Edina
0 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Munk Veronika

A kosárpályán eltöltött idények száma:21

Lánygyerekek száma:2

Arcmaszkban lubickoltak néhányan a karanténban Tenerifén

Pedig a szobáikban kellene tartózkodniuk a koronavírus miatt a tenerifei hotelben.

tegnap, 16:09

Összehangolt európai választ sürget koronavírus-ügyben az EU

De azt is elmondták a római egyeztetésen, hogy nincs ok a pánikra.

tegnap, 15:40

Teljes látogatási tilalom a nagykanizsai kórházban

Az influenzás megbetegedések miatt zárták le a kórházat.

tegnap, 14:15

Talán ön sem tudta, de a Fővárosi Állat- és Növénykert – a hazai állatkertek közül elsőként és mindmáig egyetlenként – 2015-ben kezdett bele a cebui disznók tartásába, csatlakozva az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által 2007-ben életre hívott tenyészprogramhoz. Ennek a tenyészprogramnak az a célja, hogy a kritikusan veszélyeztetett trópusi disznóféle természetvédelmi célú állatkerti szaporítását összehangolja, derült ki az állatkert szerdai közleményéből.

A 2015 tavaszán Budapestre érkezett tenyészállatok közül a koca a Rotterdami Királyi Állatkertből érkezett ajándékként. A 2012. október 7-én született állat hivatalosan a Buana nevet viseli, bár a gondozók sokszor csak Pitypangnak becézik. A kan a Skót Királyi Állattani Társaság Edinburgh városában működő állatkertjéből került a magyar fővárosba, kihelyezett állatként. A kocával azonos évben, de július 11-én született, a hivatalos dokumentumokban szereplő neve pedig Bulan, egyébként a Füge becenevet kapta. A két állatot 2015 ősze óta láthatja a nagyközönség a Mérgesház mellett kialakított kifutóban.

Érkezésekor a tenyészpár mindkét tagja épp abban a korban volt, amikorra a cebui disznók ivaréretté válnak, így az Állatkert szakemberei joggal reménykedtek abban, hogy hamarosan kismalacok is születnek majd. Erre végül a várnál is hamarabb, még a tenyészállatok érkezésének évében sor került: Buana 2015. november 16-án hozta világra első malacait.

Az azóta eltelt öt évben többször is születtek kismalacok a cebui disznóknál: öt ellésből összesen egy tucat malac jött a világra eddig Budapesten. A felcseperedett állatok egy része azóta már más állatkert lakója, például a Pozsonyi Állatkertbe, illetve a németországi Landau állatkertjébe is kerültek budapesti születésű cebui disznók. Sőt, a tenyészprogram keretében arról is volt szó, hogy a programhoz most csatlakozó Jihlavai Állatkertbe is kerüljön itt született állat. Azok a fiatalok, akik még nem utaztak el, továbbra is a városligeti intézményben láthatók, ahol a bőséges szaporulat miatt az eredeti mellett egy újabb kifutót is létesítettek a cebui disznóknak.

Egy kis disznóológia, és pár fontos információ konkrétan a cebui disznóról:

  • Sokan nem tudják, hogy a vaddisznón kívül egyéb vadsertések is léteznek. A sertésfélék családjába (Suidae) tartozó egzotikus fajok közül egyedül talán a varacskos disznók számítanak viszonylag ismertnek, illetve az állatkerti látogatók körében a babirussza és az ecsetfülű disznó is.
  • A cebui disznót egy francia születésű, a térítő munka mellett zoológiával is foglalkozó jezsuita, Pierre Marie Heude (1836-1902) fedezte fel 1888-ban.
  • A cebui disznó a hazai vaddisznókhoz képest viszonylag kicsiny termetű. Bár néha előfordulnak 80 kilós egyedek is, a kanok testtömege 35-40 kg, a kocáké pedig 20-35 kg között szokott lenni. Marmagasságuk is ritkán haladja meg a 60 centimétert. Mindkét nem jellegzetes sörényt visel, bár ez a kanoknál sokkal kifejezettebb, hosszabb sörtékből áll.
  • Az állatok életmódjáról elég keveset lehet tudni, ami részben a cebui disznó rejtett életére vezethető vissza. Az emberi tevékenység által zavart élőhelyeken például az állatok éjjel aktívak, de az ilyen hatásnak kevésbé kitett helyeken elképzelhető, hogy a nappali órákban is sokat mozognak. Főleg erdős területeken élnek, a tengerszinttől egészen 1600 méteres magasságig. Általában kisebb kondákban járnak táplálék után. Igazi mindenevő állatok, étlapjukon állati és növényi eredetű táplálékok egyaránt szerepelnek.
  • Egyes növények, mint például az egyik őshonos dillénia faj (Dillenia reifferscheidia), illetve a magyalfélékkel távoli rokonságban álló Platea excelsa elterjedése kifejezetten a cebui disznókhoz kötődik, mert magvaikat általában ezek az állatok hordják szét. Nem ritka, hogy a cebui disznók mezőgazdasági művelés alatt álló területekre is bemerészkednek, kárt okozva a növénytermesztőknek. Kedvenc csemegéik közé tartozik például a tárógyökér is.
  • A nőstények átlagosan 118 napnyi vemhesség után hozzák világra utódaikat, legtöbbször egy vagy két, néha három malacot. A kicsik hathónapos korukig szopnak, de már egyhetes korukban megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, melynek aránya ettől kezdve lépésről lépésre növekszik a tej rovására. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté, élettartamuk pedig a 18 évet is elérheti.

Eszter fotózta le ezt a jókora húst a Széll Kálmán tér oldalában lévő hentesüzlet előtti placcon. Félreértés ne essék, ezt a húst valójában nem itt tárolják, és nem is dekorációként került a poros, autógőzös aszfaltra, csak szállítás közben röviden megpihent.

Frissítés: A poszt korábbi változatában valótlanul állítottuk, hogy fél disznó lengedez a sápadt napfényű februári Széll Kálmán téren. A valóság ezzel szemben az, hogy a képen nem egy fél disznó, hanem egy negyed marha lengedez a sápadt napfényű februári Széll Kálmán téren. Olvasóink szíves elnézését kérjük a tévedésért.

"Amíg várok a villamosra mindig jó megpihenni ebben a kertben. Nem is kert ez, mint olvasom, hanem park, sőt dekorativ zöldfelület, ökológiai kísérlet és egyben fontos zöld folyosó, a lepkék kedvelt pihenő helye, melyre a svájci állam 24 milliót adott" - írja volt kollégánk, Kalas Györgyi a Facebookon a BAH-csomóponton lefotózott kopár területről.

Legyünk megengedőek, hátha nyáron szebb lesz ez az úgynevezett kísérleti évelőágy, és a feliratnak megfelelően "gazdag virágzású díszítő felület" lesz majd tele csodaszép pillangókkal.

IMG 20200116 094528
Fotó: Olvasói fotó / Index