További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Előnyös helyzetbe került az USA azzal, hogy az országban már az idén lekapcsolják az analóg tévéadást, mert az így felszabadított frekvencián a világon elsők közt indíthatnak negyedik generációs mobilszolgáltatást. A Verizon Wireless mobilszolgáltató 2009-ben két városban indítja be a 4G-szolgáltatást, 2010-ben további 25-30 városban.
A modern hálózat az úgynevezett Long Term Evolution (LTE) technológiát használja majd, amellyel a korábbi tesztek szerint akár 60 megabit per másodperces letöltési sebesség is elérhető. A vállalat az előfizetési díjakról még nem beszélt, és az már biztos, hogy először csak adatkártyával és laptopokkal lehet majd a gyors mobilinternetre csatlakozni, mert az LTE-t támogató okostelefonok csak 2011-től jelennek meg. Az amerikai szolgáltató hálózati eszközeit az Ericsson szállítja.
Európában jókora késésben van Amerikához képest, mivel az analóg tévéadást csak 2012-ben kapcsolják le az unióban. Magyarország még ott tart, hogy a hírközlési hatóság - a tavaly meghirdetett mobiltenderrel - a második és a harmadik generációs technológiára keres új szolgáltatót. Az Európai Unió hatósági szakértői és politikusai az idén döntenek arról, hogy mire használják majd a 2012-ben felszabaduló frekvenciákat, így könnyen elképzelhető, hogy valamikor 4-5 év múlva hazánkban is megjelenik majd az LTE.
Százával jöhetnek a megabitek
Az LTE-t évek óta fejlesztik, és a mobilipar nagyon bízik a technológiában, mert ezzel végre létrejöhet egy szabványos globális mobilhálózat. Most a GSM a legelterjedtebb technológia, de csupán 85 százalék a világpiaci részesedése, több százmillió ember mobilozik másfajta technológiával. Bár a wimax évek óta a küszöbön toporog, mint lehetséges 4G-technológia, az elterjedésére itt nincs sok esély. A világ nagy részén elterjedt GSM-ről ugyanis könnyebb az LTE-re továbblépni, sok olyan alkatrész van a már meglévő adótornyokban, amik kompatibilisek az újabb LTE-modulokkal. Az Ericsson például azt hangoztatja, hogy még az 1995-ben leszállított berendezései is fogadni tudják az LTE-s kártyákat.
A szolgáltatók pedig egyetlen szabványos technológiát szeretnének használni. A szabványok és a nyílt interfészek lehetővé teszik a gyártók közti versenyt, és ha mindenhol ugyanazzal a technológiával építik fel a hálózatokat, akkor nagyobb tömegben kell ugyanolyan csipeket és egyéb alkatrészeket gyártani, ami olcsóbbá teszi a termékeket. Az LTE attól is olcsóbb lesz, hogy teljesen IP-alapú, ezért a mobilhálózat kevesebb elemből áll, mint a mostaniak, és a nagyobb átviteli sebesség miatt több multimédiás szolgáltatást lehet majd eladni rajta.
Ugyanakkor az LTE kiépítése nagyon drága is lehet, ha nincs megfelelő szabad frekvancia. Az LTE akár 2,6 GHz-en is bevezethető (ami magasabb, mint amit a 3G használ), de ésszerűbb az alacsonyabb frekvenciák használata. Az USA-ban 700MHz-en építik ki a hálózatot. Az alacsonyabb frekvencián jobban terjed a jel, kevesebb bázisállomással lehet nagy lefedettséget elérni. A hálózat kiépítésében nagy szerepet kaphatnak a femtocellák is, amik ugyanúgy működnek, mint a wifi-hotspotok, de ezek apró LTE bázisállomásaként működnek majd. Így javítható lesz a beltéri lefedettség, és rugalmasabban lehet kiépíteni a hálózatot.
Teljesen új díjazási modellek is kialakulhatnak az LTE-n. Elemzők szerint az emberek több hordozható eszközzel csatlakoznak majd a hálózatra, és azok nagy része minimális adatforgalmat bonyolít majd. Az IP-alapú hálózaton a telefonálás is adatforgalom lesz, és a mobilhálózat forgalmát ábrázoló grafikonokon a beszédet már most is csak egy vékony vonal jelzi az óriási internetes adatforgalom mellett. A jövőben ráadásul olyan eszközök is elterjednek (egészségügyi szenzorok, távfelügyeleti eszközök), amiknek pár ezer kilobájtban mérhető a forgalma. Ésszerűtlen lesz minden eszközre külön-külön több tíz megabájtos vagy gigabájtos előfizetést kötni, valószínűleg egyben elszámolható lesz az adatforgalom.
Mik a lehetőségek LTE nélkül? Egy ideig biztosan elegendő lesz a HSPA, amivel helyenként már hazánkban is elérhető a 14,4 megabites letöltési sebesség. Ausztráliában ennél sokkal komolyabb fejlesztéseket terveznek, még az idén bevezetik a HSPA+ technológiát, amivel először 21 megabitre gyorsítanak, majd jövőre feltuningolják a hálózatot 42 megabitre, és később akár a 84 megabites tartományba is.