Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Nagy Attila Károly

nak

Apollo-Soyuz Test Project1975

Soyuz 171975

Soyuz 18a1975

Viking 11975

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy itt az armageddon Egyszer csak azt vesszük észre, hogy itt az armageddon

Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.

augusztus 11. 14:10

Idén már nem nyit ki a Planetárium, de kinyit-e valaha is? Idén már nem nyit ki a Planetárium, de kinyit-e valaha is?

A tetőszigeteléssel elvileg már végeztek, bár a kivitelezés nem tűnik valami színvonalasnak. Hogy mikor kezdődik a korszerűsítés, nem tudni, a fenntartó hallgat.

augusztus 9. 07:38

Ajkán is születhetett volna Superman Ajkán is születhetett volna Superman

Csingervölgyben működött 1937 és 1944 között a világ első kriptongyára. A Bródy-féle eljárással termelték az izzógyártáshoz szükséges nemesgázt.

július 28. 07:44

Idén tizennyolcadjára (ejha!) gyűltek össze Komáromban az amerikai autók szerelmesei, hogy benzingőzös, gázolajbűzös, gumifüstös, dobhártyaszaggató ünnepet tartsanak a monostori erőd falai közt. A Sziget fesztivállal párhuzamosan rendezett négynapos hacacárén – azaz a Nemzetközi Amerikai Autó Fesztiválon– több mint 1500 (akutyamindenit) amerikai autó vonult fel, és motorverseny, big-foot bemutató, gumiégető verseny, decibelfitogtatás, low rider show és több koncert is szórakoztatta a pokolian forró katlanban egybegyűlt őrülteket. A kánikulára tekintettel nagyon nem is szaporítanám a szót e remek redneck rendezvényről, itt vannak képek, nézzék: 

Végtelenül elszomorító képek érkeztek Indonézia egyik kis – mindössze 1,5 kilométer hosszú – folyójáról. A Jáva szigetének nyugati részén található, Bekasi városán áthaladó folyócska szinte teljes egészében eltűnt a felszínét elborító műanyaghulladék alatt. Így néz ki, ha több mint 400 tonna szemét borít el egy folyót:

A hírek szerint a Bahagia-folyó (aminek neve magyarra fordítva boldogságot jelent) megtisztítása érdekében most összefogtak a hatóságok és a helybéliek, akik közül sokan közvetlenül a folyó partján laknak kunyhóikban. A házak amúgy eléggé megnehezítik a folyó kitakarítását, mert nem lehet nehézgépekkel megközelíteni tőlük a partot. Ezért a takarítóakcióban résztvevők jobb híján botokkal, bambuszrudakkal fogtak hozzá kihalászni a zömmel PET-palackokból álló hulladékot.

A vadvilág és az arra rácsodálkozó városi ember kapcsolatának vannak örökzöld témái, amikben időről időre érdemes felemlegetni néhány alapszabályt.

Ilyen például, hogy ha az erdőben, mezőn, kirándulás közben elárvult őzgidát találunk, ne nyúljunk hozzá, ne simogassuk, ne vegyük magunkhoz, mert igazából nem hagyta el a mamája, csupán ideiglenesen hagyta magára, míg táplálékot keres. Ha hozzáérünk, a kifinomult szaglású őzmama megérzi rajta az emberszagot, és akkor viszont tényleg magára hagyja kicsinyét, ami halálos ítélettel egyenlő a fiatal állat számára.

Vagy ilyen például, hogy tavasszal, nyáron, miután kikeltek a tojásokból gyakran találnak látszólag fészekből kiesett, elárvult madárfiókákat az emberek. A legjobb, ha hozzájuk sem nyúlunk, pláne ne vigyük haza őket, hiszen ezek a fiatal madarak már lassan fészekelhagyó korban vannak, tanulnak repülni, és szüleik bizonyosan a közelben vannak, vigyáznak rá, etetik, gondját viselik, a mi legjobb szándékú közbenjárásunktól függetlenül.

És ilyen mindig szem előtt tartandó szabály, hogy 

a vízimadaraknak nincs szüksége etetésre, főképp nem nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot.

A vízimadarak etetése ugyanis tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, és ez ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Erre szeretné újból felhívni a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), arra kérve a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

Az MME közleménye hangsúlyozza, hogy a vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük az énekesmadarakéval szemben nem hasznos, mert:

  • a hosszú ideje (hónapok, évek óta) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen "táplálék" diéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség);
  • szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (elmocsarasodást);
  • a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést (ezek a madarak fagynak aztán jégbe télen);
  • növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt;
  • önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
  • rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
  • a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirál, mutat rá az MME:

a nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.

Az MME a lakosság tájékoztatása és a madarak segítése érdekében elkészített egy ingyenesen letölthető (.pdf), kinyomtatható és kihelyezhető plakátot is a vízimadarak etetéséről: