Edina
0 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Zubreczki Dávid

Urbanista

Tényleg ilyen a fejed?Előfordul :(

Szegény :/Ja, ne is mondd.

Ilyen ma a világ egyik legöregebb városa Ilyen ma a világ egyik legöregebb városa

A későmodern betonépítészet, a mostanában egyre divatosabb brutalizmus az egész világon ismert volt, mindenhol épültek házak ebben a stílusban. De sehol nem volt olyan népszerű, mint a keleti blokkban.

tegnap, 15:58

A szocreálnak is kijárhat a műemléki felújítás A szocreálnak is kijárhat a műemléki felújítás

Oroszlányban egyedülálló módon alkották újra a legszebb szocialista realista sgraffitókat - 2014-ben.

február 19. 11:56

A félezer éves esztergomi vízemelő titka A félezer éves esztergomi vízemelő titka

Leonardo elméletét alkalmazták a gyakorlatban, amit most rekonstruáltak is a világ legészakibb török dzsámija szomszédságában.

február 18. 18:27

Persze csak virtuálisan, de ez csak még izgalmasabbá teszi. Van ugyanis egy Tiny Bauhaus nevű projektje a Német Turisztikai hivatalnak: 3D nyomtatóval, újrahasznosított anyagokból legyártottak egy kis házat, amiben VR-szemüveggel bejárhatjuk Gropius igazgatói szobáját. Az apropó persze a Bauhaus 100. évfordulója, ennek kapcsán turnéztatják körbe a világban, és ennek köszönhetően áll szeptember 27-ig a Műegyetem kertjében.

Walter Gropius a Bauhaus alapítója, a híres dessaui campus építésze volt, aki természetesen bútorokat is tervezett. Ezekkel rendezte be már az első igazgatói szobáját is Weimarban. Igaz, ezek még jóval esetlenebbek voltak az olyan későbbi, könnyed alkotásoknál, mint amilyenek mondjuk Breuer Marcell csővázas székei.

A virtuális szobában maga a berendezés az izgalmas, ezekről találni egy csomó információt, ezeket lehet jó alaposan megnézni alulról-felülről - szóval kincseket és mindenféle lényeket kár benne keresni. Igaz, annyi móka belefért, hogy egy adag Bauhaus játékkocka ki van borítva az egyik asztalra. Szóval egy kis szerencsével belefuthatunk komoly egyetemi oktatókba, akik VR-szemüveggel a fejükön, önfeledten szórnak valamit a levegőbe.

A virtuális kiállítás szeptember 27-ig látható a BMK K épülete és a könyvtár között, a Sóhajok hídjánál. Pontos nyitvatartás és további információ az Építészmérnöki Kar oldalán.

Nagy szívfájdalmam, hogy nem lett Budapest loftnagyhatalom. Pedig minden adott volt hozzá. A rendszerváltás után rengeteg gyárépület maradt üresen, köztük igazán régiek és szépek is, nem egy remek elhelyezkedéssel, jó közlekedési kapcsolattal vagy épp csodálatos dunai panorámával.

Egy évtizeddel később már alig maradt belőlük valami. Készült ugyan néhány színvonalas próbálkozás, meg pár átalakítás, ahol szinte csak előlapként hagytak meg néhány eredeti falat, aztán mögötte jól vagy (többnyire) rosszul új házat húztak fel.

Az ok alighanem az volt, hogy míg Amerikában és Nyugat-Európában nagy divatja volt a stílusnak, a szocializmus elnyomása alól frissen felszabadult országokban semmi romantikája nem volt egy régi gyárépületnek. A gazdagok vagy réginek látszó új építésű kastélyokba, vagy a legmodernebb villákba akartak költözni. 

És hát ugye a magyar ingatlanfejlesztők sem a nagyvonalúságukról voltak híresek.

Ha a régi lerombolása, és az új felhúzása olcsóbb megoldást jelent, akkor egy percig sem haboztak mondjuk egy öreg ferencvárosi malomépület elpusztításánál. A kis lakások is nagyobb haszonnal kecsegtettek, mint a nagy egyterűek. A néhány megvalósult, igazán színvonalas átépítés a fejlesztők nyakán maradt, érthető, hogy nem próbálkoztak velük tovább.

A 2010-ben lakóházzá alakított malomépület
A 2010-ben lakóházzá alakított malomépület
Fotó: koltozzbe.hu

Mindez csak arról jutott eszembe, mert kaptam egy hirdetéslinket, hogy van egy eladó lakás az egykori Gizella-malomban. Ugyan ez az átépítés sem használta ki teljesen a loftadottságokat – a kibelezett házba új belső került –, a pesti piacon mindképp a színvonalasabb fejlesztések között van. A belső terek méretével és kialakításával igyekeztek visszahozni valamit a loftok hangulatából. És ma, 2019-ben ennyi is elég ahhoz, hogy amúgy nem túl különleges adottságai vagy fekvése ellenére messze a kerületi és a budapesti négyzetméterárak felett lehessen kínálni.

A 173 négyzetméterért közel 190 millió forintot kérnek.

Ugye, hogy érdemes lett volna több szép régi gyárat megmenteni? Remélem eszébe jut majd azoknak az ingatlantulajdonosoknak ez, akik kezében a néhány megmaradt, üresen álló ipari ingatlan van.

Idén 100 éves a Bauhaus, amiről Magyarországon is számos rendezvénnyel és kiállítással emlékeztek meg. Az iskola szellemiségében épült alkotások közül a legismertebb és legnagyszerűbb a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep. Tervezésében a legkülönfélébb magyar építészek vettek rész - Molnár Farkas személyében egy valódi Bauhaus-növendék is.

Bár a telepet 1931 őszén adták át, szóval a születésnap nem igazán kerek, a nemezetközi Bauhaus-évforduló jó apropó volt arra, hogy összerátsa a lelkes lokálpatriótákat. A Napraforgó utcai Bauhaus Egyesület ezúttal nem csak a helyieket, hanem mindenkit vár a megemlékezésre, ahol szabadtéri kiállítással, sétákkal, és közös ünnepléssel várják az érdeklődőket szeptember 14-én.

Itt vannak a részletek. (Az egyesület honlapján amúgy a telep történetéről, és az egyes házakról is renegeteg információt találhatnak az érdeklődők.)