Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

Nyílt forráskódra viszik az uniós önkormányzatokat

2009.06.05. 15:35 Módosítva: 2009.06.05. 15:36
Az Európai Unió összegyűjti az önkormányzatok által kifejlesztett nyílt forráskódú szoftvereket, hogy az elmaradottabb, modernizációra készülő hivatalok könnyen megtalálják a mások által már kipróbált termékeket. A tapasztalatcsere fontos lehet, mert a nyílt forráskód bevezetése ugyanolyan buktatókkal járt Münchenben, mint Szegeden.

Miközben a Microsoftot keményen bünteti és szabályozza az Európai Unió, a nyílt forráskód használatát eltökélten támogatja – különösen akkor, ha állami pénzzel gazdálkodó közhivatalokról van szó. Az Európai Bizottság által létrehozott OSOR.eu portál célja, hogy összefogja a tagállamok egyes önkormányzatainál elvégzett fejlesztéseket. Ha mondjuk Svájcban már elkészítettek egy elektronikus aláírást kezelő hivatali programot, ami jól működik, akkor a többi tagállam hivatalai – nyilván apróbb módosításokkal, de nem nulláról kezdve a fejlesztést – felhasználhassák a programkódot.

Sok egyedi szoftvert fejlesztenek ki az önkormányzatok, ami nem előnyös, hiszen Magyarországon belül a hivatalok kötelezettségei mindenhol azonosak, és az Európai Unió más országaiban is hasonlóak az elvárások, mondta Székács Szabolcs, aki az OSOR képviseltében tartott előadást a Miniszterelnöki Hivatalban megtartott konferencián. Az Uniónak azért fontos a nyílt forráskód használata, mert csökkenteni lehet a beszállítótól való függőséget – ha rossz a beszállító, lecserélhető másikra, és a termék minősége könnyen ellenőrizhető, a programkód ugyanis szabadon elérhető.

Lehetnek olyan külföldön kifejlesztett szoftverek, amik nem passzolnak a magyar jogszabályokhoz, de mivel az OSOR portálra csak nyílt forráskódot lehet feltölteni, minden szabadon módosítható, a magyar viszonyokhoz igazítható, mondta Székács Szabolcs. Tehát egy hazai önkormányzat elkészítheti a maga verzióját, visszatöltheti az OSOR portálra, ahol több száz másik magyar önkormányzat megtalálhatja. Az OSOR most 80 projektet tárol, de a keresőjével több mint hétezer projekt elérhető. Most azon dolgoznak, hogy mindegyik nemzeti projekteknek legyen legalább angol nyelvű leírása, hogy megkönnyítsék a keresést.

A Bizottság létrehozta a nyílt forráskódú EUPL licencet is, noha már most is sok száz hasonló licenc létezik (ezek írják le, hogy a Linux vagy például a Mozilla Firefox forráskódja miként használható fel). Az új licencre mégis szükség volt, mert az EUPL kimondottan az Európai Unió – az amerikainál valamivel szigorúbb – jogi környezetéhez passzol. Az EUPL-t ráadásul úgy fogalmazták meg, hogy a 22 nyelvi verzió jogilag teljesen megegyező legyen, ami megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködéseket.

A konferencián néhány külföldi és magyar példán mutatták be, hogy milyen előnyökkel és buktatókkal jár a nyílt forráskódra való átállás. Az egyik legismertebb európai linuxos város München, ahol 14 000 számítógépet állítanak át nyílt forráskódra, szépen fokozatosan. Florian Shiessl, aLiMux nevű projekt vezetője elmondta, hogy még csak 1800 gépen fut Linux, de mindenki az OpenOffice irodai programcsomagot használja.

Münchenben minden technikai problémára találtak megoldást, a legnagyobb kihívás az emberek gondolkodásának a megváltoztatása volt. Korábban mindenki egyfajta szoftvert (értsd: Windowst) használt, támogatni kellett az embereket, képezni, érzelmekkel kellett megküzdeni, mondta Shiessl. Az átállás egyik legnagyobb előnye volt, hogy szinte mindent egységesíteni tudtak. Például korábban a hivatal huszonegy szervezeti egységben 25-féle formanyomtatvány volt a szabadság bejelentésére, most már csak egyféle; a Word mindegyik verziója, és legalább ötféle tervezőprogram (Dreamweaver, Go Live) volt készleten, de ezeket is egységesítették.

Szeged is fokozatosan áll át nyílt forráskódú programokra. A városban polgármesteri hivatalában körülbelül ötszázötven számítógép van, amit a többség csak okos írógépként használ. Azzal, hogy az Microsoft Office helyett OpenOffice-t kezdtek használni, körülbelül 80 millió forintot takarított meg a város, mondta Szegfű László, az önkormányzat informatikai osztályvezetője. Sok embernek fogalma sincs arról, hogy Linux fut a gépén, mégis érzelmileg kötődnek a rendszerükhöz. Néhol úgy oldották meg azt a problémát, hogy átmásolták a Windows XP alap háttérképét, és a felhasználó jól elvan a Linuxszal a jól ismert dombok árnyékában, mondta Szegfű László. Persze csak ott nem számít az operációs rendszer, ahol nem kell különleges szoftvereket használni, pénzügyi programokat például nem mernek Linuxon emulátorral futtatni.

Szegfű László arra számít, hogy amikor központi szinten lecserélik az elavult szoftvereket, gondolnak majd a platformfüggetlenségre, így egyre kevesebb gépre kell majd kötelezően Windowst telepíteni. Tudomásunk szerint azonban nincs okuk a reménykedésre, mert van olyan megkerülhetetlen hivatali szoftver, aminek a régi DOS-os verzióját úgy ültették át a webre, hogy most a Microsoft .NET keretrendszerét igényli; emiatt nemcsak a Windowst kötelező megvenni hozzá, hanem az SQL licencet is. Van olyan portál is, ami kizárólag az Internet Explorer 6-os vagy 7-es verzióján használható.

Készülnek a esélyek kiegyenlítésére

Egyenlő esélyt kell adni a zárt és a nyílt forráskódú szoftvereknek, mondta Kópiás Bence, a MEH Elektronikus Kormányzati Központ főosztályvezető-helyettese a konferencián. A 12 milliárd forintos keretszerződés, ami nyílt forráskódú programok központosított beszerzését is lehetővé teszi, szintén ennek a törekvésnek a része. Ez egy évig érvényes, amit a MEH próbaidőszaknak tekint, és a pályázat sikere alapján döntenek majd, hogy a kiírás mely részein kell változtatni. A kritikusok szerint gondot okoz, hogy sok nyílt forráskódú program ára 0 forint, amit a keretszerződés nem tud értelmezni. A nyílt forráskódú programok beszállítói általában a terméktámogatásért kérnek pénzt, de a keretszerződés nem szolgáltatásról szól, hanem szoftverekről.

Kópiás Bence elismerte, hogy átláthatóbb helyzetet kell teremteni az e-közigazgatásban, képezni kell az önkormányzati informatikusokat és a tanárokat, amiben a Szoftver Kompetencia Központ kaphat majd komolyabb szerepet.