Timót, Xénia
-4 °C
2 °C

Káosz lesz a hordozható gépek piacán

2009.06.17. 10:38
Az asztali számítógépek túl nagyok és hamarosan kihalnak, mint a dínók. Helyükre egy rakás különféle méretű hordozható gép érkezik, és nem alapszabály, hogy csak egy maradhat. Megnéztük, hogy a következő években milyen kütyüket nyomkodunk.

Nem lennék azoknak a helyében, akik mostanában akarnak hordozható számítógépet venni. Néhány éve még az ár előre definiálta, hogy mekkora gépünk lesz, a menedzserek megvették maguknak félmillióért a 12 hüvelykes laptopokat, mindenki más pedig sérvet kapott a háromkilós gépektől. Azt már mindenki tudja, hogy az Asus rúgta fel a korábbi rendet az Eee bevezetésével, de a következő hónapokban tovább nő a káosz. A netbook mellett ugyanis megjelent a smartbook, a booktop, ezen kívül van MID, UMPC, jön a CULV, és persze még mindig vannak 12 hüvelykes gépek, de már megfizethető áron (is). Nem könnyű választani.

Több terméktípussal jobban kiszolgálhatók az egyéni igények, de nagyon könnyen dönthetünk rosszul. Simán előfordulhat, hogy egy gép néhány szempont alapján telitalálat, például jó az ára és nagyon hordozható, ám csak a használata közben derül ki, hogy a kisméretű kijelzőn nem fér el a vállalati rendszer, és meglepetést okozhat, hogy a processzor tényleg olyan gyenge, amilyennek mondják. Az viszont a legcikibb, ha a zsebgép egyetlen zsebünkben sem fér el, muszáj mégis táskával hordani.

Sárkány a gépben

Ha számítógépnek becézett okostelefonokat nem vizsgáljuk, a viszonylag új smartbook kategóriánál kell kezdenünk. Ezt az elnevezést a Qualcomm találta ki, amely eddig főleg mobiltelefonokba való csipeket gyártott, de az 1 GHz-es Snapdragon csipkészlet már megközelíti a gyengébb pc-s processzorokat. Böngészésre legalábbis még elég a teljesítménye. A smartbook kifejezést átvették a cég riválisai, a Freescale és a Texas Instruments is, így akarnak elhatárolódni a netbookok Atom processzorát gyártó Inteltől.

smartbook

Elemzők szerint 2009-ben tucatnyi gyártó dob piacra smartbookot, amelyek a netbookoknál kisebbek, hosszú ideig üzemelnek, és a számítógépes operációs rendszereket nem támogatják - Windows Mobile, Android vagy valamilyen speciális Linux fut majd rajtuk. Az utóbbi galibát okozhat, Linuxból ugyanis sokféle van, és célszerű lenne egyetlen változatot készíteni, hogy a felhasználók ne jöjjenek zavarba az eltérő kezelőfelületek miatt. Jó jelölt lenne erre a Moblin, csakhogy azt az Intel gyártja.

Kérdéses, hogy a smartbook méretét jól eltalálták-e. Ahhoz túl nagy, hogy lazán zsebre vágjuk, ahhoz viszont túl kicsi, hogy több órán át dolgozzunk rajta. Megoldás lehet, ha nem számítógépként, hanem inkább a hordozható dvd-lejátszók web 2.0-ás utódjaként gondolunk rájuk, mert ezek a gépek folyamatosan elérik a netet, simán lejátsszák a nagyfelbontású filmeket és a zenéinket, valamint az online közösségi szolgáltatásokat is elérik. Valószínűleg a mobilszolgáltatók árulnak majd smartbookot, így több éves hűségnyilatkozattal akár ingyenesek is lehetnek.

Támadnak a marketingesek

A booktop kategória valójában egy kellemetlen tréfa, amit a Gigabyte talált ki a teljesen közönséges M1022 típusjelű netbookjára. A booktop csupán annyit jelent, hogy a netbookhoz jár egy dokkoló, amire ráköthetők az otthoni géphez való perifériák. Magyarán nem kell egyesével bedugdosni a netbookba a vezetékes internetet, meg az usb-s nyomtatót és más kütyüket.

gigabyte booktop

A dokkolóba helyezett gép valóban hasonlít egy kicsit a polcon sorakozó könyvekre, mégsem szerencsés a booktop elnevezés, mert a gépnek semmi köze nincs az elektronikus könyvolvasókhoz. A dokkoló hátránya, hogy az otthoni használathoz így muszáj venni egy monitort is, ráadásul az extra kiegészítő miatt a Gigabyte eleve több pénzt kérhet a gépért.

MIDlife Crisis

Az Intel és az Nvidia is úgy gondolja, hogy az okostelefonoknál jobb, de a netbooknál gyengébb eszközöket nem smartbooknak hívják, hanem MID-nek (mobile internet device). Ezeken a gépeken is Linux fut majd és a szórakoztatás lesz a fókuszban, azaz a felhasználók böngészhetnek, zenéket meg videókat tölthetnek le, és játszhatnak is. A terv az, hogy a mobilszolgáltatók márkázzák majd a kütyüket, ami nyilván ugyanolyan lesz, mint a mobilokon: a T-Mobile magenta, a Vodafone piros menürendszerrel árulja majd ugyanazt a készüléket. Esetleg egyedi műanyag kasznit készíttetnek hozzá.

option compal 03 lr clean

Az eddig bemutatott prototípusok, például a képen látható Compal MID nem annyira a számítógépekre, inkább a Nokia N810 táblagépre és a HTC üzleti okostelefonjaira emlékeztetnek. Ezek a gépek is túl kicsik ahhoz, hogy számítógépnek tekintsük őket, viszont akkorák, mint a régi tudományos számológépek, amiket senki sem hordott zsebben.

Kicsi ár, kicsi áram

Az Intel természetesen többféle platformmal próbálkozik, és a laptopra vágyóknak talán a CULV (consumer ultra-low voltage) platform a legígéretesebb. A júniusban megjelenő csipek Core 2 architektúrára épülnek, azaz erősebbek a netbookokban használt Atomnál, és csak 5-10 wattot fogyasztanak. Ezeknek a gépeknek az akkuja akár 8 órán át is kibírja konnektor nélkül, vékonyak, és a kijelzőjük 13,3-15,6 hüvelykes.

A CULV-alapú laptopok 600-800 dollárba kerülnek majd, amivel egyesek szerint szétverik majd a prémium netbookok piacát, mert aki többet költene kényelmesen hordozható gépre, inkább az erősebb CULV-okat választja majd. Mások viszont abban bíznak, hogy a CULV az asztali számítógép koporsójába ver újabb szögeket, mert az emberek a jövőben inkább több, különböző méretű és teljesítményű laptopot vesznek. Most a hordozható gépek piacán a netbookok részesedése 16 százalék körül van, és az elemzők arra számítanak, hogy a CULV jövőre 20-30 százalékos részesedést szerez.

asus-ux50v

Elő a pénztárcával

Milyen gépet válasszon? A legegyszerűbb, ha megveszi mindegyiket, és mindig azt viszi magával, amelyik elfér a zsebében vagy a táskájában. Ha ez túlzás, akkor elő a colstokkal, mérje meg a zsebeit, és vegye meg azt, amelyik belefér.