Antal, Antónia
-1 °C
4 °C

Nyilas Gergely

újságíró Politika

Leghosszabb út stoppal (km)6200

Leghosszabb út vonattal11500

Leghosszabb út gyalog100

Leghosszabb út úszva5

14 évet kapott a pedofil pópa 14 évet kapott a pedofil pópa

Az évekig külföldön bujkált pap provokációról beszél. Az egyház megvárja a jogerős döntést.

11 órája

A CIA volt ügynöke tizedelte meg a Washingtont segítő kínai kémeket

A gyanú szerint amerikaiaknak kémkedő kínaiak sokaságát dobta fel Pekingnek.

11 órája

Halálos baleset Egerszalókon

Személyautó ütközött busszal.

15 órája

A vadállomány védelmében új módot eszeltek ki Japánban. Az erdőségeket átszelő vasutakon ugyanis sok őz és szarvas eshet a gyorsan száguldó vonatok áldozatául. Táblákat hiába tesznek ki nekik, hogy hé, vigyázz, vasút, így mást kellett kitalálni. Méghozzá azt, hogy ugasson vagy épp szarvasként bődüljön el a vonat, jó előre menekülésre késztetve a vadakat – írta az Asahi Shimbun. A kutyaugatás önmagában is elijeszti őket, a szarvasbőgés viszont nem egyszerű bőgés – hiszen az akár vonzhatná is társait – vészjelzés.

De lehet, hogy kamu az egész, legalábbis a hírről beszámoló angol nyelvű japán lap, és az arra hivatkozó BBC sem közölt videót az ugató, bőgő gyorsvonatokról. A tényleg létező japán vasúttechnikai kutatóintézet (RTRI) állítólag további vizsgálatokat javasol a módszer tökéletesítéséhez, hogy végül az éjszakai vonatokon rendszerszerűen bevessék.

7 8
Fotó: Martiskó Gábor

Kegyetlen dolog a tél, ilyenkor az északi féltekén hamarabb sötétedik, ez már csak így van, ha az embernek egy olyan bolygón kell leélnie az életét, amelynek a nap körüli keringési síkjára nem merőleges a forgástengelye. (Van forgástengely tekintetében vacakabb hely is, kérdezzék meg az Uránusz bolygó lakóit.)

És ezt a délutáni sötétedés dolgot csak fokozzuk azzal, hogy télen az órát visszaállítjuk egy teljes órával, így aztán még szomorúbb az átlagos januári délután. Fel is vetette pár hónapja a Jobbik, hogy szakítsunk ezzel a butasággal és meg se álljunk a kelet-európai időzónáig – vagyis a nyári időszámításig – és maradjunk benne télen-nyáron! Igaz, hogy a nyári óraátállítás a pár évtizedes találmány, nem pedig a téli, vagyis ez az időzóna (UTC+1) az alaphelyzet.

A helyzetet azonban némiképp árnyalja, hogy télen nem egyszerűen előbb sötétedik, hanem később is világosodik. Amikor a nyári időszámításról átállunk a télire, akkor épp az történik, hogy a nap állását tekintve egy órával később kezdjük a napot – tehát a természettől elszakadt ember világát épphogy igyekszünk ezzel is a lehetőségekhez mérten a naphoz, cirkadiánritmushoz, meg az ésszerűséghez igazítani.

Fotó: Martiskó Gábor

Az eredmény ugyanaz, mintha örökké a nyári időszámításban – vagyis az UTC+2-es időzónában – lennénk, de október és március között 9-kor kezdődne az iskola, és általában minden munkaidőbeosztás egy órával későbbre tolódna. Ez elég bonyolult volna, sokkal egyszerűbb az óraátállítással korrigálni.

Ha a nyári időszámítást tennénk állandóvá, akkor azzal szembesülnénk, hogy később is világosodik. Iskolakezdéskor január 12-én például még altatóan sötét ég és villanyfény volna az utcákon – iskolába, munkába induláskor meg pláne –, de a téli időszámításnak hála helyette nyolckor már nappali világosság van – oké, a borús időtől egyik időzóna sem ment meg minket.

A téli időszámítás

  • 3307
    Minden úgy jó, ahogy van, hagyjuk már a témát
  • 3008
    Felesleges, remek dolog sötétben kezdeni a munkát, cserébe a későbbi sötétedésért
  • 767
    Jó dolog, a nyári óraátállítás viszont hülyeség

A brexit élharcosa 18 éve ül az Európai Parlamentben, és úgy tűnik, szeretne esélyt adni annak, hogy ez továbbra is így legyen.

A trollkodásban feketeöves Nigel Farage ugyan nem ezt mondja ki, de a Sky Newson is megjelent trükkös felvetéséből ez is következhetne. Más értelme ugyanis nincs látszólag óvatosan megfogalmazott twitteres bejegyzésének:

„Talán, hangsúlyozottan talán, érdemes lenne egy új népszavazást tartanunk az EU-tagságról. Ez végre egy generációnyi időre levenné a kérdést a napirendről.”

Mivel a tárgyalás, ha nehezen is, de halad London és az EU között, az EU-szkeptikus Farage-nak nem kellene tartania attól, hogy a kérdés újra visszatér, hiszen azt egyszer és mindenkorra a 2019-ben megvalósuló kilépés levenné a napirendről.

Ráadásul a legutóbbi felmérések épp azt mutatják, hogy a brexitet már csak a lakosság 40 százaléka támogatja, szemben az EU-párti 51 százalékkal, így a referendum csak feleslegesen tenné kockára a Farage számára állítólag oly kívánatos kilépést.

Nem nagyon marad más magyarázat, mint az, hogy az EU-szkepszisnek csak az EU-n belül van értelme, Farage létének alapjától fosztotta meg tehát a 2016-os, váratlan eredményt hozott népszavazás.

Miért akar Farage új népszavazást?

  • 2618
    Szeretné, ha továbbra is az EP-ben kritizálhatná Brüsszelt
  • 274
    Végleg földbe akarja döngölni az EU-pártiakat