Elkészült a hajlékony memória
A számítástechnikában a maiaknál gyorsabb és egyszerűbb nemfelejtő memóriák, később pedig neuronszámítógépek alapeleme lehet a memrisztor nevű passzív áramköri elem, aminek a létezését 1971-ben jósolták meg először, írja az IT café.
Leon Ong Chua 38 évvel ezelőtt azt fejtegette, hogy a szimmetria elve alapján léteznie kell az ellenállás, a kondenzátor és az induktor (tekercs) mellett egy negyedik passzív áramköri elemnek is. Ezt a memory resistor kifejezésből szóösszevonással memrisztornak nevezte el. Azt feltételezte, hogy ez egy olyan ellenállás, amelynek értéke a rajta áthaladó áramtól függ, és az áram megszűnése után is emlékszik erre az értékre. Vagyis megjegyzi az áram erősségét és annak átfolyási irányát is.
Chua matematikai egyenletei alapján a HP Labs kutatói 2008 májusában hozták létre az első ilyen eszközt. Az áttöréshez a nanoelektronika eredményeire volt szükség: a kutatók szerint az alkatrész végig ott volt a szemünk előtt, csak azért nem vettük észre, mert korábban hiányoztak ehhez a képleteink és az eszközeink.
A hajlítható memrisztor megalkotásához a kutatók titán-dioxidot húztak rá flexibilis, áttetsző polimerre (mint amilyen az írásvetítőkben használatos fólia), majd elektromos áramot vezettek az így létrejött lapkára. Az eredmény egy kevesebb, mint 10 volt feszültségen működő, hajlékony memrisztor lett. Az áram kikapcsolása után is megőrizte emlékezetét, ráadásul közben legalább négyezerszer hajlítgatták ide-oda.
A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology, NIST) által kifejlesztett rugalmas memrisztor segítségével a jövőben könnyebb lesz szívritmus- és vércukorszint-mérő mikroberendezéseket készíteni, derül ki a tudósok közleményéből.