Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Fábián Tamás

Nyár végi gyomorgörcs a közszolgáknak Nyár végi gyomorgörcs a közszolgáknak

Két héttel a törvényi határidő lejárta előtt a kormány titokban ismét létszámstopot hirdetett a közigazgatásban. Sokan most állnának munkába, de nem tudják, mi lesz velük.

7 órája

A németek az éghajlat és a környezet védelmét tartják a legfontosabb problémának A németek az éghajlat és a környezet védelmét tartják a legfontosabb problémának

A fiatalokat a klíma érdekli, az idősebbeket a nyugdíj és a menekültek.

tegnap, 16:38

Lemondott az olasz miniszterelnök Lemondott az olasz miniszterelnök

Előrehozott választások jöhetnek Olaszországban, 14 hónapig tartott a szélsőjobboldal és a populista elitellenes pártok koalíciója. Giuseppe Conte szerint Salvini a felelős az újabb belpolitikai válságért.

tegnap, 16:05

Negyven évvel ezelőtt, 1979. augusztus 16-án mutatták be Magyarországon a Csillagok háborúja – Egy új remény című filmet, a premier körülményeiről megjelent egy alapos írás a Ziro.hu nevű Star Warsszal foglalkozó oldalon.  

Bár egy idén tavasszal nyilvánosságra került állambiztonsági jelentés szerint a hatalom politikailag kifogásolhatónak tartotta a filmet, a portál kiderítette, hogy ez valószínűleg nem volt így.

A bemutató előtt fél évvel ugyanis Kádár János, Aczél György és Pozsgay Imre egy zárt körű vetítésen megnézte a filmet, és „semmifajta véleményt nem fogalmaztak meg” – nyilatkozta Gombár József, a Mozgóképforgalmazási Vállalat (MOKÉP) akkori vezetője.

Pedig a gulyáskommunizmus vezetői éppen bele is köthettek volna az elnyomók és lázadók (amerikaiak vs. szovjetek) szembenállásáról szóló filmre, de a MOKÉP sem kapott kritikát, amiért elhozta a magyar nézőknek a hidegháború ihlette mozit. 

A Csillagok háborúja elementáris erővel robbant be a hazai mozikba, 1979-ben négy és fél hónap alatt közel 1,8 millió néző látta, ezzel az év legnézettebb filmje lett, megelőzve a Piedone Afrikában című Bud Spencer-klasszikust. 

Miután a Sziget fesztiválon járt és beszédet mondott Jane Goodall, világhírű etológus és ENSZ békenagykövet, gyerekek társaságában őshonos facsemetéket ültetett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló Sas-hegyen. 

Goodall házi berkenyét, vadkörtét és molyhos tölgyet ültetett el a területen, melynek eredményeképp természetesebbé és ellenállóbbá válnak a Sas-hegy tölgyesei is - írta honlapján a nemzeti park. 

20190812124645-foto-balogh-boglarka-03-jhnfp06w
Fotó: dunaipoly.hu

„Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ” - jelentette ki a tudós. 

Goodall többek között a Life4OakForests projekt keretében ültetett fákat, ennek lényege, hogy visszaszorítsák az özönnövényeket, illetve a tölgyekre és tölgyerdőkre jellemző növények ültetésével hozzájáruljanak a tölgyesek természetesebbé válásához.

"A Sas-hegy egy különösen jelentős biodiverzitás „hotspot”, ahol több száz faj él együtt: többek között számos orchideafaj, a Szent István-szegfű, a leánykökörcsin, különböző pók- és hüllőfajok vagy a nagy szarvasbogár. Ezeket az értékes fajokat az emberi jelenlét és az olyan özönnövények, mint az orgona, az akác, a japán keserűfű vagy a mahónia veszélyezteti" - olvasható a DINPI oldalán. 

A rendőrség hivatalos Twitter-csatornáján rövid és velős versike jelent meg egy kemény csattanásról: