Varga zsenialitása döntött, megvan a döntő

Magyarország 2006-ban játszott legutóbb Európa-bajnoki döntőt, most a Margitszigeten az elődöntő favoritja volt. Az eddigi meccseit ugyanis megnyerte, az ötből volt három kötelezőnek mondható (Spanyolország, Franciaország és Németország), kettő pedig azért bravúros, mert a horvátokat és a szerbeket is hat gólon sikerült tartani, előbbinek hetet, utóbbinak nyolcat dobtunk.

Az olaszok két döntetlennel érkeztek el ide, Montenegróval és a görögökkel nem bírtak, az elődöntőbe jutásért ugyanakkor ők is legyőzték a horvátokat.

Két éve az olimpiai negyeddöntőben ők nyertek, az egy nagyon fájó vereség volt, mert azzal ért véget az előző magyar sikerkorszak. Tavaly viszont egy újabb kezdődött, hiszen a kicserélődött csapat az egyenes kiesést uralta a vb-n, és megnyerte az aranyat. (Kilenc meccse veretlen Benedek irányításával a válogatott, ha kizárólag a nagy tornákat vesszük és a Világligát nem.)

2011-ben az olaszok is vb-elsők voltak, egy hosszabb sikertelenebb szakasz után nyertek akkor, azóta viszont nem tudtak fináléba kerülni. Most sem.

Nagy Viktor remekül kezdett a kapuban, az első negyedben csak egy gólt kapott, egy emberelőnyöset. A másik négy alkalommal jól helyezkedett, és mindig ott volt a labdán, a blokkok között, a kapufánál, mindenhol.

A mieinktől Varga Dénes villogott, aki egy kiemelkedős lövőcsel után lőtte Tempesti könyöke alá a labdát, majd amikor megúszott és rávitte az olasz kapusra a labdát, aki el is süllyedt, keresztbe passzolt, az üresen álló Szivósnak pedig nem volt nehéz dolga bepöttyinteni a félig üres kapuba. A harmadik gól Madaras Norberté volt az első szakaszban. Úgy vezettünk 3-1-re, hogy csak egyszer játszottunk előnyben, míg a rivális ötször.

Varga Dénes még hétfőn, a horvátok legyőzése után azt mondta, hogy a hátralévő két meccs nyolc negyedéből elég kettőt megnyerni. Egyet az egyik, egyet pedig a másik meccsen. Nyolc perc után nem tudtuk, hogy a megnyert negyed épp ez az első volt.

A második negyed elején Tóth harcolt ki előnyt, Tempesti védett, tőlünk Szivóst küldték ki, Figlioli pedig középről a bal alsóba csúsztatta a labdát. Az újabb olasz előnyt a balkezes Gallo használta ki, ezzel egyenlítettek.

Madaras a kapufára bombázott, a következő támadásból – szintén előnyből - Hosnyánszky megtalálta a helyet a Tempesti feje mellett. Nagy Viktor újra védett, majd a védők labdát szereztek.

A következő két magyar támadásnál úgy kaptunk emberelőnyt, hogy nem volt centerben a labda. (Még ezzel a kompenzációval is 7-4-re vezettek az olaszok az előnyökkel.) Egyik akciónk sem volt a végletekig kijátszott, megkomponált, de a másodikból Varga Dániel összekaparta a labdát, és mielőtt kiváltottak volna a védők, bebombázta. A negyed utolsó pillanatában Gallo pattintotta a szélről a labdát a léc alá. (5-4)

A nagyszünet után Nagy Viktor három védéssel javította egyébként sem gyenge statisztikáját – három lövésből kettőt hatástalanított -, majd Benedek Tibor ugrott fel a helyről, amikor a centerre hárman ugrottak rá, de a bírók szerint mindez nem volt magyarázata annak, hogy eltűnjön a víz alatt.

Varga Dénes kiállítását nem tudták kihasználni, mert a kapus bal keze megint odaért a kapufa mellé. Hosnyánszky viszont egy ütemet kivárt, és úgy lőtte ki a hosszú felső sarkot a jobb kezes szélről. A tavaly még Debrecenben játszó Giorgetti hét méterről vágta le a vízre és a felső sarokba a labdát, ezzel alakította ki a 6-5-ös állást.

A zárónegyedben Tóthról állítottak ki, de amikor neki ment húzásra a labda, egy kicsit magas volt. Madaras ezt azonnal kijavította a másik oldalon, amikor emberhátrányban labdát szerzett. Tempesti védett, Nagy Viktor a kapufával együtt óvta meg kapuját, öt perccel a vége előtt pedig Tóth miután egy újabb előpnyt csikart ki, visszakapta a labdát, ziccerben volt, és be is vágta a kapuba. (Ezt azonban érvénytelenítették, mert a kapitány időt kért.)

Pechünkre az előny kimaradt, míg a másik oldalon Luongo hatásosan pattintott a szélről Nagy teste mellé és a kapuba.

Négy perccel a vége előtt 6-6 lett, előnyt kaptunk, Hosnyánszky két méterről elsőre nem, csak másodszorra, a kipattanót tudta a kapuba juttatni. Majdnem felrobbant az uszoda. Pláne, amikor Tempesti lenyomta a víz alá a gólszerző magyart.

2 perc 23 másodperc volt hátra, amikor Campagna kapitány időt kért, mert újra eggyel többen támadhattak. Tökéletesen megjátszották a megbeszélt figurát, Aicardi elmozgott, kézre jött neki a labda, és Nagy feje fölé helyezte két méterről. Nem is nagy erővel, inkább csak pontosan.

Óriási feszültségben telt a hátralévő idő, és már egy perc sem volt hátra, amikor Varga Dénes egy elhajlásos igazán a helyzethez illő extra lövést engedett el a kapuba hat méterről. Ilyet csak a világ legjobbja tud.

Az utolsó olasz támadásnál jó volt a magyar blokk, így nem maradt el a magyar győzelem, mert az utolsó 20 másodpercben már csak meg kellett őrizni a labdát.

Nagy meccs és nagy győzelem volt, most a szívre, az óriási odaadásra és egy hihetetlen lövésre volt szükség.

A vasárnapi döntőben Szerbia vagy Montenegró lesz az ellenfél. A szerbeket egyszer már legyőztük a Margitszigeten, Montenegrót pedig a tavalyi vb-döntőben múltuk felül.

"Óriási harc volt a medencében, és pillanatok döntöttek. Fontos volt, hogy a hazai közönség előtt továbbjussunk. Akadtak hibáink, de túl tudtuk tenni magunkat ezeken, és a játékosok egymásból merítettek plusz erőt. Most a legfontosabb, hogy felkészüljünk a döntőre" - mondta a meccs után Benedek Tibor.

A döntőben Szerbia lesz az ellenfél, amelyik a zárónegyedet 3-0-ra nyerte, ezzel 10-9-re fordított. A végére Montenegró elkészült az erejével. A múlt csütörtöki csoportmeccses győzelem után a szerbeket a döntőben még egyszer meg kell verni az aranyért.

Magyarország-Olaszország 8-7 (3-1, 2-3, 1-1, 2-2)

Nagy Viktor - Gór-Nagy Miklós, Madaras Norbert 1, Erdélyi Balázs, Vámos Márton, Hosnyánszky Norbert 3, Decker Ádám, Szivós Márton 1, Varga Dániel 1, Varga Dénes 2, Tóth Márton, Hárai Balázs 

Az olasz góldobók: Gallo 2, Di Fulvio, Figlioli, Giorgetti, Luongo, Aicardi 1-1