Meghalt a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Tarics Sándor

A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos honlapján jelentette be, meghalt a világ legidősebb olimpiai bajnoka, az 1936-ban győztes magyar vízilabda csapat tagja, Tarics Sándor. A tehetségét Komjádi Béla fedezte fel, aki a 32-ben győztes válogatott kapitánya is volt.

"Különös kíváncsiság van most bennem. Nem tudom, hová megyek. Azt sem tudtam, honnan jöttem a születésemkor, most sem tudom, mi van előttem. Mi lesz velem az élet után. Mert a 102 év eltelt. Megéltem becsülettel.

Jól élek, és jól éltem. Bár már egyre nehezebben megy a felállás" - mondta élete utolsó interjújában Tarics Sándor, amit az Indexnek adott.

Akkor arra panaszkodott, hogy kétszer is elesett márciusban.

100 évesen még autót vezetett, 99 évesen még megnézte a magyar vízilabda csapat mérkőzését a londoni olimpián.

Imádta a sportágat, magyar bajnok sohasem volt, ezért Varga Dániel nekiadta az egyik bajnoki aranyát.

És hogy indult a pályája? Az Árpád Gimnázium tanulójaként játszott egy másik gimnázium ellen. A kapus picikét ügyetlen volt, és nem tudta megfogni úgy a labdát, hogy ne lehessen kiütni a kezéből.

"Biztosan ismeri ezt a jelenetet, amikor makrancoskodik a labda. Pimasz voltam és merész, ráúsztam, kisodortam a kezéből a labdát, ami a gólvonal mögé jutott. Ekkor rám kiáltott Komjádi, hogy várjam meg a meccs után. Első hallásra megijedtem, mert azt hittem valami nagy disznóságot követtem el, szabálytalanul játszom. Ám ehelyett meglepetésemre a szemfülességemet, egyúttal a csibészségemet emelte ki" - emlékezett vissza.

Komjádi ebédjegyet adott a nagy szegénységben félárvaként felnövő fiúnak, a kapitány pótolta az apját. Felment a Pacsirtamező utcai lakásba, megvizsgálta a fekhelyét, hogy a kemény edzések után képes-e kipihenni magát.

173 centi és 74 kiló volt, de gyengébbik kezével, ballal is tudott gólt lőni, amivel megelőzte a korát. Mivel a háború miatt két olimpia elmaradt, nem folytatta a sportot, a műegyetemen kezdett el dolgozni. "Ideiglenes munkaerő úrnak" - ezt írták a hivatalos értesítőben.

Tarics világhírű mérnök lett Amerikában, miután 1948-ban elhagyta Magyarországot a kommunista diktatúra elől menekülve.

Akkor Magyarországon, 1948-ban már kezdtek eltünedezni az emberek. Végigfutott az agyamon, mi van, ha egyszer engem is megvádolnak. Hogyan fogok védekezni? Mit mondok majd? Mit tudok bizonyítani a rosszindulattal szemben? Akkoriban nem számított, ha valaki ártatlan, meghurcolták. Elvitték.

Tagja volt például az ENSZ földrengésügyi bizottságának is. Szabadalmát, a rugós alapra épített felhőkarcolókat szerte a világban használták, ezer milliárd dollár értékű beruházásánál használták fel.

A szabadalom: ruganyos alapra, gumis-fémes pogácsákra helyezte a magas épületeket, ez volt a találmány – mindig hangsúlyozza, nem egyedül találta ki –, amit a Dobos-torta réteges szerkezete és felépítése ihletett, mert így az épületek nincsenek kapcsolatban a talajjal. Ha pedig mozognak, a réteges szerkezet elnyeli a szeizmikus hullámokat.

A referenciája jobban nem is sikerülhetett volna, mert Los Angeles egyik részén, a Szent András törésvonal mentén, San Bernardinóban volt egy négyes – kisebbnek mondható – erősségű rengés. Az általa megálmodott épült sértetlen maradt, míg a többi összedőlt.

A saját házát is ő tervezte, az is jól sikerült, mert amikor volt egy rengés, a lámpák leestek a falról vagy az asztalról, de a ház meg sem rendült. A Golden Gate-re vezető utakat is ezzel a technológiával látták el.