További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Most még mindenki csak találgat, hogy milyen lesz a Google operációs rendszere, a Chrome OS. A keresőcég szűkszavúan nyilatkozott a blogjában, csak annyit tudunk, hogy a Chrome OS valamilyen Linuxra épül, amire új ablakkezelőt raknak, és a programok helyett a webes alkalmazásoké lesz a főszerep.
Magyarán a júzer a Microsoft Office helyett a Google Dokumentumokban szerkeszt szöveget, és a Médialejátszó helyett a YouTube portálon nézi meg a videókat. A megoldás egyik előnye, hogy még el sem készült a rendszer, de a fejlesztők máris írhatnak rá programokat, hiszen ha a szolgáltatásuk jól fut a böngészőben, akkor valószínűleg a Chrome OS-en sem lesz vele gond.
Nem várunk rá
Tudjuk, hogy először a szerényebb teljesítményű netbookokon jelenik meg a Chrome OS, valamikor 2010-ben. Mi sajnos nem vagyunk elég türelmesek, ezért inkább úgy döntöttünk, hogy legyártjuk magunknak. Első lépésként a saját netbookunkon futó Ubuntu Linuxot butítottuk le, majd egy eleve kisméretű Linuxszal próbálkoztunk, és végül a redmondi óriás karjaiba vetettük magunkat.
Ubuntu butítás
Első lépésként saját jól működő rendszerünket próbáltuk átalakítani, hogy többé-kevésbé megfeleljen a Google által kitűzött céloknak. A gyors rendszerindítás már megvolt, a legfrissebb Ubuntu több mint fél perccel veri a Windows XP-t, de ez még messze van a Google által ígért néhány másodperctől.
Ráadásul az Ubuntunak még a netbookra szabott verziója is sok szempontból necces. Tele van szoftverekkel. Linuxon meg nem lehet a szoftvereket csak úgy kidobálni, mert sok program függ a másiktól. Például egy sima szótárprogram eltávolítása magával rántotta volna az Ubuntu egyik fő komponensét, a telepítéskezelő pedig nem túl elnéző: vagy visszavonjuk a törlést, vagy a törölni kívánt programtól függő összetevőket is törölni kell.
Végül muszáj volt kidobni a fölösleges programokat, és a Gnome helyett felraktuk a gyengébb gépekre szánt xfce4 grafikus környezetet, aminek az lett az eredménye, hogy elvesztek a jó beállítások, és a gép nem lett érezhetően gyorsabb. Felhagytunk a rendszer butításával, mert nem akarunk végül egy kőnél is ostobább gépet parancssorban konfigurálni, inkább egy új telepítőt kerestünk.
A Szent Kutyus
Második lépésben egyszerűen beírtuk a keresőbe a "browser only" és a "linux" szavakat, és vártuk a megváltást. A Megváltó pedig egy foltos kiskutya képében jelent meg. A Puppy Linux első verziója 2005-ben jelent meg, készítőinek a célkitűzése az volt, hogy az operációs rendszerrel újraélesszék az elöregedett számítógépeket. A Puppy Linux a régi gépek teljesítményét hozó Atom processzor terjedése miatt egyre népszerűbb lehet, különösen egy szélsőséges verziója, a PuppyBrowser nevű alfaj. Ebben egyetlen nagyobb program van, a Firefox.
A PuppyBrowser tehát már most azt valósítja meg, amit a Google még csak elkezdett megépíteni. Alapváltozata 66 megabájtos, simán elfér egy régi memóriakártyán. Mi nagyvonalúan adtunk neki fél gigabájtot, persze teljesen fölöslegesen, a fontos fájlok úgyis más partíción vannak (nehogy az operációs rendszer cseréjekor elvesszenek).
Sajnos nem ment minden gördülékenyen. A vezetékes kapcsolatot még két perc alatt összeraktuk és a PuppyLinux brózere úgy futott a weben, mint egy agár, de a vezeték nélküli kártya modulját nem sikerült betölteni, az adapterünkkel kompatibilis verzió nem volt benne elérhető.
A másik óriás karmában
Bár tapasztalatból tudjuk, hogy netbookon a Linux az ideális rendszer, még a Google is arra kényszerített minket, hogy elővegyük a Windows XP telepítőjét. Linuxon ugyanis nem fut a Google összes programja, és ami a legcikibb: a nyílt forráskódú Chrome böngészőnek Linuxon csak olyan béta változata van, amin nem elérhető a YouTube. Ugyanakkor a Windows XP-n a Google mindegyik szoftvere elérhető, sőt kiforrott és stabilan fut.
A Windows XP telepítése és frissítése másfél napot vett igénybe, és végül lett egy rendszerünk, amin minden Google-féle program elérhető. A rendszerről letöröltünk minden beépített szoftvert (még a Wordpadet és a Paintet is), egy tíz lépésből álló, igen részletes leírás alapján felgyorsítottuk, és kigyomláltunk a Start menüből minden lényegtelen elemet.
A hibernálás funkció használatával pedig 20 másodperc alatt elindul a rendszer. Rögtön a Chrome böngésző nyílik meg teljes kijelezős módban, amivel elérjük a weben tárolt leveleinket, dokumentumainkat, naptárunkat, és névjegyeinket, és nincs semmilyen kompatibilitási problémánk. Ha kordában tartjuk magunkat, és semmi extrát nem telepítünk, akkor olyan, mintha a Google oprendszerét használnánk.
Meglátjuk, hogy a Google tud-e ennél jobbat.