Antal, Antónia
-1 °C
4 °C

Mészáros Tamás

újságíró Gazdaság

Orbánt jól megvezethették a kínaiak, vagy ő nézi hülyének az EU-t Orbánt jól megvezethették a kínaiak, vagy ő nézi hülyének az EU-t

A miniszterelnök Berlint és Brüsszelt hergelve kínai pénzért tartja a markát. Tényleg ki lehetne váltani a kínaiak pénzével az EU-támogatásokat?

január 12. 13:55

Trump: az idióta, aki csak híres akart lenni Trump: az idióta, aki csak híres akart lenni

Az elnök csak egy kis szeretetre vágyik azoktól, akiket utál, miközben érte és körülötte egy posztmodern Trónok Harca folyik, megfűszerezve egy zsidó háborúval. Elolvastuk a Trump-botránykönyvet, amit hiába próbáltak meg betiltatni.

január 8. 11:09

Ahol az a baj, hogy túl sok a lakás Ahol az a baj, hogy túl sok a lakás

A világ legtöbb helyén ingatlanhiány és árnövekedés okoz problémát, Malajziában pont ellenkezőleg: túl sok a lakás, és ez már a bankrendszert is fenyegeti.

január 7. 18:14

Nem mai sztori, de a New York Times írása elég jól mutatja be, hogy minden mindennel össze tud függni a mai globalizált világban, és hogy távoli események olykor milyen meglepő (és káros) hatással tudnak lenni az emberek életére.

Kambodzsában hosszú ideje küzdenek jódhiánnyal: a talajban és emiatt a helyi növényekben alig van. Ami azért nagy probléma, mert az agy fejlődésében fontos szerepet játszik a jód, így ha a terhes nők és a gyerekek nem jutnak elég jódhoz, akár 10-15 ponttal is csökkenhet a gyerekek intelligenciahányadosa. ENSZ-felmérések szerint legalább a népesség ötödét érinti a jódhiány.

Mivel pedig nagyon szegény ország is, Kambodzsának nem sok lehetősége van kezelni a problémát. A legköltséghatékonyabb megoldás a jódozott só. A baj csak az, hogy a jód ára a 2011-es japán földrengés, szökőár és atomerőmű-baleset után megháromszorozódott.

  • Ennek egyik oka, hogy a globális jódtermelés harmada a japán földgázkitermelés melléktermékeként jön létre, ezt a szektort viszont jelentősen visszavetette a cunami. 
  • A másik ok, hogy a fukusimai baleset után jelentősen megnőtt a jódtabletták iránti kereslet.
  • Mivel pedig a jód sok más, a sónál jóval drágább dologba is kell, a végén persze a legszegényebbek szívták meg, hiszen mondjuk a röntgen- vagy LCD-gyártók ki tudják csengetni a pluszpénzt, hogy megszerezzék a hirtelen szűkössé vált árut, a kambodzsaiak meg nem annyira.

Mivel az árak évekig magasan maradtak, ezzel haza is vágták az előrelépéseket, amiket korábban sikerült elérni Kambodzsában. Bár szakértők szerint a helyzet még menthető, csak ehhez több pénz és nemzetközi segítség kéne, ám a kambodzsai kormány pont 2010-ben, a cunami előtt privatizálta a sójódozást, így most már jóval kisebb befolyásuk van rá.

Japánban a vasúti közlekedés, különösen a gyorsvasút-rendszer (Sinkanszen) legendásan pontos, már néhány perces késésekből is botrány tud kerekedni, sőt nemrég még abból is balhé lett, hogy egy gyorsvonat 20 másodperccel korábban indult a kelleténél.

Kismillió városi legenda is kering a témában, például az egy perces késés miatt lemondott közlekedési miniszterről és arról, hogy a vonatra órát lehet állítani Japánban.

Ehhez képest manapság látványosan megsokasodtak a nagyobb üzemzavarok és technikai malőrök a japán vasúttársaságoknál, ami miatt az érintett cégek a fiatalokat, illetve hát a fiatalok eltűnését okolják. 

Decemberben például a Sinkanszen gyorsvasútrendszer fél évszázados történetében példátlan meghibásodás történt: egy kocsinak menet közben megrepedt és kis híján (egész pontosan 3 centiméter híján) kettétört a futóműve, plusz egy jó adag olaj is elfolyt belőle. 

Napokkal később az ország második legnagyobb városában, a Tokióval gyakorlatilag összefüggő megapoliszt alkotó Jokohamában három forgalmas vonalon kellett felfüggeszteni a közlekedést hét egész órára egy leszakadt felsővezeték miatt. Pár hónapja pedig Tokió egyik fontos elővárosi vonalán volt a reggeli csúcsforgalomban egy négy és fél órás kimaradás, hasonló okból. És ezek csak a nagyobb kimaradások, a kisebb esetek lassan mindennapivá váltak, ami mondjuk tíz éve elképzelhetetlen lett volna.

Mindegyik esetben arra panaszkodtak az érintettek, és a sokasodó üzemzavarok miatt kérdőre vont közlekedési miniszter is azzal érvelt, hogy egész egyszerűen elfogytak a vonatok és a pálya ellenőrzéséért és karbantartásáért felelős fiatal mérnökök.

A japán társadalom erős ütemben öregszik, a fiatalok aránya egyre csökken, ezért egy csomó területen egész komoly munkaerőhiány alakult ki. Egy ilyen helyzetben pedig nyilván az amúgy nem könnyű és nem is kifejezetten jól fizető, cserébe rossz munkakörülményeket kínáló és fárasztó vasúti karbantartói és mérnöki munkakörök népszerűsége erősen megcsappant. A robotok pedig még nem jutottak el arra a szintre, hogy elvégezzék ezeket a munkaköröket. 

A helyzet olyannyira rossz, hogy a kormány már a bevándorlók beengedésén is elgondolkozott, bár ez nem annyira egyszerű, mert a cégek annyira nem nyitottak a dologra, és a bevándorlók sem özönlenek.

A lóerőbeli különbség leküzdéséhez persze kellett a jó helyzetfelismerés, a tokiói forgalom eszeveszett lassúsága, na meg egy jó adag kurázsi is, de az alábbi videóból is látszik, hogy ha igazán elkötelezettek a bűn üldözői, akkor a technológiai hátrány nem jelenthet akadályt.

 

A szigetországbeli és kínai blogokon nagyot futó felvételen az látható, hogy a narancssárga Lamborghini Huracán az idehaza elsősorban a német felső-középkategóriás autók vezetőinek tulajdonított módon egy jó motordurrogtatás keretében áthajt a piroson, mire utána ered egy biciklis rendőr, aki nem sokkal később el is kapja az olcsó, női vázas, kiskosaras biciklijén (szakszóval mama-csari, azaz mamabringa) a 573 lóerős sportkocsit, aztán jól meg is bírságolja a tulajt. És még a japán rendőrökre mondják, hogy lusták!

A klip végére pedig az az ember érzése, hogy egy pillanatra helyreállították az igazságot a világegyetemben, vagy legalábbis egy picit jobb hely lett a bolygó. (Hacsak nem megrendezett a feltűnően jó minőségben és részletesen elkapott videó.)

(Amúgy az autópálya-rendőrségnek persze Japánban is vannak normális járművei.)