás, ahogy azt a videó már előre jelezte. A hitelességünk, a belénk vetett bizalom így egyre csak nőtt, nem kételkedtek, jó úton járunk-e. Mert nem olyan könnyű feladat hinni a szavakban, ha közben az eredmények nem úgy alakulnak. És e játékosok közül néhányan már sokszor hallották, hogy az út jó, de végül mégsem nyertek érmet.”

Gergely apró lépésekkel haladt. Alapelve az állóképesség megszerzése volt: használják ki egyidejűleg a lövőjátékos fáradságát, mert a vb végére ők inkább fáradtak, a biztosat húzzák, ahová a leginkább szokták és szeretik lőni a labdát. Ezt pedig előzetesen feltérképezték. A második lépcső: használják jobban a testüket, szemben legyenek a labdával.

Még egy meccset a döntő után?

„Viktoréknak azt mondtam a felkészülés elején: azt szeretném, hogy ha megkérdezem tőlük a világbajnokság utolsó mérkőzése után a döntőben védő kapust, tudna-e még egy mérkőzést védeni, akkor mindkettőjüknek az legyen a válasza, hogy igen. És meg is kérdeztem a Montenegró elleni meccs után Viktort, aki azt mondta, hogy igen, tudna még egy mérkőzést védeni” - mondta a vlv-nek.

„Egy óra alatt 25 lövés megy a kapura a meccsen, edzésen ennél lényegesen több. Ennek kell nagyjából a felét megfogni. Miközben támadunk, lehet pihenni. Rendezni a gondolatokat. Viktor pedig elhitte, hogy mindig csak a következő lövést kell megfogni. Semmi másra nem koncentrált, csak arra, mi fog következni. Az előző támadás, az addigi összkép nem maradt benne, nem zavarta össze, tiszta fejjel alakította a gondolatait, előjöttek benne, amiket előzetesen megbeszéltünk: lapos lövésre figyeljen a szélről, magas lövésre középről. Tökéletesen lélegzett eközben, amit az elejétől kértem tőle, ne kapkodjon a levegő után, mert csak fárad."

„Talán az egészre vezethető vissza, hogy a horvátok ellen nem fogott az első negyedben egy labdát sem, de a másodikra nem zuhant össze, hanem akkor indult be, ami kitartott az utolsó támadásig. Korábban az ilyesmi óhatatlanul visszavetette, bravúrkapusnak tartották, ha az első védései bejönnek, akkor megállíthatatlan, satöbbi. Azt is megmutatta, hogy gyenge védési hatékonyságból is képes talpra állni, és meccset befolyásoló erővé válni. Két büntetőt fogott meg” – magyarázta Gergely.

„A vízilabdában csak pár játékos tud a kapus fejével is gondolkodni, hogy nem a megszokott rutinját lövi, mert arra számít a kapus, hanem egy ösztönös váratlan megoldással lepi meg őt. Biztos voltam benne, hogy a döntőben Brguljan meg fogja kínálni rögtön az első akcióból, csak azért, hogy tesztelje, ott van-e a kapuban. Csapattársak, kézenfekvő az elmélet, és hát pontosan így történt. És Viktor védett, végül Brguljan hét lövéséből egyik sem lett gól.”

Megdöbbentő adat, a magyar pólóválogatott a Vodafone-kupán, majd a világbajnokságon sem kapott ötméteresből gólt.

„Viktor két elődöntőbeli mentésére mindenki emlékszik, de ugyanolyan fontos volt, hogy Decker Attila az ausztrálok ellen fogott egyet, meg ziccereket is. Ha az bent van, esetleg kikapunk, máris egy másik úton megyünk a négy közé. Az adat talán jó visszajelzés, hogy nem volt haszontalan a számtalan meccs videós elemzése, a játékosok fokozott ismerete. Minden sportág erre tart, nálunk is megjelent a technika, amit érdemes használni, sok energiát fordítani rá naponta.”