Elemér
-4 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Mészáros Tamás

Amerikai GMO-val mentenék a német autóipart Amerikai GMO-val mentenék a német autóipart

Trump nem tett le róla, hogy rátámadjon az európai autóiparra. Brüsszel próbálja elkerülni ezt, de nem úszhatja meg, hogy beengedje az amerikai agrártermékeket az EU-ba, amivel az uniós polgárokat haragíthatja magára.

február 18. 15:12

Koronavírus: Hszi bekeményített, hullanak a fejek Vuhanban Koronavírus: Hszi bekeményített, hullanak a fejek Vuhanban

Az elnökhöz közeli rendészeti vezetők vették kézbe a koronavírus-járvány kezelését. A rendszer sok gyengesége felszínre került, de a népharag nem érte el Pekinget.

február 14. 18:15

A legfőbb érv Trump újraválasztása mellett A legfőbb érv Trump újraválasztása mellett

Három éve sokan összeomlást vártak, az amerikai gazdaság mégis szárnyal Trump alatt. Mi történt? És mik rontják az esélyeit?

február 10. 13:12

A Dentsu japán PR-ügynökség egyik dolgozóját koronavírussal diagnosztizálták, ezért a cég szerdán bejelentette, hogy a tokiói központjának mintegy ötezer munkatársa azonnal átáll a távmunkára.

Ehhez képest egy, a Twitterre posztolt kép alapján csütörtökön este hétkor fényárban úsztak az irodák a Dentsu székházában, ami arra enged következtetni, hogy nem volt teljesen sikeres a dolog.

 

A Dentsunak egyébként nem valami jó a sajtója Japánban: annak idején nagy publicitást kapott, hogy 2015-ben a cég egyik dolgozója öngyilkos lett, miután egy hónap alatt 105 órát kellett túlóráznia, főnökei verbális abúzusai közepette. Bár a cég felelősségét bíróság is kimondta, végül mindössze félmillió jenre (1,5 millió forint) büntették őke. Részben az eset sajtóvisszhangja miatt a havi túlórát azóta 100 órában maximalizálták, és a cég hivatalosan már este tízkor kötelező jelleggel hazaküldi dolgozóit.

Japán és Kína kapcsolata minimum hullámzó volt az utóbbi évtizedekben a történelmi viták és stratégiai érdekellentétek miatt, még ha a közös gazdasági érdekek enyhítették is a sárdobálást, és különösen Donald Trump amerikai elnök (mindkét ázsiai országot rosszul érintő) kereskedelmi háborújának beindítása óta feszengős közeledés jellemzi a viszonyt.

Ez a közeledés, illetve a Kínai Kommunista Párt (KKP) viszont az utóbbi hetekben nem várt helyről kapott kemény bírálatot: Peking régi szövetségese, a Japán Kommunista Párt páros lábbal szállt bele a kínai elvtársakba, írja a Nikkei japán üzleti lap. Bár a japán párt korábban még a szocializmus új úttörőjeként méltatta a KKP-t, idén 16 év után frissítette platformját, amelyből kigyomlálták az összes, a KKP-ra pozitívan hivatkozó részt, sőt Sii Kazuo pártelnök leszögezte, hogy "a kínai párt magát szocialistának és kommunistának nevezi, de nagyhatalmi sovinizmusának, hegemóniára törekvésének és emberijog-sértéseinek semmi köze a szocializmushoz, és nem méltó a kommunista kifejezés használatára".

Sii hozzátette, pártja több mint fél évszázada küzd a nagyhatalmi sovinizmus ellen a szocializmus nevében, és ez alatt összeakaszkodott az Egyesült Államoktól kezdve a japán konzervatív vezetésen keresztül a Szovjetunióig mindenkivel. A mostani platformváltásban ugyanakkor azon túl, hogy a KKP által működtetett politikai rendszer még nagy jóindulattal/rosszindulattal sem nevezhető szocializmusnak, az is szerepet játszott, hogy Kína nemzetközi sajtójának romlása miatt "nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy kalap alá vegyenek minket", mondta Japán Kommunista Párt egy tisztviselője.

A japán kommunisták népszerűsége felmérések szerint 3-5 százalék között mozog, miközben a 2017-es választásokon 7,9 százalékot kaptak. Egyes régi bástyáikban, főleg Kiotóban és Tokióban viszont jóval erősebbek az országos átlagnál.

A minap Bernie Sanders demokrata párti elnökjelölt-aspiráns vette elő a magyar társadalombiztosítást, mint az általa beígért általános állami TB egyik működő külföldi példáját, majd nem sokra rá Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász és balos publicista példálózott Magyarországgal teljesen más megközelítésből egy, a választási kampányról és Sandersről esélyeiről szóló, a New York Timesban megjelent véleménycikkében

Krugman azt fejtegette, hogy a magát demokratikus szocialistának nevező Sanders a szó szoros értelmében valójában nem is szocialista, mert például nem akarja államosítani a termelési eszközöket és nem akar tervgazdaságot bevezetni. Ehelyett inkább a nyugat-európai szociáldemokratákéhoz hasonló nézeteket vall, és nagyjából egy Dániához hasonló jóléti államot akar létrehozni Amerikában. Viszont az, hogy szocialistaként hivatkozik magára, PR szempontból hátrányt jelenthet Donald Trump elnökkel szemben, mert a konzervatívok a szocializmus szó hallatán azonnal azzal jönnek, hogy Szovjetunióvá akarja formálni az Egyesült Államokat. Azt is felveti, hogy Sanders egészségügyi reformterve hiába jó ötlet elvi szinten, nem népszerű, és végrehajtása nem is reális az amerikai politikai viszonyok fényében, ami szintén gyengítheti kampányát.

Végül viszont Krugman arra jut, hogy ha Sanders lesz a demokraták elnökjelöltje, akkor a pártnak ettől függetlenül egy emberként be kell állnia mögé. "Vélhetően (Sanders) nem tudná Dániává faragni Amerikát, de még ha tudná is, Trump közben egy fehér nacionalista autokráciává akar tenni minket, mint amilyen Magyarország. Melyiket választaná?" - írja Krugman.

Ön melyiket választaná?

  • 2339
    Dánia
  • 1027
    Magyarország
  • 550
    Egyesült Államok, Sanders hatalomra jutása esetén
  • 292
    Egyesült Államok, a jelenlegi állapotában